iPon Hírek

Nagyobb agyat növesztettek az emberi DNS-t hordozó egerek

Dátum | 2015. 02. 20.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Fejlődésünk 5−7 millió évvel ezelőtt vált külön legközelebbi rokonaink, a csimpánzok evolúciójától. Ebben az időszakban testünk és mentális képességeink jelentős változásokon mentek át, és ezek az eltérések szemmel láthatóan elkülönítenek minket a többi főemlőstől. Ha azonban a genetika szintjén vizsgáljuk a változásokat, a különbségek jóval kevésbé nyilvánvalóak, hiszen genomunk napjainkig 96−99 százalékban megegyezik a csimpánzokéval. Az érdekesség azonban éppen ezekben a jelentéktelennek tűnő genetikai eltérésekben rejlik. A csimpánzoktól való különválás idején és után genetikai állományunk egy része rendkívül gyors változásokon ment át, amelyeket különböző emlős fajok genomjainak összehasonlítása révén lehet azonosítani. Ezen gyorsan változó emberi DNS-régiók, avagy a HAR-ok létezésére nagyjából egy évtizeddel ezelőtt lettek figyelmesek a szakértők. A kérdéses szakaszok jelentős része nem fehérjekódoló, hanem a gének aktivitását szabályozó régió, amelyek annak irányításáért felelnek, hogy az egyes gének kifejeződnek-e, és ezt mikor és hogyan teszik. A szakértők a HAR-ok felfedezését követően úgy képzelték, hogy a szabályozó szakaszok megváltozásával új mintázatok szerint kezdtek működni génjeink, és ezek a változások vezettek az emberré válás legfontosabb vívmányaihoz, például a szembefordítható hüvelykujj, vagy a szokatlanul nagy agy kialakulásához. A feltevés igazolásához azonban először is meg kellett fejteni, hogy az egyes HAR-ok pontosan hogyan befolyásolják a hozzájuk rendelt géneket. Ennek kiderítése érdekében J. Lomax Boyd, a Duke kutatója vette az egyik HAR-szakaszt, amelyről úgy feltételezték kollégáival, hogy az agyi fejlődésben játszhat szerepet, és beültette annak emberi, illetve csimpánz verzióját néhány egér genomjába. A kísérlet során felhasznált HARE5 nevű emberi DNS-szakasz mindössze 16 bázisban különbözik a csimpánz genomjának ugyanezen részétől, ez a 16 bázis azonban, mint kiderült, óriási különbséget jelent, ami működését és annak következményeit illeti. Boyd ás társai a könnyebb ellenőrizhetőség érdekében a HARE5-szakaszt a genomban megszokott helyén túl egy olyan gén mellé is beültették, amely egy kék színű fehérjét kódol a génmanipulált egerekben. Ilyen módon pontosan nyomon tudták követni, hogy mely testrészben mikor aktiválja a HARE5 a gondjára bízott géneket. A rágcsálókban az agy az embrionális fejlődés kilencedik napján kezd el kialakulni, és a HARE5 nem sokkal ezt követően kezdi meg működését. A szakértők a kísérletek során tanúi voltak, hogy a szabályozó szakasz emberi változata egy kicsit korábban kezdi meg működését, sokkal aktívabb és nagyobb területen tevékenykedik, mint a csimpánzokban megtalálható változat. A HARE5 különösen az agyi idegsejteket képző őssejtekben aktív. Az emberi verziót hordozó sejtek gyorsabban osztódnak (12 óra helyett 9 óra alatt lesz belőlük kettő), így adott idő alatt az emberi HARE5-öt hordozó egerek több neuronképző őssejtet, és ennek eredményeként több neuront hoztak létre, mint a csimpánzokban megtalálható génszakaszt hordozó rágcsálók. Az emberi DNS-sel beültetett egerek agya átlagosan 12 százalékkal nagyobb lett, mint a másik csoport tagjaié, ami messze felülmúlta a kutatók előzetes várakozásait. Ami a jelenleg hozzáférhető eredményeket illeti, ebben a pillanatban itt tart a kutatócsoport, a munka azonban korántsem ért véget. A kísérletben tanulmányozott egerek rendben világra jöttek, így a szakértők a következő szakaszban azt fogják vizsgálni, hogy kognitív képességek tekintetében is mutatkozik-e különbség az emberi és csimpánz DNS-szakaszokat hordozó állatok közt, vagyis hogy az emberi HARE5-tel rendelkező állatok okosabbá is váltak-e nagyobb agyuknak köszönhetően.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

17. Renhoek
2015.02.20. 17:26
Ez tényleg rendkívüli dolog. Gondoljunk csak bele, az állati neuronok ugyan olyan komplex hálózatok kialakítására képesek mint a humán idegsejtek. Sok területen még fejlettebb, gyorsabb rendszereket is képesek kialakítani.

Az emberi agy és intelligencia csupán abban rejlik, hogy óriási mennyiségű glia van az agyban, és sokkal több interneuron, brutális mennyiségű dendritikus kapcsolattal. Ettől leszünk mi értelmes emberek Apró szinten viszont ugyan olyan LEGO elemekből az agyunk is, mint az állatoknak.

Nem tartom kizártnak a kutatás eredményeit követve, hogy emberhez hasonló intelligenciával rendelkező állatokat hozzunk létre. Főleg a csimpánz lesz a kulcsfigurája ennek a vonalnak... Majmokbolygója nem is volt olyan nagy hülyeség
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. etejedu
2015.02.20. 17:33
DE durva!!!
Én mindig akartam egy beszélő Márta kutyát!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Terror
2015.02.20. 18:22
Szvsz az ilyen kísérletek nem azt a célt szolgálják, hogy intelligensebb állatokat hozzanak létre, hanem hogy terápiás módszereket fejlesszenek ki degeneratív idegrendszeri elváltozásokban szenvedő emberek számára.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. maxpapa
2015.02.20. 18:32
Stuart little kisegért a népnek!

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. CyberPunk6... maxpa...
2015.02.20. 19:49
egeret
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. ejcy
2015.02.20. 20:54
minden tudományos kísérlet a pénzről és a hatalomról szól
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Renhoek Terro...
2015.02.20. 20:59
Ez inkább egy neouro-evolúciós alapkutatás. Mitől lett ilyen az emberi agy.

Az benne a megdöbbentő, hogy milyen kis bp DNS is mekkora változást hoz az adott fajban. Az emberi és állati embriók kezdeti szakaszban szinte alig megkülönböztethetőek. Az idegi fejlődésben nagyon hamar elköteleződnek adott neuronok, mi melyik hová kerül. Ezek elképesztően bonyolult rendszertől függnek, génexpresszió, növekedési faktorok koncentráció gradiensei elképesztően finom vezérlése.

Ha már kialakult a rendszer, akkor nem tudunk már belenyúlni. Jelenleg a neurodegeneratív betegségek gyógyítása fényévekre van sajnos pont emiatt. Nem lehet csak úgy őssejteket beküldeni, hogy telepedjenek le itt és itt... Jelenleg a specializált dopaminerg sejtek pl amivel foglalkoznak Parkinson kór esetében. Egér modellben működik... de egy összetett betegség pl autizmus gyógyítása in vivo sejt szinten pff. reménytelen egyelőre.

Ettől függetlenül nem kizárt, hogy intelligensebb állatokat hozhatnak létre.. Ezt a kutatók is elismerik, ezek az állatok világra jöttek, élnek és tesztelhetőek a kognitív funkcióik.

Egy csimpánznál, ami alapból képes lehet a jelnyelv megtanulására, és a lándzsás halászat megtanulására, egy ilyen transzgenikus verzióban megjósolhatatlan, hogy mire lenne képes...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Renhoek ejcy
2015.02.20. 21:02
Na persze Óriási bullshit... Hány kísérletet is láttál közvetlenül? Gondolom egyet sem

Kb 10/9 kutatás főleg neurobiológia, mikrobiológia amit én ismerek közelebbről totál nem ipari vonatkozás.
Legtöbb esetben egy forintot sem lát belőle senki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Imi3est
2015.02.20. 22:02
Csak nehogy elszökjön egy a laborból. Nem szeretném ha okosegerek szaladgálnának a sufniban
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Asagrim Imi3e...
2015.02.20. 22:12
Én a génmódosított varjaktól jobban félnék!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Renhoek Asagr...
2015.02.20. 23:10
Áh attól ne félj, annyi glia meg interneuron meg fehérállomány kéne pluszban, hogy lehúzná a fejét fel se bírna szállni!

de most így elékpzeltem egy emberi agy alakú és méretű varjút, amin van két kis szárny, meg egy csőr Szép álmodkat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. kiskoller
2015.02.20. 23:20
Pinky: Gee, Brain, what do you want to do tonight?
Brain: The same thing we do every night, Pinky - try to take over the world!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Renhoek kisko...
2015.02.21. 00:18
Imádtam ezt a rajzfilmet anno zseniális volt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. vorosokt
2015.02.22. 01:10
És mi lesz ha ezek a zseni egerek utódot hoznak létre? Abban is megmarad az emberi gén vagy a mutációnak hála egygenerációs a dolog?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Renhoek voros...
2015.02.22. 15:41
Olvass utána a dominán, recesszív öröklődésnek, meiozis stb...

de a lényeg wikipédiáról:

"A genetikai manipuláció rendszerint a zigótát vagy az ivarsejteket, esetleg az ezekben is öröklődő sejtszervecskéket (színtestek, mitokondrium) érinti, ezért a GM szervezetek utódai is GM szervezetek (vagy csak egy hányaduk az), így egyszeri beavatkozással tartósan továbbtenyészthető (-termeszthető) GM fajták hozhatók létre. Olykor a genetikai manipuláció csak a szomatikus sejtek egy részére terjed ki, ekkor annak eredménye nem öröklődhet."

Amúgy később is végezhető génmanipuláció emberen is. Lentivírussal pl. Csak az a probléma, hogy ha nincs immunszupresszió, akkor beszűrik az immunsejtek, és megölik a módosított szövetet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Renhoek
2015.02.22. 15:42
Itt pár érdekes GM felhasználás: [LINK]

Egyértelműen ez a jövő... Csak okosan kell használni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Supra
2015.02.23. 07:48
Hát.... Ez érdekes. És elkezdtek bennük kifejlődni az emberi jellemzők is? Gondolok itt az irigységre a gonoszságra, a gyilkolási vágyra?
És elkezdték - ahogy az emberek is - semmire nem használni az óriási agyukat? :-)

(féligviccessmiley)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!