iPon Hírek

Olcsó napelem kitinből

Dátum | 2015. 02. 24.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A londoni Queen Mary Egyetem kutatói első alkalommal generáltak elektromos áramot a rákok kitinvázának összetevőiből létrehozott napelemek segítségével. A kitin, és a váz másik fő összetevője, a kitozán sokkal olcsóbb és nagyobb mennyiségben hozzáférhető, mint a nanoszerkezetű napelemek gyártásakor jelenleg használt ruténium, és az egyéb ehhez hasonló fémek. A szakértők szén kvantumpontokat, vagyis roppant apró, félvezető nanokristályokat hoztak létre a rákok vázának anyagából a hidrotermális karbonizáció nevű folyamat révén. A nanopontok az ultraibolya tartományba eső fényt nyelik el, és mivel félvezetők, cink-oxid nanopálcikákkal bevonva a napenergia hasznosítására alkalmazatók.
Joe Brisco, a projekt egyik kutatójának elmondása szerint a módszerrel gyorsan, olcsón és könnyen lehet mapelemeket készíteni kis és nagy méretekben egyaránt. Az egyetlen probléma, hogy a biomasszából készült napelemek hatásfoka jelenleg még meglehetősen alacsony, a szakértők szerint azonban ez különböző módszerekkel rövidesen megnövelhető lesz, legalább arra a szintre, hogy a hordozható elektronikai eszközök energiaellátásához kielégítő legyen használatuk. A dolog érdekessége, és kétségtelen előnye, hogy egy viszonylag új, nem túlságosan bonyolult módszerrel szerves hulladékból állítottak elő egy olyan anyagot, amely high-tech célokra használható, igazolva, hogy olcsó és tömegével rendelkezésre álló matériákból is lehetséges megoldani azt, amihez egyébként drága és ritka fémekre lenne szükség, magyarázza Magdalena Titiric, az egyetem egyik professzora. Az intézményben más hasonló kutatások is zajlanak, egy másik kutatócsoport például algákból készített olyan szuperkondenzátorokat, amelyeket egyebek mellett defibrillátorokban lehet energiatárolásra használni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. ChoSimba
2015.02.25. 13:02
Akkor most rákérdeznék valamire
Ha ez a panel mondjuk ingyen lesz hozzáférhető, amit ugye kizárhatunk, de tegyük fel. Ki fog ilyet venni ? Gondolok itt arra, hogy ez a panel az ultraibolya spektrumot fogja fel, ami a Napból érkező fény 10%-a és a légkör még ennek is a 70%-át kiszűri ? Ergo 100% hatásfokkal és az egyenlítőn nézve délben négyzetméterenként nem lehet többet kihozni, mint 40W ? Az kemény 4%.
A cikkben ráadásul azt mondják hogy alacsony még a hatásfok. Hát ha eljutnak 100%-ig, akkor is nagyjából lófütty.
Tekintve hogy a panel ára csak kb. fele egy komplett rendszernek, ezzel sem leszünk sehol.
Ezek nem véletlenül angol tudósok ? Ja de, londoniak, azok !!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Humbuk ChoSi...
2015.02.25. 20:45
Ezen kívül én még hozzátenném, hogy az "olcsón" cimkével jelölt parasztvakítást is vegyük számításba... Ugyan is hiába lesz olcsó, úgy is akkora árat fognak kérni érte a gyártók amennyiért hajlandóak megvenni az emberek. (még akkor is ha az 5-10x-ese az előállítási árnak...)
Már hallom is: "Hé öcsibogyó! Némmá milyen menő cuccom van... kitinpáncélos napelem van benne."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Renhoek ChoSi...
2015.02.25. 22:24
A quantum dotokról volt szó csak, hogy UV-t nyelnek el... de ez nem igaz, QD-ket rengeteg féleképpen lehet csinálni. Egyben foto és elektrolumineszcensek is:

http://www.intechopen.com/books/biomedical-engineering-technical-applications-in-medicine/quantum-dots-in-biomedical-research

Ez egy eléggé bonyolult terület, én a fotolumineszcenciáról tartottam egy kis prezit egyszer kvantumfizika témában, de nagyon sok felhasználása van még.

Az tuti, hogy nem csak UV fotonnal lehet gerjeszteni. Csak az egy nagy energiájú foton alapból. Ráadásul nonpluszultra, hogy az eredeti cikkben én nem találtam UV-t sem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek
2015.02.25. 23:00
Na egyébként megpróbálom röviden elmagyarázni atomkonyhanyelven, a QD-ket
Jelenleg egy átlag napelem, félvezető...Van valance band, bandgap, és conduction band. Ha elnyelődik egy foton egy bizonyos energiaszinten elektron-lyuk párok keletkeznek, valancból conductionbe ugrik az elektron, átugorva a bandgapet(...) és jön az áram, vagy fotoemisszió, ha visszaugrik az elektron. A elnyelődő fotonenergiájának meg kell haladnia a bandgapet, hogy e-lyuk pár keletkezzen. Ennél kisebb vagy túlságosan nagy energiájú fotonok rontják a hatásfokot. Ezzel lehet játszani persze. (band gap stb)

Na itt jönnek be a kvantum dotok, vigyük le az egész félvezető bulit nagyon picire Bohr távolság alá, és akkor már egy UFÓ fizika lesz érvényes: a kvantumvilág törvényei! Egyszerre két helyen lévő elektronok, hullám és részecsketermészet, összefonódás, stb totál brainfuck még Einstein se hitt benne Szóval ezen a szinten diszkretizálódnak (kvantálódnak) az energiasávok, és szerkeszthetővé válik a QD méretével, pl hogy egy bejövő UV-re (vagy akár infra fotonra) milyen hullámhosszú fény bocsásson ki (ez most a fotolumineszcencia tulajdonság)
...és itt jön az, hogy pont abban jobbak, hogy inkább kiszélesíthető az elnyelési spektrum. Rendkívül jól testreszabhatóak a tulajdonságaik.
PL: Hosszúunalmaskvantumdotcikk

Szóval a cikk lényege, hogy az amúgy zseniális carbon alapú QD félvezetőket pöttyöcskéket és nanocsöveket sikerült előállítani egy olcsó anyagból. Mielőtt brittudósoznánk



 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!