iPon Hírek

Négy szárny jó, de kettő még jobb

Dátum | 2012. 11. 20.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Csábító gondolat az evolúciót úgy elképzelni, mint egy folytonos fejlődési folyamat, amely egyre jobban működő organizmusokat termel ki magából. Valójában azonban az élővilág fejlődése tele van vakvágányokkal, ezek egyik különösen érdekes példái közé tartoznak a Microraptorok nemébe tartozó dinoszauruszfajok.

Valamikor jura korban a dinoszauruszok egy csoportján tollak jelentek meg. Kezdetben ezeket szinte biztosan nem repülésre használták az állatok, hanem az újfajta kültakaró révén egyrészt könnyebben megőrizték testhőmérsékletüket, másrészt díszítő funkciójuk is lehetett. Idővel azonban ezen dinoszauruszok egy részénél repülésre alkalmassá módosultak a tollak, majd 150 millió éve kialakult az Archaeopteryx, az ősmadár, és vele megkezdődött a mai madarak kifejlődése.

Nem minden tollas és repülésre képes dinoszaurusz tekinthető azonban a madarak ősének. Körülbelül 120 millió évvel ezelőtt jelentek meg a színen a Microraptorok, amelyek nem kettő, hanem négy szárnnyal rendelkeztek. Érdekes kérdés lehet, hogy miért a kétszárnyú fajok lettek a mai madarak ősei, és a négyszárnyú változatnak miért nincsenek leszármazottai. Erre a problémára kereste a választ Michael Habib és Justin Hall, a Dél-Kaliforniai Egyetem két kutatója.

A Microraptorok repülésével kapcsolatban a legutóbbi időkig két elmélet létezett. Az egyik irányzat hívei úgy gondolták, hogy az állatok a duplafedeles repülőkhöz hasonló koncepciót megvalósítva, egymás fölött tartották szárnyaikat a levegőben. A másik elképzelés szerint mindkét szárnypár egy síkban helyezkedett el, egymás mögött. Habib és Hall szerint egyik teória sem fedi a valóságot, mivel a két szárnypár egymástól eltérő feladatot látott el. Az elülső szárnyak feleltek az emelkedésért, míg a hátsó pár irányításra szolgált.


A Microraptorok hátsó szárnyai gyökeresen különböztek az elsőktől: hajlékony és kecses helyett rövidek és sokkal vaskosabbak voltak. Ha repülésre nem is voltak alkalmasak, kormánylapátként kiválóan funkcionálhattak, vélik a kutatók, akik számítógépes szimulációval igyekeztek modellezni az állatok repülését. A hátsó szárnyakkal való irányítás révén a Microraptorok sokkal élesebb szögű és gyorsabb irányváltásokra lehettek képesek a levegőben.

A négyszárnyú dinoszauruszok a leletek alapján erdei ragadozók voltak, a fák közötti vadászathoz pedig különösen precíz, ugyanakkor gyors mozgásra volt szükség, amelyet ez a fajta szárnyrendszer tökéletesen biztosítani tudott. Miért nem érték meg tehát ezen állatok utódai napjainkat? Az egyik lehetőség, hogy egyszerűen nem volt szerencséjük: a dinoszauruszfajok túlnyomó többségének eltűnéséhez vezető tömeges kihalási hullám, amelyet valószínűsíthetően egy Földnek ütköző aszteroida vagy üstökös okozott, egyes fajokat megkímélt, más, mai szemmel nézve hasonló eséllyel indulókat viszont eltörölt a színről, sokszor teljesen véletlenszerűnek tűnő módon válogatva.

A jelek azonban arra utalnak, hogy a Microraptorok nem érték meg a kréta időszak végét, hanem már korábban kihaltak. A szakértők szerint ennek oka is szárnyrendszerükben keresendő. A két szárnypár ugyanis bármennyire is javította a manőverezési képességet egyúttal jelentősen megnövelte az állatok légellenállását. A mai madarakra és őseikre az egyetlen szárnypár révén sokkal áramvonalasabbak, és olyan izomzattal rendelkeznek, amelynek révén két szárnnyal is képesek ugyanolyan precizitással manőverezni, mint négyszárnyú rokonaik tették. Kifinomult izomzatuk a szegycsont taraján tapad, amely kinövésnek nem találni nyomát a Microraptorok csontvázán.

A kétszárnyú madárősök tehát egyetlen szárnypárjukat alakították, fejlesztették addig, amíg a Microraptorokhoz hasonló repülésre lettek képesek, és mivel ezt két szárnnyal kevesebbel is meg tudták valósítani, sokkal hatékonyabbak lettek a négyszárnyúaknál, amelyek versenyképességüket elveszítve végül kihaltak. 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. ricsideale...
2012.11.20. 09:43
szeretem az ilyen cikkeket
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. DogTheDog
2012.11.20. 09:55
Kar,hogy kihaltak.igy most szegeny genkutatokon a sor,hogy ilyeneket csinaljanak megint.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. hcsa
2012.11.20. 10:01
Ismét érdekes írás, köszi.
" Valójában azonban az élővilág fejlődése tele van vakvágányokkal" - néha az az érzésem, az ember lesz az első olyan vakvágány az evolúcióban, amelyik saját magát írtja ki...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Asagrim hcsa
2012.11.20. 10:23
Ha saját magát irtja ki, akkor az nem evolúciós hanem társadalmi vakvágány, persze ettől még az állítás nem kevésbé igaz ...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Szerzetes
2012.11.20. 11:14
Szeretem a csirkeszárnyat, csak sok kell a jóllakáshoz. Milyen jó lenne, ha egy csirkén lenne 6-8 szárny
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. csiki2
2012.11.20. 15:20
Nevezhetjük társadalmi vakvágánynak, de valószínűleg az evolúció nem ismeri ezt a fogalmat.
A Föld nevű bolygó szempontjából teljesen mindegy, hogy milyen külső-belső körülménytől halunk ki, és ezt mi magunk (akkor már múlt időben) hogy neveztük.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. I.Jozsef83
2012.11.20. 17:40
HÍR ÉRTÉKELÉS:

én soha , de soha nem a hírt értékelem , hanem annak tartalmát és annak az anyagnak , vagy tárgynak , eseménynek az értékét , milyenségét értékelem .

A hír , mint érdekesség: 4

A hír tartalmi értéke az : 5
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!