iPon Hírek

Minden csillag körül bolygó

Dátum | 2012. 01. 12.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Tejútrendszer összes csillaga rendelkezik átlagosan legalább egy bolygóval, mutatja ki egy, a Nature lapjain rövidesen megjelenő elemzés. Az exobolygók léte tehát nem kivétel, hanem maga a szabály. Ez azt is jelenti, hogy a kozmosznak ebben a kis sarkában is bolygók milliárdjai léteznek, ami jelentős paradigmaváltást jelent ahhoz képest, hogy pár évvel ezelőtt még azt mondták a szakértők, hogy a bolygóképződés annyira bonyolult folyamat, hogy különleges esetnek számít, ha mégis bekövetkezik.

Az újdonsült „bolygóbőség” egy hat éven keresztül folyó kutatásnak köszönhető, amelynek során csillagok millióit vizsgálták meg a déli félteke teleszkópjainak közös vállalkozásaként. A csillagászok a gravitációs mikrolencse-hatás révén vetettek közelebbi pillantást az egyes csillagokra, amely egyike annak a három módszernek, amellyel exobolygót lehet felfedezni. A Kepler a tranzit-módszert alkalmazza, melynek során a csillag fényének apró gyengülését méri, amikor egy bolygó közvetlenül előtte halad el. Más obszervatóriumokban a Doppler-effektus révén keresgélnek: a bolygó gravitációs hatására ‒ nagyon kis mértékben ‒ a csillag is mozog, és ez az „imbolygás” megjelenik a csillag színképében is. Ezek a módszerek azonban akkor igazán működőképesek, ha bolygó nagyon nagy méretű vagy kifejezetten közel kering a csillagához.

A gravitációs mikrolencse-hatás elméletben...
A gravitációs mikrolencse-hatás akkor következik be, amikor a távoli fényforrás (csillag) előtt elhaladó, sötét égitest rövid időre fókuszálja (felerősíti) a fényforrás fényét. Exobolygók keresésénél a bolygó anyacsillaga és egy háttércsillag kerül egymással fedésbe, és az így kialakuló mikrolencsét befolyásolja a bolygó gravitációs hatása, melyből tömege és pályájának sugara is megbecsülhető. Persze ahhoz, hogy ilyen elrendezésre bukkanjunk, nagyon nagy szerencse kell. A kutatócsoport 100 millió csillagot követett figyelemmel, és ahol biztató jeleket tapasztaltak, azt nagyobb felbontásban is megvizsgálták. 2002 és 2007 között összesen ötszáz „gyanús” csillagot találtak, ezek közül tíznél sikerült is megfigyelni a bolygó okozta lencsehatást. A végső eredmények statisztikai analízise alapján minden hatodik megvizsgált csillagnak egy Jupiter-méretű kísérője van, a csillagok fele Neptunusz-méretű bolygóval rendelkezik, kétharmaduk pedig egy szuperfölddel. Mindezt összesítve pedig az derül ki, hogy a csillagokat kísérők számának átlaga egy fölött van.

...és gyakorlatban
Ilyen rengeteg bolygó persze rögtön megmozgatja a földönkívüli életformákat keresők fantáziáját. Paul Davies, az Arizonai Állami Egyetem kutatója szerint azonban a sok bolygó létezése nem feltétlenül jelent nagyobb esélyt az idegen életre, mivel még mindig nem tudjuk, hogy mi szükséges az élet kialakulásához. „Igazából nem számít, hogy hány ingatlan van a piacon odakint. Becslésem szerint pár százmillió földszerű bolygó lehet a Tejútrendszerben, de ez nem jelent sokat, ha az élet kialakulásának esélye ezek bármelyikén egy a trillióhoz.”

A tudás hiánya persze nem fogja vissza a tudósokat abban, hogy elméleteket gyártsanak. Frank Drake 1961-ben alkotta meg a róla elnevezett formulát, amely elvileg megadja egy adott térrészben levő, egymással kommunikálni képes civilizációk számát.

Egy dolog mindenesetre kiderült: csillagászati szempontból egyáltalán nem számítunk olyan különlegesnek, mint valaha hittük.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

19. blackknigh...
2012.01.12. 16:04
Annyira várom már a napot amikor kézzel fogható bizonyítékot fogunk kapni idegen bolygón talált életről ( bár aztán lehet meg sem élem én azt )
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. arn
2012.01.12. 16:27
szerintem nem is a megtalalasa a gond, hanem a felismerese... egy csomot fejlodott a tudomany, megis foldi leptekkel gondolkodunk, olyan eletet keresunk mint a mienk, pedig ilyen nem biztos, hogy van. amig ezt nem vetik le, addig nem fog menni. meg a foldon is kicsit mas kornyezetben teljesen mas evolucios palyat jarnak be az elolenyek (pl melytengeri vagy kenalapu), egy totalisan mas homersekleti, gravitacios, stbstb kornyezetben akarmi lehet. lehet nem is szenalapu elolenyeket kell keresni, lehet olyan anyagbol, kozegben vannak, amit a mi erzekszerveinkkel felfogni sem tudunk.

persze ha haromdimenzioban leteznek, mert egy negyedik dimenzios elolenynek csak a haromdimenzios vetuletet latnank, es ugy lepne be es ki a vilagunkba, amit csak szimpla megjelenesnek es eltunesnek fogna fel a ember.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. arn
2012.01.12. 16:36
hogy a cikkhez is hozzaszoljak - azon csodalkozom, hogy ezt eddig forditva gondoltak. amikor az anyag a gravitacionak koszonhetoen elkezd osszeallni, es ez a meretebol fakadoan eleri a kisbolygo, bolygo, csillag, stb meretet, ahhoz hogy ne legyen kiseroje, a korulotte keringo anyag nagy reszet magaba kell olvasztania, erre pedig kicsi az esely.

en azon sem csodalkoznek, hogyha az altalaunk ismert osszes anyag idovel ujra osszeallna valami szupermassziv testte, majd egy kritikus pontot atlepve szetrobbanna. igy meg is kapnank a bigbang elmeletere a magyarazatot. ebben az egeszben a csillag csak egy lepcso, ugyanugy valaminek a resze, ugyanugy kering egy nagyobb targy korul.

mivel a gravitacio es az ido osszefuggo dolgok, lehet ugyanugy egy bigbang kozben vagyunk (ezert tagul a vilag), csak a mi idoszeletunkon lelassult a folyamat, es evmillardoknak tunik az egesz, addig mashonnan nezve egy nagy villanas (mint egy szupernova).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. dzjaulah
2012.01.12. 16:49
Szegény Kepler... Most forog hat a sírjában (de nem körpályán ott se). Szegény...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. tibaimp
2012.01.12. 17:01
blackknight: attól függ hány éves vagy, ha 99, akkor nem valószínű, hogy megéled, de ha mondjuk 15, akkor van rá esély
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. prohlep
2012.01.12. 17:06
arn#3: igen, szerintem is, mennyi az eselye annak, hogy ami anyag nem kot ki vagy nem marad meg a csillagban, abbol semmi sem akar a csillag koteseben keringeni, hanem mind rogton a csillag kotesen kivulre kerulni?

Ha meg igy van anyag a csillagon kivul, de a csillag kotelekeben, akkor az az anyag miert ne akarna csomosodni, es maris a kesz a csillag korul bolyongo kisero.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. atti2010
2012.01.12. 17:32
blackknight Az a baj hogy nem tudjuk merre keressük, de még nagyobb baj hogy azt sem tudjuk mit keresünk, ezek a félméteres rozsdás lavórban idejött nagy szemű lényekről szóló mesék ne ejtsenek tévedésbe csak arra voltak jók hogy jó pár ember degeszre tömje a zsebeit.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. kiskoller
2012.01.12. 17:34
"A Tejútrendszer összes csillaga rendelkezik átlagosan legalább egy bolygóval"

Nem akarok kötekedni (tényleg nem), de ezt a mondatot nem igazán értem. Statisztikából nem vagyok jó.

Van olyan mondat, hogy a csillagok átlagosan X bolygóval rendelkeznek, ez ok.
Van olyan mondat, hogy a csillagok legalább egy bolygóval rendelkeznek, ezt is értem.

De az hogy átlagosan legalább egy bolgyó az mit jelent?


Azért a bolygóképződés nem egy egyszerű dolog. Kilőködnek anyagok, ez oké, de ebből még nem lesz bolygó, valószínű hogy kisbolygóöv lesz, ami mire összeállna bolygóvá addigra kétszer is kiég a csillag. Vagy összeáll de újra elnyeli a csillag. Vagy összeáll de távozik a csillag közeléből. Vagy alapból annyira kilöködött hogy nem áll pályára és sima nebula marad.

Azt sose felejtsétek el hogy a gravitációs erő a leggyengébb a 4 közül
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Phantomstr...
2012.01.12. 17:35
Tulajdonképpen én eddig is úgy gondoltam, hogy a legtöbb csillagnak van bolygója, mert egyszerűen így találtam logikusnak. Hogy most már a tudomány is bizonyítja ezt, örülök. Úgy érzem magam, mint Arisztarkhosz, aki Galilei előtt 1000 évvel megsejtette, hogy a Föld a Nap körül kering.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Warpath
2012.01.12. 17:51
Egyelőre nem találtak szupernóvák körül bolygókat. Olyan csillagok körül amik viszonylag fiatal korukban, a Naphoz képest is brutális adatokkal rendelkeznek.Szvsz elhamarkodott kijelentés. Viszont túlélő exobolygót találtak már vörös óriás körül, az minden bizonnyal a Chandrasekhar határ alatti csillag volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. craftsman
2012.01.12. 17:56
Én is úgy vagyok mint Phantomstranger én is azt hittem minden csillagnak van bolygója úgyhogy nemigazán lepődtem meg,és ez tartott 6 évig megkérdezhettek volna engem is és már hat éve tudnák ezt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Edviiin89
2012.01.12. 18:04
arn
Abban tévedsz, hogy másra nem gondolnak. De a Föld, mint példa nem az evolúció során kialakul, élőlényeket példázza, hanem azt, hogy a Földön is található rendkívül változatos éghajlati viszonyok és rendkívül szélsőséges viszonyok közt is kialakulhat az élet. És azt is következtethető, hogy mennyire bonyolult felépítésű lények vagy csak mikrobák található egy egy éghajlati környezetben. Azt meg már elég régóta feltételezik, hogy akár nem csak szén alapú életformák is létrejöhetnek. A más gravitációs erők se okoznak nagy fejtörést. Ha 2x akkora a gravitáció, akkor alacsonyabb, laposabb, erősebb izomzatú élőlények fejlődhettek ki rajta. Ha gyengébb, mint a mienk akkor egész gyenge izomzatú nagyon magas megnyúlt lények is lehetnek, sőt nagytestű élőlények is akár repkedhetnek ott.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Jools
2012.01.12. 18:19
kiskoller: azért írtam így, mert arról van szó, hogy stasztikailag kijött nekik csillagonként 1,333 bolygó a számítások alapján, ez egy átlag, tehát lesz olyan csillag, amely körül egy bolygó sincs és lesz ahol több is van. Egy fölötti lett az eredmény, így legalább egy bolygóról van szó csillagonként átlagosan. (Vagy 3 csillagra 4 bolygó jut.) Bocs ha nem volt érthető, és ismét túl sok infót próbáltam egy mondatba sűríteni, ez időnként megesik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Vasarlo11
2012.01.12. 18:52
en nem etem a szamokat
100 millió csillagot követett figyelemmel
ötszáz „gyanús” csillagot találtak
ezek közül tíznél sikerült is megfigyelni a bolygó okozta lencsehatást.

minden hatodik megvizsgált csillagnak egy Jupiter-méretű kísérője van,

ez nekem nem all ossze.
500bol 10et az minden ötvenedik és nem minden 6.
ha 10nel taltlak bolygot, akkor honnan tudjak, hogy minden 6. ilyen minden 2. olyan es 66%anak meg van amolyan? ezt a 10bol szamoltak ki?
vagy mibol?

nem ertem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. rootshaper
2012.01.12. 19:42
hat ezt a cikket en sem ertem teljesen. a szamok sehogy sem jonnek ki. egyreszt mar ott fura a dolog, hogy megfigyeltek szazmillio csillagot. szazmilliot. mekkora szam ez mar? aztan az idointervallum is fura, mert ki a fene mondja meg, hogy az adott bolygo foldi evekben szamolva mennyi ido alatt keruli meg a csillagat? nem tudjak olyan sokaig bambulni azt a rohadt csillagot, hogy valami tortenjen egyszeruen, ez keptelenseg. no meg ott van a tobbi kovetkeztetes, amit alattam is leirtak, azok tenyleg sehogy nem jonnek ki...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Phantomstr...
2012.01.12. 21:04
Megpróbálom elmagyarázni, hogy én hogy értettem.
Tehát, a megfigyelt 100 millió csillagból kiválasztottak 500-at, amik ígéretesnek tűntek a vizsgálat szempontjából.
Ebből az 500-ból:
-10 bolygót azonosítottak lencsehatás segítségével
Ebből az 500-ból egyéb módszerrel vizsgálva van:
-minden hatodiknak van Jupiter méretű bolygója
-minden másodiknak Neptunusz méretű bolygója
-kétharmaduknak pedig Földnél nagyobb kőzetbolygója
Ezt a mintát pedig általánosították az összes csillagra.

Engem inkább az érdekelne, hogy melyik szám lesz az, amelyikben megjelenik majd a cikk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Jools
2012.01.12. 21:20
Igen, úgy valahogy, ahogy Phantomstranger elmagyarázta. Ma jelent meg a tanulmány, majd én is megnézem, mert a matekos rész valóban nem volt tiszta az előzetes híradásokban. Itt van, de be is linkeltem:

http://www.nature.com/nature/journal/v481/n7380/full/nature10684.html
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. kiskoller Jools
2012.01.12. 21:48
Így már értem, köszi!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. arn
2012.01.13. 14:31
Edviiin89: ha ez ennyire egyszeru lenne ahhoz hogy ilyen hatasokat vizsgalhass, ahhoz a foldi korulmenyek kozott kifejlodott elolenyeket kellene attelepitened. hogy mondjak egy trivialis peldat - a hold. az eletben nem sok kozvetlen hatasat eszleled, megis ha nem lenne ott, teljesen mashogy fejlodott volna az elet a foldon. es ez igaz a tobbi egitestre is, csak a hatasukat nem tudjuk tetten erni. tehat ha most "levennenk" egyket bolygot a naprendszerbol, az is drasztikusan befolyasolna a foldi elet sorsat. ha ilyen eszlelhetetlennek tuno dolgok ekkora hatassal vannak, akkor kepzeld el totalisan mas hatasok mennyire mast hoznanak letre.

ha egy evolucios lepcsot, vagy akarmilyen valtozast egy elagazasnak tekintunk, es vegbement tobb millio ilyen valtozas, meg ha hasonlo kornyezetben is elnek tovabb, a millio valtozassal kesobbi sornak teljesen mas lesz a vegeredmenye. teljesen mas kornyezetben akarmi lehet.

a pioneerra rarakott tablaval jol latszik, hogy milyen szinten gondolkodtak meg nem is olyan reg... szvsz egy afrikaban elo irastudatlan ember nem tudna ertelmezni, pedig o egy ugyanolyan homosapiens, mint aki keszitette. az ember meg az evolucios tarsait is csak emberi szempontbol tekintve iteli meg intelligensnek vagy sem. ilyen korlatokkal hogy akar valaki barmit is keresni egy masik naprendszerben? ehhez elobb at kellene lepnunk a sajat arnyekunkon, es megismerni a sajat kornyezetunket rendesen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!