iPon Hírek

Napfénnyel és tengervízzel működik a sivatagi üvegház

Dátum | 2016. 10. 11.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Dél-Ausztráliában befejeződött a világ első növénytermesztő telepének üzembe állítása, amelynek működtetéséhez kizárólag napsütésre és tengervízre van szükség. A futurisztikus kinézetű üvegházakban évente 17 ezer tonna paradicsom terem meg termőtalaj, növényvédő szerek, fosszilis energiahordozók és külső forrásból származó édesvíz nélkül, a sivatag kellős közepén. A létesítményt egy nemzetközi csoport hozta létre hat év alatt. Az első üvegház 2010-ben készült el, az immár ipari méretű telepet pedig a napokban kezdték teljes gőzzel üzemeltetni, de az itt megtermelt paradicsomok már egy ideje kaphatók az ausztrál szupermarketekben. A tengervíz 2 kilométer távolságból, a Spencer-öbölből csöveken keresztül érkezik a Sundrop Farmra. A vizet egy napenergiával működő sótalanító üzemben teszik a mezőgazdasági használatra alkalmassá, elég édesvizet termelve a 180 ezer paradicsomtő öntözéséhez. A régió, ahol a 20 hektáros telep felépült, az év nagy részében annyira forró és száraz, hogy alkalmatlan a hagyományos növénytermesztésre. Az üvegházakat belülről tengervízzel nedvesített kartonnal bélelték ki, ami kellően lehűti a növényeket ahhoz, hogy életben maradjanak, telente pedig a Nap energiájával fűtik az épületeket.
Mivel a párolgó tengervíz sterilizálja a levegőt, nincs szükség a paradicsomot a betegségektől megóvó növényvédő szerekre. A palántákat termőföld helyett kókuszföldbe, vagyis a kókuszdió héjából készült, rostos anyagba ültetik. A farmot egy tornyos naphőerőmű látja el energiával, amelyben 23 ezer tükör irányítja a napsugarakat egy 115 méter magas toronyra, felmelegítve az annak tetején található tartály tartalmát. A napos időszakban 39 megawatt teljesítményre képes rendszer nyáron a sótalanító üzem és az üvegházak energiaigényeit is kielégíti. A következő télre valószínűleg még időnként rá kell kapcsolni a telepet a központi áramhálózatra, de a fejlesztők szerint a naphőerőmű optimalizálásával és a jelenlegi energiaigények csökkentésével idővel a napsütésben kevésbé gazdag hónapokban is önellátóvá válhat a komplexum. És bár a 200 millió dolláros infrastruktúra nem olcsó beruházás, a farm kiötlői szerint hosszú távon megtérülnek a költségek. Míg a hagyományos üvegházak üzemeltetése évről évre többe kerül a fosszilis energiahordozók használata miatt, a Sundrop Farm fenntartása optimális esetben egyre olcsóbb lesz, ahogy telnek az évek. A fejlesztők már hasonló üvegházak létrehozását tervezik Portugáliában és az Egyesült Államokban, illetve Ausztrália más részein is. Közben pedig más cégek is tesztelnek tengervízzel üzemeltetett sivatagi üvegházakat (például a Közel-Keleten), így a technológia rövidesen elterjedté válhat.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

24. ChoSimba
2016.10.11. 10:50
Végre valami értelmesbe öntik a pénzt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Tenor26
2016.10.11. 11:04
Én meg az ilyen ipari méretű "zöldség" előállítók miatt tudom egyre nehezebben meg olcsóbban eladni a finom földben termett árút.
Persze így megy ez mostanság, ha nem állsz át ipari méretre meg minőségre húzd le magad..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Benny
2016.10.11. 11:04
nagyon jó ötlet
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. gargantu
2016.10.11. 11:10
"A palántákat termőföld helyett kókuszföldbe, vagyis a kókuszdió héjából készült, rostos anyagba ültetik."

Arról nincs adat a cikkben, hogy a 180 ezer paradicsomtőhöz szükséges kókuszhéj megtermeléséhez mekkora termőterület kell, a héj feldolgozása és szállítása pedig igényel energiát, amihez nagy valószínűséggel használnak fosszilis eredetű energiahordozót.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. ChoSimba garga...
2016.10.11. 11:59
Az lehet, de permetezni nem kell és ivóvizet sem használnak. Ez azért jelentős előrelépés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. balrogh garga...
2016.10.11. 12:02
Gargantu
A "kókuszföld" csak azért kell hogy legyen valami. Folyamatosan csepegtetik a tápoldatot, meg a vizet a növényekre. Spanyolba már évek óta "tápkockába" rakják a palántákat. Ezek a növények földet már nem látnak. Amúgy nagyon jók ezek a dolgok, jól fog jönni a Marson
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. ejcy
2016.10.11. 12:03
Kókuszhéj rost nem a termőtalaj csak az ültetőközeg, egyébként hidropóniával termelik a cuccost. Mivel lassan bomlik el, ezért 4-5 évente kell csak cserélni,kókuszhéj meg amúgy is van dögivel. Így eljutottunk oda hogy hogy élnek meg a növények, hát irgalmatlan mennyiségű műtrágyát használnak fel. Honnan gyün a műtrágya és a nyomelem? Az elhalt növényt nem komposztálják és nem forgatják vissza mert akkor ugyan ott vannak mint a szabadföldben nevelteknél, bacik, gombák, rovarok.
Ergo ebben az egészben a tengervíz felhasználás az innováció, illetve a terméketlen terület bevonása a termelésbe.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. dzsuz87
2016.10.11. 12:27
Ezt a "nem kell sosem permetezni" részt elhiszi valaki?
Ott van százezernyi tő paradicsom, és soha nem kerül be az üvegházba egy fertőzés sem? Értem én, hogy a sós víz megöl egy csomó mindent, de a dolgozók a ruhájukon vagy a bőrükön is bevihetnek akármit, és ott mászkálnak a sorok között naphosszat. Aztán ha 5 egyed megfertőződik, akkor beindul egy óriási lavina...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. kunti balro...
2016.10.11. 12:38
Nem csak Spanyolországban van ez így, hanem pl itt kis hazánkban is.
Egy csomó helyet tudok ahol a paprika, paradicsom nem a termőföldben nevelkedik, hanem valami üvegszál-rost (?) bizbaszban nő, ami telítve van folyamatosan tápoldattal. (Persze a gazdálkodó a saját asztalára rendszerint nem ebből, hanem egy külön fóliában, igazi termőföldben növekvő zöldségből tesz...) Gazdaságos és hatékony módszer. Külön jó, hogy a tömegek már régesrég elfelejtették, milyen (jó) íze is van valójában az igazi, természetes körülmények között termelt zöldségnek, gyümölcsnek, így nem okoz gondot ezeknek az ipari termékeknek az eladása. De mondhattam volna a napfényt sose látott, néhány hetesen leölt, tömegben tartott, seíze-sebűze (na jó, bűze az időnként van) csirkét is. Milyen meglepő élmény néha igazi, tanyaudvaron kapirgáló tyúk húsából enni!
A hírben szereplő farmot jó ötletnek tartom a sivatagba, vagy valamiféle posztapokaliptikus MadMax-világba. Az a szomorú, hogy nem csak ott hódít majd teret, hanem a normális gazdálkodókat is ki fogja szorítani. Még ennél is szomorúbb, hogy ezt meg is érdemeljük. A túlfogyasztással (sokaknak kizárólag a hús az étel, és minden nap azt esznek) és a pazarlással (nyugaton elképesztő mennyiségű ételt dobnak ki, így pl Londonban normális napi gyakorlat az, hogy az elkészített húsétel 75%-a megy a kukába) tettük azt lehetővé, hogy ezek a szörnygyárak rentábilisek legyenek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Renhoek dzsuz...
2016.10.11. 12:41
Van egy barátomnak egy akvapóniás háza, mikrokontroller vezérelt.... nem kell peremetezni. Halak trágyáznak. Jó cuccok ezek... zárt rendszert megmérgezed csak a permettel. Nyilván nem tökéletes, de működik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Renhoek kunti
2016.10.11. 12:50
Majd hozok a cimborám ződségeiből :D teljesen jók. Nem lehet mindent ilyen agyagbigyóban megtermelni, de túlmisztifikálni se kell. Ha föld,.full napfény akkor permetezni kell ezerrel..Inkább legyen kicsit ízetlenebb, de no permet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. arn kunti
2016.10.11. 13:16
Ausztralia 35%a sivatag... no az elelmiszerfogyasztas, csokkennek a megmunkalhato teruletek. Inkabb csinaljak ezt, minthogy kiirtsanak egy csomo termeszetes novenyzetet, hogy termofoldhoz jussanak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. dzsuz87 Renho...
2016.10.11. 13:49
Az egészen más, például nincs 100.000 növényed, és nincs napi 200 bemászkáló ember. Nem azt mondtam, hogy zárt rendszerben nem kerülhető el a permetezés, hanem hogy egy ekkora rendszer lehet-e egyáltalán zárt.
Még ha úgy vesszük, hogy a víz, a "talaj" és a tápoldat mindig is tiszta marad, akkor is ott van az emberi tényező és a nagy számú megfertőzhető egyed összezárva egy légtérben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. hunstree dzsuz...
2016.10.11. 14:06
A sivatagban ugye nem sok krumplibogár terem, így ettől máris védve van a paradicsom. Az egysejtűek pedig elég kényesek a só tartalomra, mivel a sejtfunkciók nem működnek túl sós környezetben. Szóval ha valamit be is visz a munkás akkor az a valami megpusztul elég hamar.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. dbelam hunst...
2016.10.11. 15:40
Most még. Aztán majd megjelennek a sós közeget szerető gombák, milyen jó lesz amikor először megjelenik a szuperperonoszpóra (nem)

A műtrágya meg nagyon bio. Oké hogy megnő tőle a növény meg azt kapja elvileg ami kell, de emlékeztetnék mindenkit a Mátrix azon jelenetére, amikor a "szervezet számára szükséges összes anyag"-ebédet ették, azaz takony, bádogtányérban. Jó dolog a műtrágya, de a tápszeren kívül más is kell.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. ncc1701 garga...
2016.10.12. 10:10
A kókusz izé valószinűleg eleve hulladék, amit amúgy eltüzelnének/komposztálnának.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. BiroAndras dbela...
2016.10.12. 12:08
A "szervezet számára szükséges összes anyag"-ban definció szerint benne van minden ami kell. Az íze az más kérdés, de nem hiszem, hogy a növények ennyire kényesek lennének.
Hasonló módszerekkel több száz éve kísérleteznek, úgyhogy mostanra már elé jól tudjuk, hogy mi kell a növényeknek. Itt az újdonság lényegében a napenergia használata.
Van ahol még ennél is tovább mennek, és mesterséges napfényt is használnak (persze nem napenergiával hajtva). Annak az az előnye, hogy több szinten is lehet termelni, így nagyon helytakarékos. Hátránya a magas energia igény. 4. generációs atomreaktorokkal kombinálva viszont gazdaságos is lehet amellett, hogy környezetbarát. Mellesleg úgy ahogy van fel lehet pakolni egy űrhajóra, mert lényegében az egész egy zárt rendszer.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Sadenal
2016.10.12. 19:20
A jövő. Megoldás lehetne Afrikának?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. thestock Renho...
2016.10.12. 20:34
Nem törvényszerű hogy permetezni kell. Igaz hogy nekem csak hobbikertem volt,de soha semmit nem permeteztünk,mivel nem voltak kártevők.
Igaza van kuntinak abban hogy ezek a növények közelében sincsenek azoknak amik termőföldben,esetleg házilag teremnek. Ott van pl a bolti paradicsom: fehér-rózsaszínes színű hús, kevés lé, míg a házinak vékony piros húsa van,és sok leve. Az ízről nem is beszélve...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Renhoek thest...
2016.10.12. 22:13
Szerintem ez egyszerűen a műtrágyáknak, túlszelekciónak és egyéb dolgoknak - mint utóérlelés ... köszönhető... leszedik zölden és gázokkal, vegyszerekkel beérlelik a hajón...

Nekünk is van házikertes paradicsom, és összehasonlíthatatlan a boltival. Ez tény.

...de itt gondoljunk bele, egy ilyen rendszerbe, ha ugyan azokat a tápanyagokat viszed be?
//index.indavideo.hu/video/Akvaponia?s=342.48
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. gargantu
2016.10.12. 23:59
A hidropónia működtetéséhez tápoldatra van szükség, az akvapónia pedig haleledel bevitelét igényli. Folyamatos működés esetén az anyagmérlegnek egyensúlyban kell lenni: amennyit kiveszünk, annyinak vissza is kell kerülni. A növények megoldják a levegőből a szenet és az oxigént, nem nagyon boldogulnak a nitrogénnel, a többi elemet (ha azt szeretnénk, hogy azok is legyenek a termésben) be kell juttatni. A tengervíz ezk közül elég sokat nem tartalmaz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. BiroAndras thest...
2016.10.13. 12:21
Az a bolti paradicsom ugyanúgy földben nő, mint a kerti, úgyhogy nem attól lesz jó. A különbség az, hogy mennyire olcsók akarnak lenni. Lehet kapni jobb minőséget is, csak az drágább, és az átlag magyar nem fizeti meg, ezért nem is a jóárasított boltokban kell keresni.
Lehet telejesen mesterséges környezetben is jó minőséget előállítani. Ha megfelelően adagolják a tápanyagokat, akkor az íz és a tápérték is rendben lesz. Már tudunk eleget a növények anyagcseréjéről ahhoz, hogy ez ne okozzon problémát. A mesterséges környezetnek pedig rengeteg előnye van.
- Sokkal környezetbarátabb, mert könnyű mindent újrahasznosítani és nem kerül ki semmilyen szennyező anyag a rendszerből.
- Sokkal nagyobb a hozam, mert mindíg ideálisak a körülmények a növekedéshez. Még a természetben előforduló legjobb körülményeknél is lehet sokkal jobbat előállítani. Például több CO2 és erősebb fény napi 24 órában.
- Nem függ a klímátl és az időjárástól. Ugyanúgy működik a sivatag közepén, az északi sarkon, vagy akár a Marson.
- Sőt, akár egy város közepén is működhet, mert mesterséges fény használatával sok szinten lehet termelni, így nagyon helytakarékos. Ezzel elvileg önellátóvá lehetne tenni a nagyvárosokat, aminek sok előnye van.
- Nem kellenek vegyszerek, mert a kártevők és betegségek nem jutnak be. Vagy ha mégis, könnyen el lehet bánni velük.
- A környezetbenből se jut be szennyezés. Például a rossz városi levegő, vegyi vagy akár radioaktív szennyezés.

https://www.theguardian.com/environment/2016/aug/14/world-largest-vertical-farm-newark-green-revolution
https://drannelinepadayachee.wordpress.com/2013/05/22/191/
http://www.nytimes.com/2011/08/03/dining/hydroponic-produce-gains-fans-and-flavor.html?_r=0
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. thestock BiroA...
2016.10.13. 12:55
A környezetemben található lehetőségek közül indultam ki.
Ahol én lakom 5-10 perces sétatávolságra csak Spar van. Hétköznap amikor az ember dolgozik, siet nem igazán tud elmászkálni a piacra,így marad az előző opció....és itt sajnos csak az előző hsz-ben említett ízetlen van. Ha jót akarok ennyi akkor az nem kevés utánajárás.
Jók ezek a képek,és elhiszem hogy jó, de hazai viszonylatban hány ilyet találni? Még mindig egyszerűbb kimenni a piacra, vagy ismerősön keresztül háztól vásárolni,mint arra várni hogy az ilyenek elterjednek. Előbb lesz lakótelepenként stadion mint kerületenként önfenntartó biofarm
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek BiroA...
2016.10.13. 12:55
Teljesen egyetértek minden szóval...

Az én felfogásomba még egy minimalista GM is belefér. Akár allergén anyagok kiszűrése etc.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!