iPon Hírek

Öt lábon jár a kenguru

Dátum | 2014. 07. 03.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A szakértők régóta tisztában vannak azzal, hogy a kenguruk mozgásában fontos szerepet játszik méretes farkuk, arra azonban mostanáig nem derült fény, hogy mennyire „lábszerűen” használják ezen testrészüket az állatok. Amikor az erszényesek álló helyzetben vannak, hátsó lábaikon túl izmos farkukra is rátámaszkodnak, miközben felsőtestüket megemelik. A kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói azonban nemrégiben igazolták, hogy a farok jóval több egy egyszerű, passzív mankónál. A kenguruk farka 20 csigolyát tartalmaz, amelyek viszonylag nagy mozgásszabadságú ízületeket képeznek, lábaik ezzel szemben kizárólag néhány hosszú csontból állnak. A szakértők eredetileg úgy vélték, hogy a farok szerepe a különleges, „ötlábú” mozgásban egyszerűen annyi, hogy egy mankóhoz hasonlóan segít a testsúly megtartásában, magyarázza Max Donelan, a mostani kutatás vezetője. Senki sem tudta azonban, hogy pontosan milyen mértékű támogatást nyújt, és a farok által kifejtett erőhatásokat sem vizsgálták. Az utóbbi időben azonban több kutatás is olyan eredményeket mutatott fel, amelyek alapján egyértelművé vált, hogy a kenguru farka jóval több, mint aminek első pillantásra tűnik. A testrész nagyobb izmokat hordoz, mint a mellső végtagok, és sejtjeiben rengeteg mitokondrium található, ami szintén arra utal, hogy ezek a szövetek jelentős erőkifejtésre lehetnek képesek. Donelan és kollégái a rejtély megfejtése érdekében öt vörös óriáskenguru mozgását tanulmányozták, miközben azok laborbeli kifutójukban sétálgattak. A kifutó plafonja olyan alacsonyra volt helyezve, hogy az állatok nem tudtak ugrálni, a sima sétához azonban elég helyük volt. A szakértők videofelvételeket készítettek, illetve a padlóban elhelyezett műszerek segítségével is adatokat gyűjtöttek az állatok mozgásáról, amelyek révén képesek voltak megállapítani, hogy az egyes lábak és a farok milyen módon és milyen mértékben járul hozzá a haladáshoz. Az eredmények Donelan csapatát is meglepték: a kenguruk ténylegesen lábként használják farkukat, amely azon kívül, hogy a testsúly jelentős részét hordozza, nagyon is aktív szerepet tölt be az állatok mozgásában. A testrész izmai jelentősebb előre mutató erőket generálnak, mint a négy láb együttesen, tehát ténylegesen a farok az, amely előre segíti az állatokat. Evolúciós szempontból Donelan szerint azért lehetett előnyös a farok járásba való bekapcsolódása, mert ezáltal a mellső végtagok mérete és tömege lecsökkenthetett, így a kenguruk jellegzetes, ugráló mozgása még hatékonyabbá válhatott. Feltehetően főként ennek köszönhető, hogy egyes fajok 60 km/órás sebességet is képesek elérni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. gabesz7630
2014.07.03. 12:35
Viccesek.
Féligazság mert a két hátsó lábát soxor együtt rakja, sz'al. az az 5, néha csak 4.
De a "tudósaink" meg szánalmasak.
Felmegy youtube, megnéz video.
Akinek ez után meg kutatni kell az műtrágyának való.
Pár éve kenguru animációt kellett csinálnom és már akkor sikerült 3 pillanat alatt rájonni.
A tecső a barátom (ilyenkor).
Nekik ehhez diploma meg 29 év faiskola kellett.
Csak gratulálni tudok a munkájukhoz és a szüleiknek a jól sikerült gyermekeikhez.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.07.03. 13:35
Sajnos ez is csak a butítás része a tanítási rendszer,a szülök nem minden esetben tehetnek arról ha gyerek mégis buta lesz és mély igénytelen.Egyébként meg nem nagy szenzáció sokkal nagyobb szenzációk vannak csak azok mellet elmennek a legkisebb élőlény megfigyelésből is lehet fegyvert vagy egy jó dolgot csinálni.Például hogyan lövi le úgymond egyik kis hal a másikat a vízben...ez sem olyan nagy szenzáció de érdekes..Annak állatnak meg sokszor több esze van mint sok embernek...mert a farkát is használja..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. lorddiablo
2014.07.03. 14:40
Azért ilyen gyorsan és könnyen nehéz ítéletet mondani. Sok viszonylag közérthető tudományos eredményből csinálnak az újságírók cikket. Ezek azok, amikkel a többség találkozik. De az ilyen eredményeknek nem látunk bele a mélységeibe és egy triviálisnak gondolt tény mögött is lehet olyan összetett háttér, amit csak érzünk, de ha ki kéne számolnunk, igencsak fejtörést okozna. Tény, hogy exponenciálisan növekszik a tudományos publikációk száma és ezzel együtt fel is hígul a tudomány. Szerintem azért bőven van értelme így is sok eredménynek, mert lehet, hogy közvetlenül nem fogja sose felhasználni senki, de lehet, hogy egy másik terület olvasójában gondolatokat ébreszt és fel tudja használni egy olyan szerkezet létrehozásához, amit már mindenki elismer.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. gabesz7630
2014.07.03. 18:40
Nem az a gond hogy felhasznalja valaki vagy sem hanem egy barki altal megfigyelheto dolgot ugy alltanak be hogy ha ezzel nem torodtek volna sok 100e dolcsi tarsasagaban akkor sneki nem tudna.
Lof@sz.
Azaz elment egy csomo penz par retardlat marha felesleges idetlenkedesere mert nem talalnak maguknak normalis kutatasi temat (vagy mert hulye vagy mert nagy lusta troger).
Erre van penz gyerekek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. gabesz7630 Ronan
2014.07.03. 18:53
Pont ez a lenyeg hogy nem hogy nem szenzacio hanem loszar.
Siman 1 mp alatt megfgyelheto akar egy allatkertben is es meg egy ovodasnak is leesik.
Pont ezt irtam hogy en mar evek ota teszataban vagyok vele mert rakersetem youtubeon amikor ilyet kellet animaljak.
Pedig nem vagyok tulfizetett kutato.
Kb oylan min ha iylen gyokerek egy csoportja azt kutatna ,hogy vajon a madarak tudnak e repulni.
"ba@zz nezz ki az ablakon hulye es latod hogy igen."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!