iPon Hírek

Októberben egy üstökös súrolja a Marsot

Dátum | 2014. 07. 23.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Nem a Csurjumov−Geraszimenko-üstökös az egyetlen, amely izgalom tartja az idei évben a csillagászokat: októberben egy egész flottányi marsi szondának köszönhetően az első sorból figyelhetik meg ugyanis, ahogy egy jeges égi vándor elszáguld a vörös bolygó mellett. A 2013-ban felfedezett Siding Spring nevű égitestről egy darabig úgy hitték a csillagászok, hogy az esetleg bele is csapódhat a Mars felszínébe, jelenleg azonban úgy tűnik, hogy csak nagyon közel halad el a planéta mellett. Legkisebb távolsága idején, október 19-én mindössze 135 ezer kilométerre lesz a bolygó felszínétől, ami kevesebb, mint a Föld−Hold-távolság fele. Az üstökösnek a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ez az első útja a Naprendszer belső vidékein, így várhatóan tetemes mennyiségű gázt és port dob majd le magáról, ahogy egyre jobban közeledik a Naphoz. „Ez lesz az első alkalom, hogy ilyen közelségből figyelhetjük meg egy hosszúperiódusú üstökös magját” – mondja Richard Zurek, az amerikai Mars-program vezető kutatója. A Mars várhatóan a kóma, tehát az üstökös magját körülvevő ritka légkör peremén lesz a legnagyobb közelség idején. Zurek kutatócsoportja elsősorban azt vizsgálta az elmúlt időszakban, hogy az üstökösről leszakadó porszemcsék nem okozhatnak-e károkat a vörös bolygót tanulmányozó szondákban és a roverekben. Jelenleg három aktív űreszköz kering a Mars körül (a NASA Mars Odyssey és Mars Reconnaissance Orbiter nevű szondái, illetve az Európai Űrügynökség Mars Express nevű űreszköze), és szeptemberben két további szonda is pályára áll a bolygó körül (a NASA MAVEN szondája, illetve egy indiai marskutató eszköz). Az üstökös érkezése idején 56 km/másodperces sebességű porszemek fogják bombázni a bolygó környékét és felszínét, amelyek akár komoly károkat is okozhatnak a szondákban.
Az idén tavasszal a Hubble űrtávcsővel és más teleszkópokkal elvégzett vizsgálatok azonban szerencsére azt mutatják, hogy az üstökös kevésbé aktív, mint előzetesen várták, vagyis jóval kevesebb anyagot párologtat el magáról, mint amire számítottak. A legújabb szimulációk szerint a szondák szempontjából legveszélyesebb időszak a legnagyobb közelség után másfél órával jön el, amikor a bolygó 27 600 kilométerre közelíti meg a távolodó üstökös nyomvonalát, és az abban hátrahagyott anyagokat. Erre az időre (nagyjából fél órányi időtartamra) a szondák a bolygó túloldalán rejtőznek majd el, így várhatóan nem lesz bajuk. A marsi atmoszféra tanulmányozására odaküldött MAVEN két nappal az üstökös érkezése előtt, és két nappal utána is adatgyűjtést végez majd. Ennek során egyebek mellett ultraibolya felvételeket készít az égitest magjáról, illetve árgus szemekkel figyeli a marsi felső légkörben esetlegesen bekövetkező változásokat. Ami a felszínen tartózkodó rovereket illeti, az üstökös magját körülvevő porfelhő várhatóan az ég nagy részét elborítja majd, amelyről az Opportunity és a Curiosity is megkísérel felvételeket készíteni. Arra is van esély, hogy az üstökös közelsége idején egy komoly meteoresőnek is tanúi lehetnek a marsjárók. A Siding Spring üstököst tavaly januárban fedezte fel néhány ausztrál csillagász. Az égitest a Naprendszer határvidékét jelentő Oort-felhő külső részéből indult útjára több millió évvel ezelőtt, és vélhetően valamiféle gravitációs interakciók billenthették ki több milliárd éve tartott, stabil pályájáról. A Mars megközelítését követően rövidesen eléri napközelségét is, amely valamivel a Föld pályáján kívül esik majd. Ezt követően legalább egymillió év fog eltelni, mire az égitest hosszan elnyújtott pályán haladva újra megközelíti a belső bolygókat.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Szefmester
2014.07.23. 10:37
Én nagyon remélem hogy sikerül pár képet készítenie a kis masináknak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!