iPon Hírek

Neutroncsillagok ütközése lehet a nehéz elemek elsődleges forrása

Dátum | 2013. 07. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Két neutroncsillag ütközésének során tapasztalt megfigyeléseiket tették közzé nemrégiben a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászai. A mindössze városnyi átmérőjű, de másfélszeres naptömeggel rendelkező égitestek egy rendkívül gyors lefolyású, nagy energiájú robbanásban találkoztak, erőteljes gammasugár-nyalábokat indítva útjukra. A mindössze kéttized másodpercig észlelhető „fellobbanást” a Swift űrtávcső észlelte elsőként, de a szakértők azóta a világ más teleszkópjainak rögzített adatai közt is nyomára akadtak az eseménynek. A június 3-án észlelt ütközést követően több chilei távcsövet és a Hubble űrteleszkópot is a kérdéses régió felé irányították. Ahogy arról Edo Berger, a kutatócsoport vezetője az eseménnyel kapcsolatos első sajtótájékoztatón elmondta, rendkívül sok érdekességet figyeltek meg az elmúlt hetekben, többek közt meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy az ilyen robbanásokban nagy mennyiségben keletkezhet gyakorlatilag bármiféle nehéz elem, például arany, higany, ólom és platina is. A kutatók régóta próbálnak rájönni, hogyan jöhetnek létre ezek az elemek. Az ősrobbanást követően a világegyetem anyaga nagyrészt hidrogénből, héliumból és lítiumból állt. Az ezeknél nehezebb elemek nagytömegű csillagok magjában keletkeztek, és a csillag halála után kikerültek az űrbe. Ez a folyamat azonban nem magyarázza meg a vasnál nehezebb elemek keletkezését, mivel a csillagok jelenlegi tudásunk szerint nem rendelkeznek elég energiával és fölösleges neutronnal ezek létrehozásához.
A szakértők többsége mostanáig azt feltételezte, hogy a szupernóva-robbanások során egy gyorsan mozgó, szabad neutronokból és protonokból álló hullám jön létre, amely aztán nehezebb elemekké alakítja az útjába kerülő könnyebb anyagokat. A hasonló eseményekről készített számítógépes modellek alapján azonban ilyen módon nem keletkezhet annyi nehéz elem, amennyi jelen van az univerzumban. Felmerült tehát annak gondolata, hogy talán valami más lehet a nehéz elemek elsődleges forrása: például két neutroncsillag ütközése, amelyekben bőven akad „alapanyag” a nehezebb atommagok felépítéséhez. Ilyen eseményt azonban egészen június 3-ig nem sikerült a valóságban megfigyelni, így a tényleges adatok hiányoztak az elmélet megtámogatásához. Hasonló ütközésre akkor kerülhet sor, ha egy kettőscsillag mindkét tagja szupernóvává válik, majd magjuk összeroppanva neutroncsillaggá alakul. A rendkívül sűrű, gyorsan forgó égitestek már nem lesznek képesek stabil bináris rendszerként fennmaradni, hanem egyre közelebb kerülnek egymáshoz, míg végül összeütköznek. Mintha két, a fénysebesség tizedével haladó puskagolyó ütközne frontálisan, mondja Berger. Az esemény során olyan nagy tömegű anyag sűrűsödik össze egy viszonylag kis térrészbe, hogy gravitációs összeomlás következik be: fekete lyuk keletkezik. Az anyag egy kis része azonban a folyamat közben kidobódik, és a következő csillag- és bolygógenerációk alapanyagául szolgál. A mostani robbanás során első alkalommal sikerült következtetni a kidobódó anyag összetételére: az ütközést követő gammakitörés után ugyanis a látható és az infravörös tartományban észlelhető utóderengést figyeltek meg a csillagászok. Az infravörös jel Bergerék elmondása szerint radioaktív elemek bomlásáról árulkodik. Intenzitása alapján a szakértők úgy számolják, hogy a csillagok kombinált tömegének 3 százaléka dobódott ki az ütközés során. A távozó neutronok az instabil elemeken kívül minden valószínűség szerint nagy mennyiségű stabil nehéz elemet is létrehoztak. A kutatók becslései szerint az esemény során csak aranyból a Hold tömegének tízszerese jöhetett létre. Figyelembe véve a neutroncsillagok ütközéseinek feltételezett gyakoriságát (a Tejútrendszerben elviekben 100 ezer évente fordul elő egy ilyen eset), a szakértők szerint ezen események magyarázattal szolgálhatnak minden vasnál nehezebb elem univerzumbeli összkészletének eredetére. Elképzelhető, hogy valamennyi ilyen elem a szupernóva-robbanások során is keletkezik, de egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy nem ez a domináns kialakulási forma, véli Berger.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

9. Shinjiii
2013.07.22. 09:28
Már csak annyi az egész, hogy betermeljük azt a 10 holdnyi tömeget, és tutira elég lesz 100ezer évre, míg újratermelődik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.07.22. 10:26
Persze ez a világ legegyszerűbb dolga.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. MZperX75
2013.07.22. 17:51
Shinjiii
A legközelebbi feltételezett neutron csillag...(bár nem 2ős neutroncsillagról van szó)
"Az Ursae Maior (Nagy Medve) csillagképben látható objektumot átmenetileg a Calvera névvel illették. Távolságát egyelőre nehéz pontosan megbecsülni, kb. 250 és 1000 fényév között lehet"



tehát talán 250 fényévnyi távolságból termeld ki az aranyat,pofon egyszerű.



A mai " köztudott technikával 120.000év a legközelebbi Szíriusz 2-ős csillag....

Persze UFO technikával lehet kevesebb,ahogy a Kanadai védelmi miniszter szerint....Itt vannak
[LINK]

"Testünk atomjai minimum tizenötféle szupernóva robbanásakor keletkeztek"

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. tibaimp
2013.07.22. 17:57
" Ez a folyamat azonban nem magyarázza meg a vasnál nehezebb elemek keletkezését, mivel a csillagok jelenlegi tudásunk szerint nem rendelkeznek elég energiával és fölösleges neutronnal ezek létrehozásához." -- ezt furcsállom egy kicsit, mivel vannak a Naptól sokkal nagyobb csillagok is, és abban én úgy tudtam eddig, hogy kialakulhatnak vasnál nehezebb elemek is:

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. MZperX75
2013.07.22. 19:04
tibaimp dehogynem

Csak ezek az óriásnapok halálakor keletkezhetnek annak is a vergődésének utolsó fázásában a szupernova robbanásban.....
[LINK]


És egy ajánlott filmecske(a világ legjobb filme ajánlom mindenkinek)
[LINK]

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. tibaimp
2013.07.22. 21:15
Kösz láttam már az Utazás az univerzum peremére, sőt meg is valahol, odabasz...

de pont a szöveg azt írja, hogy vas a max, nincs tovább, akkor most hogy van?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. MZperX75
2013.07.22. 21:28
[b][/b]tibaimp

[LINK]

Hát igen VY Canis Majoris egymilliárdszorosa a napunknak.....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Zephyrus
2013.07.23. 12:39
tibaimp: szerintem te a magfúzióra gondolsz, ott tényleg a vas a legnagyobb elem ami létrejöhet
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. EHyde
2013.07.23. 18:49
Hehh... Ez vicces.
Olvasom Greg Egan Diaszpóra című regényét, és abban egy ilyen neutroncsillag robbanás miatt válik gyakorlatilag lakhatatlanná a föld. Nem kapcsolódik szervesen a témához, de tök véletlen egybeesés egy sci-fiben egy ugyanolyan eseményről olvasni, mint egy tudományos cikkben ugyanazon a napon, főleg, hogy teljesen függetlenek egymástól
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!