iPon Hírek

Napelem lenyírt fűből

Dátum | 2012. 02. 03.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az MIT egyik kutatója, Andreas Mershin mezőgazdasági hulladékból (levágott fű, lehullott levelek) készített napelemet. Reményei szerint pár éven belül csak némi lenyírt füvet keverünk egy zsáknyi olcsó vegyszerhez, a keveréket felkenjük egy üveglapra és már kész is a napelemünk. Eredményeiről részletesen a Scientific Reports oldalon számol be.

Mershin egy speciális módszerrel kivonta a fotoszintézisért felelős molekulákat (az I. fotokémiai rendszer tagjait) a növényi hulladékból. Az I. fotokémiai rendszer tagjaként a fotoaktív klorofill kulcsszerepet játszik abban, hogy a beeső fotonok hatására meginduljon az elektronok áramlása.

Ezeket a molekulákat a kutató stabilizált állapotban egy üveg alapra vitte fel, amelyet cink-oxid nanocsövek és titán-dioxid „szivacsok” borítanak. Amikor napfény éri a panelek felületét, mind a titán-dioxid, mind a „klorofill-festék” elnyeli azt és elektromossággá alakítja, amelyet aztán a nanocsövek elvezetnek. Mershin tehát gyakorlatilag helyettesítette a hagyományos napelemekben található szilíciumréteget egy fotoszintetizáló molekularéteggel.


Mindez eddig nagyon jól hangzik, azonban akadnak problémák. Jelen pillanatban Mershin napeleme mindössze 0,1 százalékos teljesítményt produkál, ami egyetlen LED-es villanykörte égetéséhez elegendő, ha az egész házat beborítjuk a festékkel. (Hozzá kell tenni azonban, hogy még így is tízezerszer hatékonyabb, mint az eddigi növényi alapú napelemek.) Hatékonyságát minimum tízszeresére kellene növelni ahhoz, hogy tényleges hasznosságról lehessen beszélni. Mershin mindenesetre bizakodó: reméli, hogy neki vagy valaki másnak lesz megoldása a teljesítmény növelésére.

A végső cél ‒ mint már fent említettük ‒ egy „keverd-magad-napelem” lenne: egy zsáknyi vegyszerrel, némi levágott fűvel, egy üveglappal és egy rövidke használati utasítással bárki elkészíthetné a saját napelemét. Ha megvalósulna, valóban forradalmasíthatná az energiatermelést.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

8. perry01
2012.02.03. 13:50
Tisztelt Fordító!
"a klorofill nevű fehérje" mondatrész konkrétan hülyeség. Mivel az eredeti cikk nem tartalmaz ilyen szókapcsolatot (nem is tartalmazhat), arra gyanakszom, hogy ez az Ön agyszüleménye. A klorofillek (pl. klorofill a, klorofill b) porfirinvázas vegyületek és nem fehérjék. Legközelebb ha lövése sincs a témáról, akkor próbáljon legalább pontosan fordítani. Ha érdekli a téma ajánlom az egyetemi biokémia könyveket.
Tisztelettel
egy olvasó
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Cooley
2012.02.03. 15:18
Egyrészt nagyon gyenge a hatásfoka, másrészt az se tetszik, hogy "egy zsáknyi olcsó vegyszerhez". Élő növénnyel meg nyilván nem működik, szóval nekem nem tűnik így elsőre egy értelmes dolognak. Minden esetre, hajrá megújuló energiaforrások!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Vendég-Ven...
2012.02.03. 15:28
Mikrobinak igaza van, az egész irány szart sem ér, még akkor sem, ha sikerülne elérni a növények hatásfokát. Nincs sok értelme olyan módszernek, amely elméletileg sem lehet jobb, mint a kb. 40 évvel ezelőtti napelemek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. zord01
2012.02.03. 16:21
Hát ez így konkrétan tényleg nem jó semmire, viszont szerintem egyre inkább kéne törekedni az öko házak kialakítására, ami legalább annyi áramot termel, mint amennyit fogyaszt, vagy többet. Mindezt olcsón, mindenki számára elérhető módon. Különben hamar cudar helyé válik ez a kis planéta.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. zord01
2012.02.03. 16:22
Jah és persze úgy, hogy a napelemek gyártása során ne kerüljön a természetbe szennyező (pláne ne súlyosan szennyező) anyag.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. feher.agos...
2012.02.03. 16:30
Egyre több ilyen festékszerű napelem megoldásról van hír, de mindegyiknek nagyon gyenge a hatásfoka. Ennek ellenére szerintem lehet valami haszna ezeknek. Természetesen nem a háztetőn kell alkalmazni, mert oda ki lehet tenni szilicium alapút, ami 100x ilyen hatékony, de el lehet képzelni, hogy a jövőben minden - ruhák, autók, használati tárgyak, a hajunk - ilyen festékkel lesz lekenve, ami ott helyben valami apró kütyünek biztosíthatja az áramellátását. Végülis a növények is valahogy így működnek, abból az alacsony hatásfokból.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. lorddiablo
2012.02.04. 23:06
0,1% az nem hatásfok akar lenni véletlenül?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. czibu
2012.02.05. 12:04
eFF -re gondolhat, ami manapság 21% körül van.
(efficiency, hatékonyság)

Egy szakmabeli.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!