iPon Hírek

Oxigénszegény vizekben élhettek az első állatok

Dátum | 2014. 02. 19.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Dél-Dániai Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint elképzelhető, hogy az állatvilág legkorábbi képviselői szinte oxigénmentes környezetben éltek. Daniel Mills és kollégái eredményei alapján könnyen lehetséges, hogy az állatok megjelenése változtatta oxigénben gazdaggá az óceánokat, nem pedig fordítva, ahogy eddig feltételezték. Bár nem tudni, hogy pontosan hogyan néztek ki az első állatok, a szivacsok szinte bizonyosan az elsők között bukkantak fel az evolúció színpadán. (Az utóbbi években elsőségük ugyan megkérdőjeleződött a bordás medúzák javára, de ettől még kétségkívül a legkorábbi állatok közt tarthatjuk őket számon.) Mills és munkatársai morzsaszivacsokat (Halichondria panicea) gyűjtöttek be egy dán fjord oxigénben gazdag vizeiből, majd egy olyan akváriumba helyezték ezeket, amelyből fokozatosan eltávolították az oxigént. A kísérlet eredménye igencsak meglepő volt: a szivacsok a megszokott oxigénszint 0,5 százaléka mellett is életben maradtak a vizsgálat végéig. Ekkorra 10 teljes napot töltöttek minimális oxigénmennyiség mellett. Ha pedig napjaink szivacsai képesek túlélni ennyire oxigénszegény környezetben, őseik bizonyára szintén képesek lehettek erre.
A kutatók nagy többsége úgy véli, hogy az óceánok oxigénszintjének megemelkedése nyitotta meg az utat az állatvilág felemelkedése előtt, mondja Mills. „A mi eredményeik jelzik, hogy ez egyáltalán nem biztos, hogy így történt.” A szakértő ehelyett egy alternatív magyarázattal állt elő. Véleménye szerint a korai óceánok azért voltak oxigénben szegények, mert tele voltak halott mikrobákkal, amelyek bomlása oxigént emésztett fel. Egyes geológusok úgy vélik, hogy a legkorábbi szivacsok ezt a szerves anyagot fogyasztották, segítve ezzel a víz megtisztulását, illetve emelve az oxigénszintet, megnyitva az utat a komplexebb állati szervezetek evolúciója előtt. William Martin, a Düsseldorfi Egyetem kutatójának elmondása szerint az eredmények a genetikai bizonyítékokkal is összhangban vannak. Bár az első állati fosszíliák valóban 600 millió évvel ezelőttről, az óceáni oxigénszint megemelkedése utáni időszakból származnak, az állati DNS olyannyira változatos, hogy az élőlények ezen csoportjának különválása a számítások szerint legalább 100 millió évvel korábban következett be. A sejtek erőművei, a mitokondriumok ráadásul számos egyszerűbb állati szervezetben huzamosabb ideig képesek oxigén nélkül üzemelni, ami szintén azt a feltevést támasztja alá, miszerint ezek élőlények az óceánok oxigenizációja előtti időszakból eredeztethetők. Timothy Lyons, a Kaliforniai Egyetem kutatója ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a vizek oxigénszintjét más faktorok is befolyásolják a bennük található élőlényeken túl. 2 milliárd évvel ezelőtt például igen magas oxigéntartalommal rendelkeztek az óceánok, az evolúció azonban ekkor még nem állt készen arra, hogy ezt képes legyen kiaknázni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!