iPon Hírek

Nagy Bumm ‒ sok adat

Dátum | 2012. 04. 03.
Szerző | Jools
Csoport | IT VILÁG

A Holland Rádiócsillagászati Intézet (ASTRON) és az IBM bejelentette, hogy a következő öt évben közösen fognak dolgozni egy olyan rendkívül gyors, de nagyon alacsony energiaigényű számítógéprendszer fejlesztésén, amely másodpercenként egytrillió számítási műveletet képes elvégezni, vagyis exaflop teljesítményű. A 32,9 millió eurós beruházás célja a Square Kilometre Array (SKA) nevű rádióteleszkóp-hálózat számítástechnikai hátterének létrehozása. A SKA a világ legnagyobb és legérzékenyebb rendszere lesz, a rádiótávcsövek és a központi számítógépek között nagyobb adatforgalom zajlik majd, mint ami ma a teljes internetre jellemző.

A SKA 2024-re készül el teljesen, de 2019-től egyes részeit már üzemeltetni akarják. A távcső az univerzum legtávolabbi, tehát legrégibb objektumait fogja vizsgálni, születő galaxisokat fedez fel, tanulmányozza majd a sötét anyagot, és a világegyetem kezdeteit. Ehhez azonban olyan informatikai háttérre van szükség, amely ma még nem létezik.

Az ötéves együttműködési terv neve DOME, ennek során figyelemmel kísérik és tanulmányozzák azokat az új technológiákat, amelyekkel lehetséges az exaflop teljesítmény elérése, az adattovábbítás fejlesztése, az adattárolás optimális megoldása, valamint olyan analitikai módszerek fejlesztésén is dolgoznak, amelyek lehetővé teszik a naponta beözönlő nyers adatok rögzítését, tárolását és elemzését.


Ton Engbersen, az IBM zürichi kutatója elmondta, hogy a jelenlegi becslések a manapság megfigyelhető internetes adatforgalom kétszeresével számolnak ‒ ennyi adatot fog naponta begyűjteni a rádiótávcső. A DOME tehát a valaha létezett legtöbb adattal operáló tudományos projekt technológiai kihívásaira keres megoldást, folytatta. A program során létrehozott fejlesztések természetesen messze túlmutatnak a rádiócsillagászat kihívásainak legyőzésén, és szélesebb körben is bőven lesz lehetőség alkalmazásukra.

 „A SKA-hoz hasonló nagy kutatási hálózatok rendkívül nagyteljesítményű számítógépes rendszereket igényelnek az adatok feldolgozásához. Ilyen rendszereket csak úgy lehet megépíteni és üzemeltetni, ha az energiafogyasztást radikálisan lecsökkentjük. A DOME különleges lehetőséget jelent az olyan új megközelítések kipróbálására, mint például a zöld megoldások alkalmazása a számítástechnikában. Ebből pedig hosszú távon az egész társadalom profitál” ‒ mondta el Marco de Vos, az ASTRON egyik vezetője.


A tervezést létező és működő módszerek vizsgálatával és optimalizálásával fogják megkezdeni a kutatók. Nagy hangsúlyt kap a kezdetekben a LOFAR (Low Frequency Array, vagyis alacsony frekvenciás antennahálózat) rendszerének elemzése, amelyet szintén az ASTRON épített és a Földről elérhető legalacsonyabb frekvenciák tartományában térképezi fel az égboltot. A LOFAR egyben a SKA egyik előfutárának is tekinthető, mivel számos új technológiát itt próbáltak ki először.

A 2010-ben átadott LOFAR az első olyan nagy rádiócsillagászati rendszer, amely nem néhány nagy méretű rádióteleszkóppal üzemel, hanem rengeteg kicsi, egyszerű és olcsón előállítható érzékelővel. Az alacsony (10‒ 100 MHz-es nagyságrendű) frekvenciával rendelkező rádióhullámok detektálását egyszerű dipólantennák végzik, a jeleket pedig egy üvegszálas optikai kábelekből álló szélessávú adathálózat továbbítja a Groningenben elhelyezett központi szuperszámítógép (egy IBM Blue Gene) felé. 

A SKA rendszere több millió antennából fog állni, összességükben ezek egy négyzetkilométernyi érzékelő felületet tesznek ki, de sokkal nagyobb térségben lesznek szétszórva, egy nagyjából 3000 kilométer szélességű területen. A műszeregyüttes ötvenszer érzékenyebb, és 10 ezerszer gyorsabb lesz a ma használatban levő legjobb távcsöveknél. Az építési területet egyelőre nem jelölték ki, de vagy Dél-Afrikában, vagy Ausztráliában lesz a rendszer helye, a végleges döntést elméletileg még ebben az évben meghozzák. Az építkezés 2016-ban kezdődik.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. sensorprim...
2012.04.03. 17:37
Érdekes hogy ilyen dolgokra amik semmi profitot nem hoznak menyi pénzt bele ölnek.
Most akkor vagy találtak már valamit amit nem hoztak nyilvánosságra vagy nem tudom el képzelni mi lehet az oka.
Mert nem igazán látom értelmét ennek az ősrobbanásnak meg társainak a kutatásába belefeccölt időt és pénzt, mikor meg sokan(köztük én is) itt nyomorgok a kevés fizetésemből.
Az mér nem érdeke senkinek hogy olcsóbb legyen az étel vagy az energia hordozók?
85 ezres gáz számla volt havonta télen , miközben kabátban kellett üljek a szobámban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. lorddiablo
2012.04.03. 20:23
Azért nem tennék ilyen elhamarkodott kijelentéseket. Ennyi erővel meg lehetne kérdőjelezni a kutatás jogosultságát. 1 nap alatt semmi eredmény. 2 nap alatt se. Lehet, hogy csak 20-30 év alatt hoz valami használhatót. Ha a tudósok inkább mezőgazdasággal foglalkoznának, nyilván addig is menne a termelés. Azonban az a tapasztalat, hogy ezek a viszonylag ritkán előbukkanó ötletek akkora haszonnal járnak, mi az eddig időszakot bőven fedezi. Tehát szükség van ilyenekre is.

Az energiahordozók olcsósága meg annyira komplex dolog, hogy fölösleges erről beszélni. A műszaki háttér általában bőven kielégítő, viszont a jövedéki és egyéb adók teszik igen borsossá ezek árait. Az, hogy megfagysz a szobában, inkább az épületet minősíti (a fűtés mellett), szóval ha lett volna régebben esze és pénze az államnak, nem hagyta volna, hogy ilyen rossz panelek épüljenek. Ez pedig az ország vezetőit minősíti.

Szóval légyszi ne a kutatásokat okold ilyen esetekben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. DogTheDog
2012.04.04. 23:06
Szerintem nem okolta itt senki a kutatasokat,csupan a belefektetett penz jelenleg sok mas teruleten jol jonne.Mindenkinek a sajat szuksegletei elveznek prioritast,es igy nezve teljesen irrealis a hihetetlenul draga kutatasok penzelese.Termeszetesen tudjuk azt is,hogy ez nem a mi penzunkrol szol itt,de bizonyos szintu anyagi stabilitas hianyaban,ez ugyanolyan fajdalmas tud lenni,mintha a mienk lenne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. kiskoller
2012.04.05. 00:32
Akkor kérek mindenkit hogy irány a barlang! Az a hülye ősember aki ahelyett hogy fadarabokkal meg kövekkel szórakozott volna, ment volna mammutot őlni, és kevesebben éheztek volna! Newton is basszuskulcs fák alatt lebzselt, a naplopó! Jogosan itélték el Galilei-t, az a szemét is ahelyett hogy dógozott volna vasgolyókat dobálgatott le tornyokról.

Einstein-t már meg sem említem, őt akasztással bűntettem volna azért mert ellógta az egyetemi óráit, meg ahelyett hogy a szabadalmak papírjait intézte volna sunyiban elmélkedett...



-----

Amúgy begsúgom egy helikopter amit ezerszámra lőttek le pár éve a közel-keleten 1-10 milla dolcsiba kerül, a USS George W. Bush (a demokrácia hazájának legújabb repcsihordozója) meg 6.2 Billion (=milliárd) dollárba került. Ennyit a drága fejlesztésekről.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!