iPon Hírek

Miniatűr vese készült őssejtekből

Dátum | 2013. 12. 18.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Queenslandi Egyetem kutatói őssejtekből egy miniatűr vesét hoztak létre. Az aprócska szerv nem nagyobb egy gombostű fejénél, mégis nagyon fontos eredményekkel járulhat hozzá a következő évek szervnövesztő kutatásaihoz és a vesebetegségek gyógyításához általában is. Ahogy a szerzők tanulmányukban írják, a vesét érintő megbetegedések száma riasztó mértékben növekszik, így óriási szükség lenne hatékonyan működő regeneratív terápiákra. A vese működési egységei, a vizelet képzésében kulcsszerepet játszó nefronok formálódása a születés előtt befejeződik, és az ezekben bekövetkező esetleges későbbi sérülések kijavítására, új nefronok kialakítására nincs módja a szervezetnek, mivel ehhez nem állnak rendelkezésére embrionális őssejtek. A kutatóknak a jelenlegi projekt során gyakorlatilag azt az önszerveződő struktúrát sikerült létrehozniuk az őssejtekből, amely a nefron közvetlen fejlődési előzményének tekinthető.

Ezt úgy sikerült elérniük, hogy fáradságos munkával addig kísérleteztek az egyes gének ki- és bekapcsolásával, amíg meg nem találták az ideálisnak tűnő verziót, amely képes a nefron önszerveződő felépítésére. Amikor sikerült azonosítaniuk a megfelelő géneket, felnőtt bőrsejteket programoztak át pluripotens őssejtekké, majd kiadták ezeknek a megfelelő genetikai „utasításokat”. „Maga a folyamat elképesztő: mintha egy legóépítmény önmagát rakná össze” – mondja az egyik kutató. A génműködés befolyásolása révén elérték tehát, hogy ezek a sejtek átmenjenek a specializálódás különböző fokain, míg effektíve a vesét felépítő sejtekké, illetve ezek előfutáraivá váltak, és közben a megfelelő struktúrába is összeálltak, létrehozva a szerv egy aprócska egységét. Melissa Little, a kutatás vezetőjének elmondása szerint a ténylegesen transzplantációra alkalmas szerv létrehozásáig még ugyan legalább egy évtizedet várni kell, a miniatűr vese azonban addig is óriási segítséget jelenthet a vesebetegségek kutatói, és általában a gyógyszerkutatók számára is. Bármiféle hatóanyag fejlesztése során óriási problémát jelent ugyanis az, hogy a labortesztek csak igen korlátozottan képesek a mellékhatások megjósolására, az adott gyógyszer vesére kifejtett hatásaival kapcsolatban pedig még kevesebbet lehet megtudni előre. Márpedig a klinikai kipróbálásra kerülő hatóanyagok túlnyomó része nem válik be, és közben súlyosan károsítja a májat, a szívet és a veséket is. A laborban növesztett kezdetleges vese révén viszont korán, emberi páciensek nélkül kiszűrhetővé válhat, hogy mely gyógyszerek toxikusak a szervre nézve. Ami a távolabbi célokat illeti, a kutatók abban reménykednek, hogy az aprócska organoidok összefűzése révén egy napon egy teljes, működő szervet hozhatnak létre, amely már be is ültethető. Ehhez persze még számos kihívást meg kell oldani, például gondoskodni kell az ideg- és érhálózat kialakításáról is, azonban ahogy Little elmondta, ezen a téren rengeteg fejlődés történt az elmúlt években, így mire odáig jut a projekt, vélhetően már lesz mivel dolgozni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. x424
2013.12.18. 15:59
Ez a baj az orvostudománnyal. Undorítóan lassan fejlődik. Ebből a megoldásból, vagy hasonlóból lesz 30 év mire elterjed ha nem több.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!