iPon Hírek

Mintákat hoztak fel a Whillans-tóból is

Dátum | 2013. 01. 29.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Hamarosan jóval többet tudhatunk meg az Antarktisz jég alatti tavainak sajátosságairól, hiszen az oroszok január közepi sikere után a napokban egy amerikai kutatócsoport is üledék- és vízmintákat vételezett egy ilyen víztömegből. A Whillans-tó nagyjából 800 méterrel a jégfelszín alatt fekszik, és a kutatók azt remélik, hogy vizsgálata révén pontosabb képet alkothatnak a kontinens történetéről, a földi evolúció alakulásáról, illetve arról is, hogy milyen élet létezhet a marsi jégsapka vagy az Europa jege alatt. Az elmúlt hónapok során a sarki fúrásokkal a próbálkozó három csapatból kettő járt sikerrel. A briteknek decemberben technikai problémák miatt erre a nyárra fel kellett adniuk az Ellsworth-tó megfúrására tett kísérletet. Az orosz kutatócsoport viszont már tavaly elérte a négyezer méter mélyen a jég alatt fekvő Vosztok-tavat, a mintákat azonban csak idén sikerült felszínre hozni.

Az előzőekben említett két tóval ellentétben a Whillans-jégár alatt fekvő tó nincs elzárva a külvilágtól, hanem folyamatos kapcsolatban áll a Déli-óceán víztömegével, aminek köszönhetően vize pár évente teljesen kicserélődik. Az élő óceánnal való összeköttetés miatt a kutatók csaknem száz százalékosan biztosak abban, hogy valamiféle élet létezik a mélyben, így a tó kiváló terepe lehet a vastag jégtakaró alatti életformák vizsgálatának. A kutatók január 13-án kezdték meg a McMurdo állomástól 1000 kilométerre található tó megfúrását. Ehhez a legmodernebbnek tekintett, forróvizes fúrási eljárást alkalmazták, vagyis nagy nyomású forró vizet préseltek a lyukba, amely megolvasztotta a jeget. A hasonló, gyakorlatilag érintetlen ökoszisztémák vizsgálata során rendkívül fontos, hogy a mintavétel során ne szennyezzék felszíni mikroorganizmusokkal se a tavat, se pedig a mintákat. A fúráshoz használt vizet ezért közvetlenül felhasználás előtt nagy energiájú ultraibolya fényforrásokkal feltőtlenítették. A szakértők remélik, hogy az antarktiszi fúrások révén sikerül tökéletesíteni egy olyan eljárást, amely esetleg más égitestek jég alatti vizeinek vizsgálatára is alkalmazható lesz.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. Shinjiii
2013.01.30. 14:09
És milyen információval szolgálhat a jég alatti tavakban fellelhető élőlények létezése a mai tudomány számára? Mitől lesz több nekünk, vagy kevesebb?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Humbuk
2013.01.31. 08:41
Shinjiii:
Gének, az organizmusok adaptálódása a mostoha körülményekhez.
Az anyagok amiket termelhetnek stbstb...

(((Elborult példa: pl egy ilyen organizmus nem tudna megfagyni mondjuk -40C-fokig, mert kiválaszt egy még ismeretlen anyagot, amely megvédi a sejteket a fagyástól. Ha ezt be tudnák ültetni az emberekbe, akkor méris hibernálhatnánk magunkat...))) Tudom túl sok sci-fit nézek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. kiskoller
2013.01.31. 09:05
Emellett a cikk is írja hogy javítani akarnak a fertőtlenítési eljárásokon.

Amúgy akármilyen sarki jég alatti tavat nézel, annak a vize akkor is 4 fokos, még ha ezer méter jég is takarja.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Shinjiii
2013.01.31. 09:08
Köszönöm a magyarázatot, bár te tényleg túlkombinálsz egy kicsit. Betehetett neked, hogy sosincs világvége, és túlságosan is várod. : )
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!