iPon Hírek

Ősi vírusoknak köszönhetjük a Pinot noir-t

Dátum | 2014. 11. 18.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A szakértők régóta tisztában vannak azzal, hogy genetikai állományunk, és a többi élőlény genomjának egy jelentős része ősi vírusoktól származik, mindig izgalmas azonban, amikor egy-egy ilyen génszakaszról ténylegesen kiderül, hogy annak komoly szerepe van az adott szervezet működésében. A Queenslandi Egyetem kutatói nemrégiben egy ilyen érdekességet derítettek fel: igazolták, hogy a Pinot noir nevű szőlőfajta egyedi jellegzetességeinek nagy részét, és valószínűleg túlélését is néhány 30 millió éves vírusnak köszönheti. A vírusfertőzések a legtöbb esetben megkeserítik a növénytermesztők életét, mivel károsítják a növényt, és csökkentik a terméshozamot, bizonyos esetekben ugyanakkor komoly evolúciós szerepük lehet. Míg az állatok képesek az aktív helyváltoztatásra, ha fenyegetéssel állnak szemben, a talajhoz láncolt növényeknek helyben kell adaptálódniuk a változó körülményekhez, ez pedig az évmilliók során számos különleges stratégia kidolgozásához vezetett, mondja Andrew Geering növénypatológus.
„A növények új biokémiai útvonalak vagy újfajta növekedési szokások révén igyekeznek megküzdeni a kihívásokkal” – folytatja a kutató. Ezek a változások pedig sokkal gyorsabban végbemehetnek, ha friss genetikai állományt vesznek fel környezetükből, például az őket megfertőző vírusokból. Az új szakaszok többnyire a DNS javító mechanizmusait kiaknázva épülnek bele a növényi genomba, és mivel a javításra a környezeti változások (például fokozott sugárzás vagy újfajta vegyi anyagok jelenléte) idején gyakrabban van szükség, pontosan a leginkább „növényt próbáló” időkben épül be a legtöbb idegen DNS a genomba, kitöltve annak repedéseit és hibáit. A domesztikálódott DNS pedig adott esetben szelekciós előnyöket is hozhat magával, így összességében segíti a faj fennmaradását a megváltozott környezetben. Geering szerint a folyamat nem sokban különbözik korunk génmérnöki törekvéseitől, amikor egy növény genomját bizonyos konkrét célok megvalósítása (például bizonyos betegségekkel szembeni nagyobb ellenállóképesség, vagy mondjuk a szikes talajon való megélés) érdekében módosítják. A beépült, úgynevezett endogén vírusok több szempontból is érdekesek. Egyrészt több millió éves mikrobák emlékét őrzik, amelyek egy szimpla fertőzés alkalmával a gazdatesttel együtt elpusztulnak, így szerkezetük csak a genomba épült maradványokból ismerhető meg. A másik szempont, hogy jelenlétük alapvetően befolyásolja a növények evolúcióját. A Pinot noir genomját vizsgáló ausztrál kutatók úgy találták, hogy a növény genetikai állományának fél százalékát ilyen vírusok alkotják, amelyek elsődlegesen az intron régiókban kapnak helyet, így komoly szerepük lehet abban, hogy az egyes gének milyen mértékben fejeződnek ki.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. Kajafun
2014.11.18. 18:06
Tök 8, csak üssön!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Atesz1987
2014.11.18. 18:28
Szeretem a tudományos cikkeiteket, mindegy milyen téma. Mindig sikerül érthető, emészthető módon leírnotok a lényeget. Sőt, sok esetben kifejezetten élvezetes cikk születik. Köszönjük!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. VAjZY
2014.11.18. 18:53
Valóban, viszont mostanában azt vettem észre, hogy a határozott névelők helytelen formában vannak írva a cikkekben. Bár nem tudom, mi miatt, de érdemes lenne átolvasni őket a megjelenítés előtt.
A mostani aktuális: "...a környezeti változások (például fokozott sugárzás vagy újfajta vegyi anyagok jelenléte) idején gyakrabban van szükség, pontosan a leginkább „növényt próbáló” időkben..."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Ronan VAjZY
2014.11.18. 22:51
És sok a "ni" is a szavak végén vagyis az "i"...romlik a nyelvünk persze ezt még helyre tehetjük.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!