iPon Hírek

Nanoszivacs-terápia méreganyagok és baktériumok ellen

Dátum | 2013. 04. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Kaliforniai Egyetem kutatói vörösvérsejtek membránjába csomagolt nanorészecskékkel távolítanák el a vérbe került mérgező anyagokat, illetve baktériumfertőzések ellen is bevetnék a fejlesztést. A „nanoszivacsok” az úgynevezett pórusképző toxinok ellen lehetnek felhasználhatók, ide tartoznak például a kígyók és skorpiók által termelt mérgek, illetve számos baktérium, köztük egyes nagyon veszélyes antibiotikum-rezisztens törzsek (pl. az évente több tízezer kórházi beteg halálát okozó MRSA) által szekretált toxinok is. A pórusképző mérgek elleni védekezés során a kutatók általában a molekuláris struktúra célzott károsítása révén igyekeznek hatástalanítani ezeket. A problémát az okozza, hogy több mint nyolcvan különböző toxikus fehérjecsalád létezik, amelyek mindegyikét más-más szerkezet jellemzi, így eltérő módszerek szükségesek megállításukhoz. A nanoszivacs-terápia azonban fejlesztőinek ígérte szerint minden hasonló hatásmechanizmusú toxinnal szemben működik, függetlenül ezek molekuláris felépítésétől.

A kutatók vörösvérsejtek membránjába csomagolták a biokompatibilis polimer nanorészecskéket. Egyetlen sejt membránja több mint háromezer, egyenként 85 nanométer átmérőjű nanoszivacs legyártásához elegendő. Mivel a vörösvérsejtek a pórusképző toxinok elsődleges célpontjai közé tartoznak, a véráramba befecskendezett nanoszivacsok „álruhája” megtéveszti a pusztító hatású fehérjéket, amelyek azt hiszik, hogy a szervezet saját sejtjeivel van dolguk. Megtámadják tehát a membránt, átjárhatóvá teszik maguk számára, és bejutnak a nanoszivacs belsejébe, amely aztán csapdába ejti a toxint. Amíg a méreganyagok a nanoszivacsokat támadják, nem károsítják a szervezet saját sejtjeit, és mivel egyetlen vörösvérsejtből rengeteg apró szivacs gyártható, megfelelő mennyiségben bejuttatva a toxin jó eséllyel ezeket veszi célba az élő sejtek helyett, gyorsan kivonva magát a forgalomból. Az egereken kipróbálva a metódus hatékony védelmet biztosított a legveszélyesebb, halálos mennyiségben befecskendezett méreganyagokkal szemben is. A pár nappal a mérgezés után végrehajtott biopsziás vizsgálatok semmiféle károsodást nem mutattak az állatok májában, ami arra utal, hogy a nanoszivacsok teljes mértékben hatástalanították a toxint, ezt követően pedig mellékhatások nélkül lebomlottak. A kutatók szerint a módszer egyik legfontosabb alkalmazási területe az antibiotikum-rezisztens baktériumfertőzések kezelése lehet. A bakteriális toxin semlegesítése ugyanis egyrészt megvédi a szervezetet annak káros hatásaitól, másrészt gyengíti a baktérium saját védekezőképességét is. A szakértők remélik, hogy a nanoszivacs-terápia rövid időn belül átkerülhet a klinikai gyakorlatba, amire egyébként jó esély van. A magként felhasznált polimer ugyanis már korábban átesett az ehhez szükséges engedélyeztetési folyamatokon, a sejtmembrán pedig a szervezetből származik, így a kutatók szerint elvileg semmi probléma nem lehet alkalmazásával.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. Humbuk
2013.04.22. 21:58
Érdekelne, hogy amikor lebomlik a szivacs a méreggel együtt, az miért nem károsítja a szervezetet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Jools
2013.04.23. 11:30
Ez bennem is felmerült, de nem nagyon részletezik sajna. Ami azért is fura kicsit, mert számomra úgy tűnik, hogy a nanoszivacs tényleg csak tárolja a mérget, és egyébként nem csinál vele semmit (vagy ha igen, akkor erről nem írtak). De az egerek valahogy túlélték, úgyhogy valami megoldás biztos van, csak kevés az infó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Enno
2013.04.23. 17:14
illetve majd jól kiszűr olyat is amit nem kéne aztán az miatt lesz a gubanc
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!