iPon Hírek

Ötös csillagrendszert találtak 250 fényévnyire

Dátum | 2015. 07. 14.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A brit Open University kutatói először találtak olyan ötös csillagrendszert, amelyben két kettőscsillag kering egymás körül, és ezek pályájára pontosan oldalról látunk rá a Földről. A csillagászok az utóbbi évek észlelési eredményei alapján úgy vélik, hogy az univerzum csillagainak többsége kettős vagy többes rendszerek részeként lát napvilágot, öt csillag ilyen szoros rendszere azonban még így óriási ritkaságnak számít. A különleges rendszert először a SuperWASP nevű égboltfelmérési program adatainak elemzése közben találták meg. A projekt keretében viszonylag pici és olcsó kamerákkal a Kanári-szigetekről, illetve Dél-Afrikából néhány percenként végigfotózzák a teljes égboltot. Az így kapott képekből az évek sora alatt minden látható csillagra (közel 30 millió fényes pöttyre) egyre bővülő fénygörbéket vázolnak fel. A görbék lefutásában észlelet anomáliák révén extraszoláris bolygók vagy többes csillagrendszerek fedezhetők fel, amennyiben az egyik égitest a Földről nézve a másik fényét kitakarva csökkenti a rendszer látszólagos fényességét. Az 1SWASP J093010.78+533859.5 katalógusjelű rendszerben először egy érintkező kettőscsillagot észleltek a szakértők a fénygörbék változása alapján, vagyis egy olyan bináris rendszert, amelyben a csillagok olyan közel keringenek egymáshoz, hogy légkörük egybeolvad. Az ilyen kettőscsillagok meglepően gyakoriak, bár ez a két égitest abból szempontból kilóg a megszokott rendszerek sorából, hogy nagyon gyorsan, kevesebb mint 6 földi óra alatt kerülik meg közös tömegközéppontjukat.
Ahogy a szakértők ezt az érdekes kettőst vizsgálták, újabb váratlan ingadozásokat fedeztek fel a rendszer fénygörbéiben. Ezek elemzése során kiderült, hogy egy másik kettőscsillag is kering a rendszerben. Ez két egymástól 3 millió kilométerre (a Nap átmérőjének kétszerese) keringő csillagból áll, amelyek 1,3 földi nap alatt kerülik meg egymást. A két kettőscsillag nagyjából 21 milliárd kilométerre található egymástól (összehasonlításképpen a Pluto 5,9 milliárd kilométerre van a Naptól), és mint a spektroszkópos elemzésekből kiderült, egy ötödik csillaggal együtt keringenek a rendszer közös tömegközéppontja körül. Ez utóbbi mintegy 2 milliárd kilométerre van a második, kevésbé szoros kettőstől, amellyel szorosabb rendszert alkot. A rendszer alig 250 fényévnyire, a Nagy Medve csillagképben található. Mint a vizsgálatokból kiderült, a csillagok mindegyike kisebb és hidegebb is a Napnál, közös erővel azonban elég fényt produkálnak ahhoz, hogy már a kisebb távcsövekkel is láthatóvá váljon az általuk alkotott 9 magnitúdós fénypötty. Ahogy Marcus Lohr, a kutatás egyik résztvevője elmondta, ebben a rendszerben talán az a legérdekesebb, hogy mennyi lehetőséget rejt magában. Semmi sem zárja ki annak lehetőségét például, hogy bolygók is keringenek a csillagok körül, amelyek felszínét öt különböző fényességű nap süti. Ezeken az égitesteken nagyon változatos fényviszonyokat, hónapokig tartó nappalokkal és éjszakákkal tapasztalhatnánk meg. Az ötös rendszer másik érdekességét a kettőscsillagok adják, amelyek a rendelkezésre álló információk alapján pontosan egy síkban keringenek. Ez azt sugallja, hogy talán ugyanazon por- és gázkorongból alakulhattak ki, amikor annak anyaga elkezdett sűrűbb csomókba összeállni. A hasonló rendszerek tanulmányozása azért is nagyon tanulságos, mert sokat elárulhat azzal kapcsolatban, hogyan jönnek létre a csillagok és a bolygók, ezzel saját otthonunk múltjába is betekintést engedve.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. i2k010
2015.07.14. 16:56
Pitch Black bolygó ))
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. arn
2015.07.14. 17:49
Lehet at kell megint fogalmazni a bolygo-hold-csillag dolgot vmelyik csillag a csillag bolygoja illetve holdja. A kulonbseg csak a tomegben van, beindult a magfuzio.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. FaL arn
2015.07.15. 10:01
a bolygó-hold-csillag dolog teljesen rendben van.
bolygó: 1. saját gravitációjánál fogva kerek alakú (hidrosztatikus egyensúly) 2. nincs akkora tömege, hogy beinduljon a termonukleáris fúzió 3. megtisztította a saját környezetét más bolygókezdeményektől

hold: bármilyen csillagászati objektum, ami egy bolygó körül kering

Tehát ezek a csillagok nem lehetnek egymás holdjai, mert csillagok körül keringenek, viszont bolygók sem lehetnek, mert tömegüknél fogva termonukleáris fúzió megy vlgbe bennük.

Ez nem több egy nagyon érdekes és ritka többes csillagrendszernél.

Viszont, ilyen rendszerekben, ennyi gravitációs tényező között én nem tartom valószínűnek bolygók képződését, bár ki tudja, ha mégis akkor tuti Pitch Black
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Warpath
2015.07.15. 11:21
A Hydra csillagképben található csillagrendszer is hasonlóan komplikált (HD 98800). Ott még porkorongot is észleltek ami nem "szokványos" elrendezésű. Szóval ha van ilyen rendszerekben protoplanetáris anyag, esélyes a bolygó kialakulás. A bonyolultabb gravitációs hatás ezt nehezítheti. Ha meg kialakul egyáltalán, akkor keringési sebessége és iránya eléggé kacifántos lesz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!