iPon Hírek

Nanoszálak pók módra

Dátum | 2015. 01. 29.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Könnyen lehetséges, hogy a polimeripar mérnökei rövidesen egy érdekes pókfajról vesznek példát az ultraerős, ugyanakkor nagyon vékony szálak gyártásában. A pamatoslábú derespók (Uloborus plumipes) a fonálszűrős pókok közé tartozik, vagyis a megszokott, ragacsos, pár mikrométer vastag fonál helyett nanométeres vastagságú, rendkívül erős, és elektromosan töltött szálakat termel ki magából. Az Oxford kutatói most egy lépéssel közelebb kerültek annak megértéséhez, hogy mindezt hogyan teszi az állat, megfigyeléseik pedig átformálhatják a hasonlóan vékony mesterséges filamentumok gyártását is. Katrin Kronenberger, Fritz Vollrath és kollégáik néhány befogott nőstény pók szövési szokásait figyelték meg a laborban, videóra véve, majd lelassítva is tanulmányozva a folyamatokat, a szálak létrehozásában kulcsszerepet játszó fonálszűrőt vagy cribellumot pedig három különböző mikroszkópos technológiával vizsgálták meg. A ma élő pókok többsége 6 fonószemölccsel rendelkezik, amelyek apró csövekkel, úgynevezett csévékkel kapcsolódnak a test belsejében található szövőmirigyekhez. A fonálszűrős pókok esetében a fonószemölcsök előtt helyezkedik el az említett szerv, amelyet sok-sok nagyon apró csövecske alkot. Ezeken keresztül a megszokottnál sokkal vékonyabb, sok ezernyi fonalat bocsát ki a pók, amelyeket a negyedik pár lábán sorakozó szőrökkel fésül össze egy rendkívül vékonyszálú, sűrű szövedékké.
A szakértők által megvizsgált faj tagjai még a fonálszűrősök körében is vékonynak számító csövecskéken pumpálják át a pókselyem anyagát, amely más pókokkal ellentétben folyékony állapotban hagyja el a fonálszűrőt. A mindössze 50 nanométer átmérőjű lyukakból előbukkanó anyag az összefésülés során fellépő erős rángatás eredményeként szilárdul meg. Ez feltehetően a filamentumok erősségét is növeli, mivel nanoméretekben a szálak nyújtásra erősebbek lesznek. A szálak az összefésülés következtében elektromos töltésre tesznek szert, és a köztük fellépő elektrosztatikus kölcsönhatások miatt szabályosan ismétlődő, gyapjas dudorok képződnek a szövedékben, magyarázzák a kutatók. A fogógyapjúnak is nevezett szövedék a vékony, szinte észrevehetetlen szálak és az elektromos töltöttség miatt rendkívül ragadós, így a zsákmány hamar belegabalyodik a fonalakba, ahonnan aztán nem képes szabadulni. A szintetikus polimerszálakat jelenleg minimum 10 mikrométer átmérőjűre gyártják, a pókok technikájának lemásolásával azonban ennél sokkal vékonyabb filamentumok is létrehozhatók lehetnek, amelyek az állatoknál megfigyelt módszerrel „összefésülve” a jelenleginél sokkal erősebb szálakat alkothatnak, mondja Vollrath.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!