iPon Hírek

Nomád bolygók

Dátum | 2012. 02. 24.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Stanford és a SLAC Nemzeti Laboratórium közös intézete, a Kavli Institute for Particle Astrophysics and Cosmology (KIPAC) új tanulmánya szerint a világegyetem tele van „otthontalan” bolygókkal, olyan nomád égitestekkel, amelyek nem keringenek egy központi csillag körül, hanem szabadon vándorolnak az űrön át. A kutatás eredményei szerint a Tejútrendszerben akár százezerszer annyi nomád bolygó is lehet, mint amennyi csillag van galaxisunkban. A témáról beszámoló tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society oldalain fog megjelenni.

Ha további megfigyelések is megerősítik a kikövetkeztetett számokat, akkor ez az új bolygóosztály jelentős befolyással lehet a bolygók kialakulásáról alkotott elméleteinkre, valamint az élet eredetéről és elterjedéséről alkotott elképzeléseinkre is.

„Amennyiben ezen nomád bolygók némelyike légkörrel rendelkezik, az elegendő hőt köthetett meg ahhoz, hogy egyes baktériumok számára élhető környezet alakuljon ki” ‒ mondja Louis Strigari, kutatócsoport vezetője. Bár a nomád bolygókat nem melegíti csillag, a radioaktív bomlási folyamatokból, illetve a tektonikus mozgásokból származó hőt légkör esetén képesek lehetnek megkötni.


Az elmúlt két évtized alatt a kutatók több mint 500 bolygót azonosítottak naprendszerünkön kívül, melyek közül majdnem mindegyik egy-egy központi csillag körül kering. A tavalyi év során jó pár nomád bolygót fedeztek fel a gravitációs mikrolencse-hatás észlelésével. Ez akkor következik be, amikor egy távoli csillag előtt elhaladó sötét égitest rövid időre fókuszálja a fényforrás fényét.

A kutatások a statisztikai adatok alapján arra jutottak, hogy galaxisunkban nagyjából két nomád bolygó esik egy átlagos (fősorozatba eső) csillagra. Az új tanulmány számításai alapján azonban a nomádok sokkal gyakoribbak lehetnek, minden egyes csillagra akár százezer ilyen bolygót is számíthatunk.

A KIPAC kutatói a számítások elvégzésekor figyelembe vették a Tejútrendszer gravitációs vonzóerejét, a rendelkezésre álló anyagmennyiséget, valamint azt is, hogyan formálódhat ez az anyag egy méretében nagyjából a Plútó és a Jupiter közé eső objektummá. A számítások során természetesen rengeteg feltevésbe bocsátkoztak, hiszen a tudomány jelenlegi állása szerint nem áll rendelkezésre pontos információ arról, hogyan formálódnak ezek az égitestek. Strigari elmondása szerint egyes nomád bolygók eredetileg naprendszerek részei lehettek, és később kilökődtek onnan, de az összes ilyen objektum biztosan nem eredeztethető ilyen módon.

Ha ezek a számok tényleg a valóságot tükrözik, akkor ‒ ahogy Alan Boss, a Carnegie Institution for Science kutatója megfogalmazta ‒ „nemcsak, hogy már nem vagyunk Kansas-ben, de soha nem is voltunk ott.” Az univerzum tele van olyan bolygókkal, amelyeket egészen eddig nem tudtunk észlelni.

Az adatok igazságtartalmának megállapítása a következő generációs távcsövekre vár, elsősorban is az űrbe tervezett Wide-Field Infrared Survey Telescope és a földi telepítésű Large Synoptic Survey Telescope feladata lesz a nomád bolygók kutatása. Mindkét műszer a 2020-as évek elején kezdi meg működését a tervek szerint.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

8. Szerzetes
2012.02.25. 09:44
Van ilyen. Szegény Plutót is kiszavazta az emberiség a Naprendszerből! Föciből már kevesebb pontot ér a kérdés: "Sorold fel a Naprendszer bolygóit!"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. DogTheDog
2012.02.25. 11:28
Eleg logikusnak tunik,hogy nem minden bolygo resze a rendszereknek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. kubione
2012.02.25. 13:07
A Plutó nem bolygó. Amikor felfedezték az akkori hagyományokon alapulva bolygónak kiáltották ki, de a Naptól mért távolsága, kis mérete és szokatlan pályája miatt, már a felfedezése pillanatától kétségeket ébresztett bolygó mivoltáról. Ennek ellenére több mint hetven évig bolygóként tartották számon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Vendég-Ven...
2012.02.25. 14:53
Dog:

Az eddig is világos volt, hogy akadnak csillaghoz nem kötött bolygók. Ám ha ezek számarányát a csillagok számához képest a maximumként elképzelt 100,000 felének, 316-nak vesszük is (logaritmikus skálán persze), ez új lehetőségeket vethet fel a bolygóképződés folyamatára.

Még akkor is, ha a galaxis eddigi élete során a jelenleg meglévőnél nyilvánvalóan sokkal több csillag létezett. Ui. egy szupernovarobbanást nemigen él túl egy bolygórendszer, de a Naphoz hasonló kisebbek is elégetik a belső bolygóikat a vörös óriás fázis során.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2012.02.25. 15:45
Mondd, ugye tisztában vagy vele, hogy a bolygó egy ember által alkotott kifejezés, akárcsak az égitest, az aszteroida, a kisbolygó, a hold és legutóbb a plutoida törpebolygó? A Pluto csak azért nem bolygó, mert valaki úgy döntött, hogy utólag átalakítja a bolygó kifejezést olyan formában, hogy a Pluto ne férjen bele és megalkották a plutoida kifejezést. Olyan ez, mint hogy a bolygók alakja nem gömbszerű, hanem geoid, ami annyit jelent, hogy Föld-szerű. Ugyanaz!! Ezek csak elnevezések, halál mindegy mit minek hívnak, a Pluto esetében egyszerűen nem volt jobb dolga valakinek és kreált magának egy új törpebolygó-típust. Szerintem baromira röhejes, nyugodtan lehetne bolygónak tekinteni minden geoid (főleg holdakkal is rendelkező) égitestet, ami egy csillag körül kering szabályos pályán (attól, hogy keresztezi a Neptunus pályáját, még szabályos az). Ennyi erővel a gázóriásokat hívhatnánk ferestella-nak vagy még jobb a jupiterioda, esetleg saturnoida.

@Vendég-Vendög: nem hinném, hogy csillagoktól függetlenül alakulnának ki nagyobb számban bolygók. Az olyanok inkább a kivételek lehetnek, amik sok aszteroida ütközéssel olvadtak össze, az összetételük sem egyéb, mint jég vagy vas és por. Viszont az nagyon könnyen elképzelhető, hogy igen sok ma már nem létező naprendszerből lökődtek ki bolygók ütközések vagy instabil csillag miatt, főképp a galaxis fiatalabb korában, pár milliárd évvel ezelőtt. Persze a számokat csak megtippelni lehet a következő évszázad során még, de nem tartom valószínűnek, hogy arányaiban több lenne a naprendszerektől függetlenül létrejött bolygó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Vendég-Ven...
2012.02.25. 17:19
freyr: Hát igen, jó lenne tudni, mire alapozzák a tanulmány szerzői a 100,000-es felső határt, ami szerintem eléggé mellbevágó. Sajnos ezek a tanulmányok mind csak pénzért olvashatók, ingyen csak az abstract van. Nagyon irigylem Joolst, neki az iPon biztos vesz hozzáférést.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Ragnarr
2012.02.25. 23:20
Figyu eleg nevetseges lenne bolygonak nevezni egy olyan egitestet ami kisebb mint a mi holdunk, a pluto is csak egy szokeveny hold , ezert kering fura palyan a nap korul
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Warpath
2012.02.26. 15:47
Viszont önmagában hold-nak sem nevezhető. Pontosabban ikertörpebolygó a Charon,és a tömegközéppontjuk helyzete miatt. Keringenek holdak is a P4 a Nix és a Hydra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!