iPon Hírek

Óriási vasmeteoritokat talált a Curiosity a Marson

Dátum | 2014. 07. 17.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Méretes vasmeteoritokba botlott a Curiosity rover a Marson. Az elsőként felfedezett objektum kiálló része durván 2 méter széles, és azt nem tudni, hogy mekkora rész rejtőzhet a felszín alatt. Az eddigi legnagyobb marsi vasmeteoritot az Opportunity találta meg, de az mindössze 60 centiméteres volt. A Libanon névre keresztelt meteorit szomszédságában egy kisebb, szintén vasból álló meteorit is található, amelyet Libanon B-nek neveztek, mögötte néhány méterrel pedig még egy, valószínűleg vasból álló, legalább 2 méteres darab is látszik a marsjáró felvételein.
A Libanon és a Libanon B nevű meteoritok
A Libanont először a május 25-én készült képeken fedezték fel az elemzők. A mellékelt kép két kamera, a marsjáró árbocára szerelt MastCam, és a mikrofényképezésre képes ChemCam felvételeiből lett összekombinálva. A képekre feltehetően azért kellett ennyi ideig várni, mert az adatátvitel meglehetősen döcögősen működik ilyen nagyméretű fájlok esetében. A rovernek naponta csak rövid idő áll rendelkezésére arra, hogy a fölötte elhaladó Mars Reconnaissance Orbiternek továbbítsa a rögzített adatokat és képeket, és később az MRO küldi ezeket tovább a Föld felé. Míg a Földön a vasmeteoritok viszonylag ritkának számítanak, az eddig felfedezett marsi meteoritok szinte mindegyike vasból áll. Egyelőre nem világos, hogy ennek mi lehet az oka, de a legelfogadottabb az az elmélet, miszerint a kőmeteoritok nagyon hamar megadják magukat a vörös bolygón folyó intenzív eróziónak. A Libanon kiásása nélkül elég nehéz megsaccolni, hogy mégis mekkora lehet, de vélhetően csak egy nagyon kis része látszik a felszín fölött.
A Curiosity az MRO felvételén 2014. április 11-én
A NASA kutatóinak magyarázata szerint a meteorit felszínén látható furcsa üregeket egykor olivinkristályok tölthették ki, amelyeket azonban az erózió már eltűntetett. Ha ez igaz, akkor a meteorit a kő-vas meteoritok egyik ritkának számító típusába, a pallazitok közé tartozhat, amelyek a fő tömegüket adó nikkel-vas mátrixban centiméteres nagyságú olivindarabokat tartalmaznak. A Curiosity nemrég ünnepelte első marsi évfordulóját a vörös bolygón, június 24-én ugyanis éppen 687 földi napja tartózkodott a Marson. Eddig nagyjából a teljes távolság kétharmadát tette meg fő célpontja, a Sharp-hegy lankái felé, amelyet 2015 elején ér majd el. A Libanon felfedezésén túl az elmúlt hónapok legnagyobb érdekessége az volt, hogy a marsjáró kameráinak köszönhetően első alkalommal lehettünk tanúi egy bolygóátvonulásnak egy másik égitest felszínéről. A Marsról nézve a Merkúr június 3-án haladt el a Nap korongja előtt. A Curiosity műszereivel követte az eseményt, és az általa begyűjtött adatokat központi csillagunk méretének pontosítására fogják használni a szakértők.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Kajafun
2014.07.18. 09:00
A kisebbségi aktivisták már készülnek is a vasért
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!