iPon Hírek

Napkollázs

Dátum | 2013. 01. 24.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A NASA Solar Dynamic Observatory (SDO) szakértői egy elképesztő fotókollázson demonstrálják, hogy miért érdemes a Napot különböző hullámhosszakon, illetve eltérő műszerekkel megfigyelni. Egy hétköznapi fényképezőgéppel készített képen központi csillagunk sárgás, megkülönböztethető részletekkel nem rendelkező korongként jelenik meg. Ha a látóhatár közelében van, akkor vöröses színezetet ölt, mivel a fény ilyenkor hosszabb utat tesz meg a légkörben, és közben elveszíti kék hullámhossz-tartományba eső részeit. A Nap valójában rengeteg különféle elektromágneses hullámhosszon sugároz, csak ezeket szemünkkel, illetve kameránkkal nem tudjuk mind érzékelni, illetve különválasztani.

Erre szolgálnak a különféle felszíni vagy űrbe telepített távcsövek műszerei, amelyek egyrészt képesek megjeleníteni a látható fényen túli hullámhosszakat is, másrészt pedig egy-egy tartományra koncentrálva a Nap felszínének és atmoszférájának eltérő összetevőit tudják megmutatni.

A Napból a szemünkbe érkező sárgásfehér, 550 nanométer (a lenti ábrán angströmben vannak megadva a hullámhosszak, 10 A = 1 nm) körüli hullámhosszú fény például túlnyomórészt a Nap felszíneként számon tartott, 5700 °C hőmérsékletű rétegből származik. Az ultraibolya tartomány legszélsőségesebb, 9,4 nanométeres részei pedig abból a 6,3 millió fokon izzó anyagból származnak, amely a flereket alkotja. A különféle hullámhosszak megjelenítése révén tehát nyomon követhető a Nap anyagának áramlása is.


Az SDO által kiadott felvétel egy a felszín sebességviszonyait ábrázoló dopplerogramból, egy magnetogramból (mágneses tér ábrázolása), egy látható tartományban készült felvételből (narancssárgás), illetve tíz olyan képből tevődik össze, melyek a központi csillagunkat által kibocsátott fény egy-egy eltérő hullámhosszát ábrázolják, az égitest atmoszférájának különböző részeit jelenítve meg. Ezek a következők:

1. A 450 nanométeres változat (sárga) a Nap felszínét, avagy a fotoszférát mutatja.

2. 170 nm körül (szemcsés lila) a fotoszféra mellett megjelenik a közvetlenül fölötte helyet foglaló, magasabb hőmérsékletű kromoszféra.

3. A 160 nm-es felvétel (szemcsés olajzöld) a fotoszféra felső részét, illetve a kromoszférába vezető átmeneti régiót ábrázolja, ahol a hőmérséklet gyors emelkedésbe kezd.

4. 30,4 nm-en (vörös-narancs) a kromoszféra és az átmeneti régió látszik.

5. 17,1 nanométeren (arany-fekete) tűnik fel a korona legnyugodtabb rétege.

6. 19,3 nanométeren (fehér-barna) láthatóvá válik a korona némileg forróbb része, illetve a flerek.

7. A 21,1 nm-es felvétel (lila) a korona még forróbb, mágnesesen aktívabb régióit ábrázolja.

8. 33,5 nm-en (kék) pedig a még ennél is aktívabb és forróbb részek látszanak.

9. 9,4 nanométeren (zöld) megjelenítődik a flerek idején látszó korona.

10. 13,1 nanométeren (kékeszöld) pedig a flerek legforróbb anyaga tűnik fel.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. lorddiablo
2013.01.24. 22:25
A montázs jobb oldali oszlopának 3. képén egy mutalisk látható?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. patrik2991
2013.01.25. 07:33
Nem, az a riói megváltó krisztus szobor
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. nyerek01
2013.01.25. 19:31
Szép lett, megnéznék egy olyan (gif) animációt is ahol a teljes kép alakul át folyamatosan a hullámhossz szerint.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. nextman
2013.01.28. 15:40
Ment is hatterkepnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!