iPon Hírek

Nitrátbontó baktériumok állhatnak a migrén hátterében

Dátum | 2016. 10. 25.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Kaliforniai Egyetem kutatói összefüggést találtak a migrén jelentkezése és a nitrátokat lebontó bélbaktériumok mennyisége között. A szakértők az American Gut Project nevű, átfogó mikrobiom-kutatás adatait elemezve úgy találták, hogy a migrénben szenvedők több nitrátbontó baktériummal rendelkeznek szájukban és beleikben, mint a nem migrénesek. Sokak által megfigyelt tény, hogy bizonyos ételek és italok (csokoládé, vörösbor), különösen a magas nitráttartalmú táplálékok az erre hajlamosakban migrént válthatnak ki, mondja Antonio Gonzalez, a kutatás vezetője. Mostanáig azonban senki sem tudta, hogy ezt pontosan hogyan teszik. A folyamat hátteréről eddig annyit sejtettek a szakértők, hogy amikor az élelmiszerrel és itallal bevitt nitrátokat az emberi mikrobiom egyes tagjai nitritekké bontják, ezekből a vérbe kerülve bizonyos körülmények között nitrogén-monoxid keletkezhet. Ez utóbbi erős értágító hatású, így javítja a szervek vérellátását és csökkenti a vérnyomást. Mivel a kutatók szerint a migrént is (részben legalábbis) az agyi erek tágulása okozza, ha túl sok nitrogén-monoxid kering a vérben, az elvileg fejfájáshoz vezethet. A mostani kutatás résztvevői 172 szájból vett mintát és 1996 székletmintát vizsgáltak meg. A minták egészséges emberektől származtak, akik előzőleg kitöltöttek egy részletes kérdőívet, amelyben az a kérdés is szerepelt, hogy szokott-e migrénjük lenni. A szakértők szekvenálták a mintákban található mikrobák genomját, majd az eredményekből megállapították, hogy mely fajok vannak jelen a migrénre hajlamos és nem hajlamos résztvevők szervezetében. Ebben nem mutatkozott nagyobb különbség.
Ezt követően a kutatók azt is megnézték, hogy a két vizsgált csoport mintáiban mennyi olyan baktérium található, amely a nitrátbontással kapcsolatos géneket hordoz. Ennek során kiderült, hogy a migrénesek szájból vett mintáiban jelentősen több nitrátbontó baktérium található, mint a migrénben nem szenvedők esetében. A nitrát- és nitritbontó enzimeket kódoló génekből több százszor annyit azonosítottak a migrénesek szájában, mint a nem migrénesekben, és az előbbiek esetében a bélrendszer többi részén is enyhén magasabb volt ezen gének száma. A felfedezés nemcsak a migrén folyamatának megfejtésére és esetleges kezelésére kínálhat megoldást, de megváltoztathatja a szívbetegek terápiáját is. A szívelégtelenség vagy mellkasi fájdalom miatt nitráttartalmú gyógyszereket szedők 80 százalékánál különböző mértékű fejfájások jelentkeznek mellékhatásként. Ez szintén azt a teóriát erősíti meg, miszerint a szájban található baktériumok, az erek tágultsága és a migrén jelentkezése között kapcsolat van. Gonzalez szerint szívproblémákra így a jövőben például megoldást jelenthet valamiféle „probiotikus szájvíz”, amely javítja a keringést, de nem okoz migrént. A kutatás következő szakaszában a szakértők azt fogják vizsgálni, hogy más vizsgált csoportok esetén mi jellemzi a migrén különböző típusaiban szenvedők szájában található baktériumokat, illetve hogy migrén esetén valóban megemelkedik-e a páciensekben a nitrogén-monoxid vérbeli szintje. Valószínűleg még sok időnek kell eltelnie, mire bármiféle terápia lesz a felfedezésből, Gonzalez mindenesetre azt javasolja mindenkinek, aki úgy sejti, hogy a nitráttartalmú táplálékok migrént okoznak nála, hogy kerülje ezek fogyasztását.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. 7alvoo
2016.10.27. 06:58
Ez már valami! Ezek az igazi orvos kutatók, hogy nem csak fájdalomcsillapítókban gondolkodnak hanem megelőzésben, én is észrevettem, hogy csökkenti a migrént ha alaposan fogat mosok gondoltam a mentol frissítő hatása de ezt olvasva összeáll a kép.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Pandion 7alvo...
2016.10.27. 10:46
A kutatások nagy része már jó pár éve a "megelőzésre" koncentrál, az egy nagy összeesküvés elmélet, hogy a gyógyszergyáraknak nem éri meg meggyógyítani a betegeket, csak a tüneteket kezelni. Egész egyszerűen mostanában jutott el odáig a tudomány, hogy kezdjük megérteni és pontosan feltárni a különböző mechanizmusokat, metabolikus folyamatokat, receptor működéseket és csak ez után tudnak célzott molekulákat, fehérjéket, bioszimilarokat kifejleszteni. Korábban inkább a próbálgatás volt a jellemző, ha valami működött, azt sem tudták 100% pontosan megmagyarázni, csak tapasztalati úton írták lea hatást. Pl. a paracetamolt több mint 100 éve ismerik és használják, de 100% pontosan a mai napig nem tudják a hatásmechanizmusát. Az utóbbi 1-2 évtizedben viszont nem egy olyan cég jött létre, ami kifejezetten az eddig gyógyíthatatlan betegségekre fejleszt gyógymódot (nem tüneti kezelést)! Az más kérdés, hogy pl a gyártók bevételeinek jelentős része származik fájdalomcsillapítók eladásából, ezért szerintem inkább a marketing-gépezet a felelős és az emberek berögzültsége. Azt is hozzá kell tenni, hogy a kutatás-fejlesztés rendkívül költséges dolog, aminek a fedezése pont pl a fájdalomcsillapítókból befolyt pénzekből lehetséges...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!