iPon Hírek

"Nem tudjuk, mi lesz a mostani állapot vége"

Dátum | 2010. 11. 28.
Szerző | napi.hu
Csoport | IT VILÁG

- Eldőlt-e már, hogy a távközlési cégeket is érintő válságadó pontosan milyen területeken érezteti hatását? - Rendkívül sok az a 27 milliárd forint, amit a Magyar Telekomnak ilyen címen be kell fizetnie a költségvetésbe, ez a nettó eredményünk fele. Olyan nagyságrendű összeg, amit nem lehet megspórolni a napi kiadásokon. Természetesen ezekből is lefaragunk, de minden bizonnyal hozzá kell nyúlnunk az osztalékhoz, a beruházásokra szánt összeghez és a különadó befolyással lehet a társaság eladósodottsági rátájára is. Azt egyelőre nem tudom megmondani, hogy ezek milyen kombinációjával sikerül az összeget előteremteni. Akkora pénzről van szó, hogy azt nem lehet függetleníteni az üzleti tervünktől, márpedig a 2011-es tervünket várhatóan decemberben hagyja majd jóvá az igazgatóság. A döntés előkészítése során most vizsgáljuk, hogy az összeg megtakarítása során milyen mozgástere van a társaságnak.

- Milyen beruházási területeket érinthet az elvonás? - Várhatóan több területen is vissza kell fognunk a beruházásokat, de jövőre mindenképpen szeretnénk több mozgásteret hagyni a mobil-szélessávnak, mivel úgy érezzük, ezen a területen a korábbi évekhez képest forradalmi változás előtt állunk. A technológiai világcégek óriási összegeket fordítanak a mobilinternettel és a televíziószolgáltatással kapcsolatos fejlesztéseikre. Ez azért kedvező számunkra, mert mi is ezekre a területekre fokuszálunk. A távközlésben 2011 az okos telefonok esztendeje lesz, amelyekből tucatnyi típus kerül majd a piacra. Arra számítok, hogy jövőre Magyarországon is megjelenik az első száz euró alatti ilyen készülék, emellett több táblagép is kapható lesz. Mindezek nagy hatással lesznek a mobil-szélessávú piacra. Erre pedig fel kell készülnünk. - Hogyan érintheti a beruházások visszafogása a beszállítói kört? - Legjelentősebb partnereink a nemzetközi piac nagy szereplői, ők most azt vizsgálják, miként tudnának segíteni nekünk ebben a helyzetben. De azzal kell számolniuk, hogy fejlesztéseink lelassulása miatt ők is nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Emellett több ezer kis- és középvállalat tartozik hazai beszállítóink közé, velük szinte szimbiózisban élünk, egyfajta "belső exportpiacot" jelentünk számukra, így beruházásaink visszafogása negatívan érintheti őket is.

- Milyen más beruházási területet érinthet még a megszorítás? - Évente nagyon sokat invesztálunk a marketingbe, annak érdekében, hogy élénkítsük a keresletet - úgy látjuk, ez is olyan terület, ahonnan le lehetne faragni. Persze, ha itt mérsékeljük a kiadásainkat, az hatással lehet a keresletre, a bevételre.

- Okozhatja-e a fejlesztések visszafogása a digitális szakadék további mélyülését, az ország versenyképességének romlását? - Mindenképpen. Már többször és hangsúlyosan kifejtettük, hogy ezeknek a döntéseknek ilyen hatásai is lehetnek. Ha visszatekintünk az elmúlt húsz évre, akkor azt mondhatjuk, hogy ebben az időszakban a távközlési szektor az ország egyik hajtóereje, sikertörténete volt, mert a cégek ezen a területen nagyon nagy értékű beruházásokat hajtottak végre. Egy tavalyi nemzetközi felmérés szerint a T-Mobile magyarországi mobil-szélessávú hálózata a legjobb a világon, de a másik két hazai szolgáltató sem sokkal maradt le, és ez a körülmény mindannyiunknak további ösztönzést ad. Részben ezeknek az invesztícióknak köszönhetően - több európai országgal ellentétben - nálunk komoly infrastruktúra-alapú és szolgáltatási verseny alakult ki, ami mérséklő hatással volt a fogyasztói árakra is. Mindez kedvező volt Magyarország számára. Ez azért valósulhatott meg, mert a gazdaság- és a távközlési politika támogatta az ilyen beruházásokat, miközben kiszámíthatóságot biztosított a befektetőknek. A jelenlegi környezet jelentősen különbözik ettől, sok a kiszámíthatatlan, bizonytalan tényező. - Egy brüsszeli elvárás szerint 2020-ra minden uniós lakos számára biztosítani kell a széles sávhoz való hozzáférést. Ez is sérülhet? - A kormányzati döntések természetesen erre is hatással lehetnek, de a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági környezet miatt ez nem csak Magyarországon okozhat problémát. Például az írországi vagy spanyolországi pénzügyi nehézségek is akadályozhatják az uniós célok megvalósulását. Ezért is hangsúlyozzuk, hogy számunkra mindennél fontosabb az ország gazdasági stabilitásának megteremtése, amelyben mindenki, köztük a fogyasztó is kiszámítható jövőképpel rendelkezhet. - Említette, hogy a különadó hatással lehet a cég eladósodottságára is. Milyen mértékű változás várható e téren? - A hozzánk hasonló méretű nemzetközi cégekhez viszonyítva aránylag jól állunk eladósodottság szempontjából. Nem vagyunk túlzottan kitettek. Ezért kínálkozik e területen is lehetőség a válságadó fedezetének megteremtésére. Azt egyelőre nem tudom megmondani, milyen mértékű változás következik majd be ezen a területen. Ennek megállapításához is tudnunk kellene, hogy ez a kormányzati intézkedés egyszeri lépésnek tekinthető-e vagy tartós folyamattal kell szembesülnünk.

- Lesz-e emiatt extra létszámleépítés a társaságnál? - Erre sem mondhatjuk, hogy soha… Arról tájékoztattuk a dolgozókat, hogy ez a lépés nem fogja érinteni az aláírt kollektív szerződésünket. Azért sem, mert olyan nagyságrendű összegről van szó, amelyet nem lehetne egy létszámleépítéssel kompenzálni. - A többletteher visszavetheti a cég akvizíciós szándékait? - A jelenlegi magyarországi szituáció akár még segítheti is az ilyen irányú szándékaink megvalósítását, ugyanis már el tud indítani egy konszolidációs folyamatot, és mi még így sem vagyunk olyan helyzetben, hogy ne tudnánk lépéseket tenni. De ha bejönne egy akkora lehetőség, mint ami néhány évvel ezelőtt kínálkozott számunkra, amikor pályáztunk a szlovén telefontársaságra, nos, a mostani bizonytalanság és a cég kieső erőforrásai nehezebbé tennék az ilyen nagyságú akvizíciót.

- Van kilátásban ilyen nemzetközi befektetési lehetőség? - Mindenhol nehéz a helyzet, s a legtöbb kormány úgy gondolkodik, hogy ha nem kényszerül vagyona kiárusítására, akkor inkább kivár. De amikor majd beindul a világgazdaság, akkor a mi redukált erőforrásaink kevésbé tesznek alkalmassá bennünket egy nagyobb méretű felvásárlásra. Persze ez is függvénye annak, hogy a mostani kormánydöntés egyszeri lépés-e vagy lesz folytatása.

- Márpedig lehet, hogy lesz folytatása. Hogyan fogadta a társaság azt a hírt, miszerint a válságadó után a kormány egy újabb közteherviselést várna el a szektortól? - Az az álláspontunk, hogy egy állam finanszírozása hosszú távon nem épülhet bizonyos szektorokra kivetett adókra, s az állam finanszírozási gondjait nem lehet csak a bevételek szempontjából megközelíteni. De mindezeken túl a bizonytalanság jelenti számunkra a legnagyobb problémát. Ha ugyanis például az osztalékról vagy az eladósodottságról kell majd döntenünk, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a döntéseknek milyen időszakra szóló hatásaival kell számolnunk.

- Információink szerint a kormányzat a válságadóról szóló döntés bejelentése előtt nem tárgyalt az érintettekkel. Később kialakult valamilyen párbeszéd? - A fő alapvetésekről nem, de a végrehajtással kapcsolatos részletek megvitatására nyitott volt a kormányzat. A mi cégünk a távközlés mellett a kiskereskedelmi és energiaszolgáltatással kapcsolatos tevékenysége miatt is érintett és mind a három szektorban másként kezelik az eljárás alapját képező bevételt. Ezekről az inkonzisztenciákról sikerült beszélnünk a hatósággal, hogy módosíthassák őket. Most tehát még nem beszélhetünk igazi párbeszédről, de a kormányzat megígérte, hogy a 2011-es költségvetés elfogadása után érdemi párbeszédet kezd a szektorral. Mi várjuk ezt. - A társaságnak mindhárom tevékenysége után kell különadót fizetnie? - Úgy tudjuk, nem az a szándék, hogy duplán adóztassák meg a cégeket.

- Azt hangsúlyozta, hogy a legnagyobb problémát a kiszámíthatatlanság jelenti. Hogyan lehet ilyen körülmények között hosszú távú működésben gondolkodni? - Amíg nem tudjuk, milyen körülmények között működhetünk rövid és hosszú távon, csak egyetlen dolgot tehetünk: a legjobb mellett a legrosszabb változatra is terveznünk kell. - Elképzelhetőnek tartja, hogy a szektor szereplői közül lesznek olyanok, amelyek ezek miatt úgy döntenek, hogy kivonulnak Magyarországról? - Nagyon messze vagyunk még egy ilyen helyzettől. De nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem tudjuk, mi lesz a mostani állapot vége és mikor lesz az, márpedig ezt ismernünk kell, mégpedig rövid időn belül. Tisztában kell lennünk a ránk váró egyértelmű körülményekkel.

- A Magyar Telekom már átutalta a 27 milliárdot? - Nem, a jogszabályban az szerepel, hogy decemberben kell átutalnunk a 2010. évre vonatkozó összeget.

- Ejtsünk szót arról is, hogy a társaság harmadik negyedévi adatai kedvezőbbek a korábbiaknál. Ezek egy tendencia kezdetét jelezhetik? - Valóban, több fontos kulcsadat is kedvezően változott az utóbbi időben, növekedett például a mobilhasználat - talán még nem mondhatjuk, hogy ez permanens trend, de legalább megnyugtató. A kinnlevőségeink szintje sem romlott tovább, és arról is értesültünk, hogy a GDP, az ipari termelés terén is pozitív elmozdulások figyelhetők meg. Ezeknek viszont tartósan jó szinten kell lenniük ahhoz, hogy azok az indikátorok hatással tudjanak lenni ránk, amelyek közvetlen befolyással vannak a mindennapi üzletmenetünkre. Épp e mutatók terén viszont még nem látunk jelentős előremozdulást, ilyen például a magas munkanélküliség, ami nagyon közvetlenül hat az emberek vásárlóerejére, és nagy érdeklődéssel figyeljük a háztartások eladósodottságát is, miközben számítunk az alacsonyabb szja várható keresletnövelő hatására is. Reméljük, hogy a következő időszak gazdaságpolitikája elősegíti mindezek érzékelhető javulását.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. Menthix
2010.11.29. 02:49
copy paste szaga van. bevezető? így a kutya sem fogja elolvasni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Martinkeet
2010.11.29. 09:07
A "multik" papíron minimalizálják a profitot számlák ide-oda tologatásával ,leányvállaltok létrehzásával stb...
Nevet nem írok de az ország egyik legnagyobb kereskedő cége már ötödik éve veszteségesre hozza ki a céget.Mindig 300 millió körüli volt a mínusz.Francia anyacéggel.Én náluk dolgoztam ,és érdekes módon mindig kaptuk a prémiumokat ,és veregették a vállunkat ,pedig "veszteséges" volt a cég.
Ez az adó nem a cégek ellen irányul.Egyszerűen mindenkinek arányosan kell hozzájárulni az államkasszához ,a nyereségtől függetlenül.
A dolgozó ember nem rinyál amikor adót ,járulékot emelnek.Ők se tegyék!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. kiskoller
2010.11.29. 09:16
arra nem gondolsz hogy egy ilyen manőver után szépen lehúznak innen a multik? a bfektetők? képzeld magad a multi részvényesének helyébe: Azt látod hogy ebben az országban csettint egyet O.V. neked meg perkálnod kell milliárdos összegeket. Te ittmaradnál? Örülhetünk hogy (még) nem vonták vissza a beruházásaikat a távközlési cégek. (itt főleg a 4Gre gondolok)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Martinkeet
2010.11.29. 10:05
Természetesen igazad van kiskoller ,de valamerre mozdulni kell...és hidd el senki sem fog kimenni az országból ,mert iszonyat magas profittal számoltak a nagyok.Anno az Unióhoz is csak azért kellettünk ,mert a "nagyok" piaca már beszűkült.Kellett nekik a szűz terület.Mai napig csak viszik ki a pénzt amit mi fizetünk be.Magyarországon az összes szolgáltatás(energia,kommunikációs szektor)
többe kerül.Miért?Az átlag Magyar a bérének 40-50%-át (az Én esetemben 80%)a csekkek kifizetésére költi.Ez normális szerinted?
...és a "multik" egy fillért sem adtak az iszap károsultaknak!
...vagy ha igen azt is leírják az adóból!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Parano1d
2010.11.29. 12:21
Mellesleg ha csődbe megy az ország, az a multiknak sem jó ám, ezt be kell látniuk. Fizetni senki sem szeret, ezért sírnak csak, de nem nagy érvágás nekik azért.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!