iPon Hírek

Nektártőzsde

Dátum | 2017. 01. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A denevérek többsége szereti az édes dolgokat, a növények pedig ezt maximálisan kiaknázzák, édes nektárral csalogatva magukhoz, majd beporzásra használva az állatokat. Egy dolog azonban nem stimmel ebben a felállásban: míg a denevérek a 60 százaléknál magasabb cukortartalmú nedűt kedvelik a legjobban, a növények általában csak 20 százalékos nektárt termelnek. Pedig azt hihetnénk, hogy utóbbiak úgy járnának jól, ha egyre édesebb a nektárt hoznának létre. A szakértőket évtizedek óta izgató rejtély most a Humboldt Egyetem kutatóinak köszönhetően nyert megoldást, Vladislav Nachev és York Winter ugyanis egy maratoni kísérletsorozattal igazolták, miért előnyösebb az alacsonyabb cukorszint az érintetteknek. A csapat Costa Ricán dolgozott, ahol rádiós nyomkövetőkkel megjelölt hártyásorrú denevéreket vizsgáltak. A szakértők 23 mesterséges virágot helyeztek el az erdőben, amelyek különböző cukortartalmú folyadékokat kínáltak az állatoknak, és azt is érzékelni tudták, hogy melyik denevér látogatja őket. Ezzel azonban még nem volt teljes a felállás: a kutatók azt is lehetővé tették, hogy a virágok fejlődjenek. Mindegyik mesterséges virág négy virtuális génnel rendelkezett, amelyek meghatározták nektárjuk cukortartalmát. Ha egy denevér egymás után két virágot is meglátogatott, a számítógépes rendszer feltételezte, hogy beporzás történt, és virtuális magvakat hozott létre a két növény génjeit kombinálva. Minden este az a növény termelte a legtöbb magot, amelyiket a legtöbb denevér látogatta meg. A következő éjszakára aztán a rendszer véletlenszerűen kiválasztott 23 magot, és ezek alapján átkalibrálta a virágok nektárját. A denevérek szempontjából a változás nem volt jelentős, a virtuális világban azonban minden éjjel újabb virággeneráció bontotta ki szirmait, jelentősen felgyorsítva a nektártermelés evolúcióját. Az összetett kísérleti elrendezés pedig maximálisan megerősítette, amit a természetben már megtapasztaltak a kutatók. A növények nem kezdtek édesítő hadjáratba, hanem az alacsony és a magas cukortartalmú nektárral indulók 10–12 generáció alatt egyaránt egy közepes cukorszintre álltak be, mivel ez bizonyult a legkifizetődőbbnek számukra.
A szakértők szerint a denevérek viselkedésére egy embereket is jellemző élettani sajátosság lehet a magyarázat. Arról van szó, hogy minél erősebb egy inger, annál nagyobb változásra van szükség, hogy különbséget tegyünk két érzet között. Egy alig megvilágított szobában a fényviszonyok piciny erősödését is érzékeljük, például ha egy helyett két villanykörte kezd világítani. De ha 50 villanykörte mellé még egyet felkapcsolunk, azt már nem fogjuk észrevenni. Pedig mindkét esetben pontosan egy villanykörtényivel növekedett a szobában a fény erőssége. A Weber-törvénynek nevezett jelenségből a denevérek esetében az következik, hogy minél édesebb a nektár, annál több cukrot kell hozzáadni, hogy azt még édesebbnek érzékeljék az állatok. Egy bizonyos pont után tehát nem éri meg a növényeknek tovább édesíteni a folyadékot, mivel hiába pakolják azt tele a sok energiával megtermelt cukorral, a virágot akkor nem fogja jelentősen több denevér látogatni. Hosszú távon tehát jobban megéri közepes szinten tartani a nektár cukortartalmát. A szakértők azt is megfigyelték, hogy a nektár még kevésbé édessé válik, ha sok denevér van a környéken. Ennek oka, hogy ilyenkor a denevérek gyakran botlanak olyan virágokba, amelyből valaki már ivott előttük. Ha viszont egy virág jobban felhígítja nektárját, annak alacsonyabb cukortartalma lesz ugyan, mennyiségileg ugyanakkor több lesz a folyadékból, így egy-egy este több állatot is kiszolgálhat. Egy denevérekkel teli erdőben tehát érdemesebb a nektár nagyobb mennyiségébe, nem pedig édességének növelésébe fektetni az energiákat. A virágok és a denevérek viszonyát tehát valójában nem az határozza meg, hogy mi az értékesebb, hanem hogy az adott körülmények között mi tűnik értékesebbnek, mondja Winter. Ez pedig valószínűleg más helyzetekre és fajokra is jellemző, vagyis a szakértők által alkotott modell például az emberi döntéshozatalban is használható lehet.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Trolltaxi
2017.01.10. 16:13
Érthető - szerintem a szoftverfejlesztők is így vannak ezzel...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!