iPon Hírek

Paradicsom: dekódolva

Dátum | 2012. 06. 09.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Befejezték a paradicsom genomjának szekvenálását, ami már csak azért is nagy dolognak számít, mert 31 760 génnel rendelkezik, ami jó hétezerrel több, mint ami szerény fajunk genetikai állományát kódolja. 14 ország növénygenetikusai összesen kilenc évet töltöttek a feladattal annak reményében, hogy jobb fajtákat tudnak létrehozni a megszerzett tudás révén. A kutatók mind a háziasított paradicsom (Heinz 1706), mind pedig a növény legközelebbi vad rokona, a Solanum pimpinellifolium génállományát szekvenálták. Ez utóbbi Peru fennsíkjain őshonos, ahonnan a paradicsom ősei származnak. A kutatás eredményeiről szóló tanulmány a Nature oldalain jelent meg.

A paradicsom rendkívül érdekes növény, ez már besorolását tekintve is látszik: tisztán botanikai szempontból gyümölcsnek számít, de maga az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága nyilvánította zöldségnek. Erre azért volt szükség, mert az 1887-ben hatályos törvények értelmében a zöldségek behozatala vámköteles volt, még a gyümölcsöké nem. A bíróság végül 1893 májusában véget vetett az addigi vitáknak, és felhasználása alapján kereskedelmi szempontból zöldségnek nyilvánította a paradicsomot, minthogy általában a fő fogás részeként szerepel az étkezéseken, nem pedig desszertként. Az ítélet annyiban nem is áll olyan távol a botanikai valóságtól, hogy a paradicsom legközelebbi rokona a burgonya, amellyel 92 százalékban egyezik a génállománya. Az alapvető különbség köztük abban mutatkozik, hogy a burgonya a feltételezések szerint rendelkezik egy sor olyan génnel, melyek hatására a növény energiáit a gyümölcsök kinevelése helyett a gumók növesztésére fordítja. Ezeket a géneket egyelőre nem sikerült azonosítani, mondta el Daniel Zamir, a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője.


A paradicsom genomjának megismerése rendszertani rokonai szempontjából is fontos, mivel rendkívül széles skálán mozognak a burgonyafélék családjába tartozó növények. A paradicsomon és a burgonyán kívül ide sorolják a nadragulyát, az angyaltrombitát, a paprikát, a dohányt, a padlizsánt és a petúniát is.

A paradicsom és a burgonya kiterjedt génállománya persze nem jelenti azt, hogy ezek az élőlények kifinomultabb szervezettel rendelkeznek az embernél, egyszerűen csak arról van szó, hogy más stratégiával irányítják sejtjeik működését. Az eukarióta sejtekben az fehérjét nem kódoló génszakaszok, az intronok többféleképpen vágódhatnak ki a kódoló exonok közül, így eltérő termékek keletkezhetnek (alternative splicing), így egy gén „tartalma” többféleképpen felhasználható. Ezt a módszert az emberi szervezet sejtjei előszeretettel alkalmazzák. A burgonyafélék ellenben ugyanazon gén változatos módokon történő felhasználása helyett inkább több génre tettek szert. Nagyjából 70 millió évvel ezelőtt, valószínűleg valamilyen hirtelen jött külső hatásra egy sejtosztódás során triplikálódott a Solanum genomja. Az extra másolatok aztán viszonylag szabadon mutálódhattak, hiszen az eredeti funkciót ellátta az első kópia. Számos így létrejött új gén teljesen használhatatlannak bizonyult, ezek előbb-utóbb eltávolításra kerültek a genomból, de jó néhány olyan is keletkezett, amely hasznos, új funkciókat kódolt.


A génkészlet ilyen módon történő megháromszorozódásának eredményét is vizsgálni tudták a kutatók, mivel összevetették azt egy távoli rokon, a szőlő genomjával. A paradicsom és a szőlő genetikai útja valamikor 100 millió évvel ezelőtt vált szét, tehát jóval a már említett génsokszorozódás előtt. A rokonság és a genom megnövekedése abból is látszik, hogy a paradicsom génkészletében a szőlő egyes génjei egy, mások kettő, megint mások három kópiában is szerepelnek.

A genom megháromszorozódása normális esetben jelentős hátrányt jelentene a növénynek, hiszen az hirtelen háromszor annyi örökítőanyagra tesz szert, mint amennyire szüksége van. Azonban a dinoszauruszok kihalásának idején ez a genetikai sokoldalúság életmentő lehetett. „Egy olyan időszakban, amelyet intenzív vulkáni tevékenység és kevés napfény jellemzett, könnyű elképzelni, hogy egy rakás extra gén csak jól jöhetett a növénynek” ‒ mondja Jim Giovannoni, a Boyce Thompson Institute for Plant Research kutatója, a paradicsomgenomot szekvenáló csoport amerikai feje.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

20. Herogabi
2012.06.09. 12:47
7000-rel több gén? Jól hangzik...most úgy érzem magam az emberiség egyik képviselőjeként, mint egy fagolyó
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Ronan
2012.06.09. 13:01
Ez az információ egy vicc...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. asdsa
2012.06.09. 14:14
Mér megint hírcsárdát olvasok?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. crowly
2012.06.09. 14:17
Mai napig nem értem ennek a szekvenálásnak a jelentőségét. Elképzelésük nincs a gének nagy részének funkciójáról. Akkor miről is beszélnek? Kb annyit csináltak, hogy felírták milyen gének vannak benne. De hogy azok mit is csinálnak Mégis úgy emlegetik ezeket a szekvenálásokat mintha valami nagy tettet hajtottak volna végre. Dekódolás nálam azt jelenté, hogy megfejtették mi mire való.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. sensejke crowl...
2012.06.09. 15:08
Azért ne keverd az emberi DNS-el aminek nagy részét nem tudják mire jó de lehet nincs is jelentősége, mert azért bonyolultabbak vagyunk egy paradicsomnál. Tudtommal a gyümölcslégy DNS-nek a több mint 80%-ról tudják mit is csinál. A paradicsomnál ez az első lépés a többi ezek után jön. Arra meg ott a többi DNS vizsgáló műszer.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. crowly
2012.06.09. 18:54
A legtöbb tulajdonság ismerete puszta tesztelgetés következménye. Cserélgetnek ezt azt és megnézik mi változott. Vagy összehasonlítanak különböző példányokat és statisztikáznak mi mire való lehet. Épp a cikkben van róla szó, hogy pl nem tudják, hogy a krumpliban mik azok amik a gumókba irányítják a termelést a felszín fölötti gyümölcs helyett. Tök mind1, hogy hány százalékát ismerik, ez a szekvenálás akkor sem jelent semmi lényegeset. Illetve nem azt jelenti, hogy megtudták mi mire való. Egy darab gén funkciójával se lettek okosabbak, csak lényegében felírták milyen párok vannak a DNS-ben. De ez nem is gond. Ez is egy lépés afelé, hogy megismerjenek valamit. A bibit én abban látom, hogy akárhányszor 'összeírnak' egy új állatot, növényt, mindig úgy jelentik be mintha valami újat fedeztek volna fel. Pedig csak a már ismert folyamatot hajtják végre a listájuk következő faján.

Mit tartanék én jelentősnek? Ha pl azt mondanák, hogy épp most fedezték fel, hogy mire való ez az xyz gén, így képesek vagyunk ki be kapcsolni és váltani két funkció között. Vagy ha azt mondanák, hogy ennek az élőlénynek sikerült 100% feltérképezni a DNS-ét. De nem ilyen értelemben mint ez a szekvenálás. Mert ez elég gyér feltérképezés, ha azt se tudják mi mire való. Az lenne az igazi, ha azt mondhatnák, hogy minden gén funkcióját megismerték. Na az már feltérképezés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. lapartman
2012.06.09. 22:49
Kit érdekela paradicsom? megeszem azt csá.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Rotyoka
2012.06.09. 23:35
Feltörtük a paradicsomot!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. MassKilla
2012.06.10. 01:19
lapartman véleményét osztom D
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. piter
2012.06.10. 05:54
Az evloucio soran lehet hogy mi is egy paradicsoma fejlodunk!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. pdx06
2012.06.10. 08:24
A tudósok is minden hülyeséggel foglalkoznak, csak azzal nem amivel kéne. Megy az alibizés ezerrel. A genetikában már évtizedek óta nem látható komoly fejlődés. Csak ilyen flegmaságokkal kábítják az embereket. A klasszikus halálos betegségek ugyanúgy gyógyíthatatlanok. Esetleg klónoznak egykét állatot ami azelőtt megdöglik mielőtt megszületik. Mammutot is akartak világra hozni elefánttal abból se lett semmi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. haveeeee
2012.06.10. 09:37
"14 ország növénygenetikusai összesen kilenc évet töltöttek a feladattal annak reményében, hogy jobb fajtákat tudnak létrehozni a megszerzett tudás révén."

Még több génkezelt cucc, hurrá!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. stranger
2012.06.10. 10:36
Hátha kifejlesztik azt a paradicsomot, ami minket esz meg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. ZoliS
2012.06.10. 11:36
Szerintem meg inkább pusztán a DNS adat struktúráját kéne megfejteni, és akkor le van tudva az összes élőlény a paradicsommal együtt. Például szívesen látnék egy olyan programot, ahol szerkeszteni lehet a DNS láncot és a végén megnézhetjük az eredményt, mi fejlődne ki belőle. Persze álmodik a nyomor... erre nem valószínű, hogy sor kerül az elkövetkezendő évezredben Bár ezt most csak technológiai, informatikai adottságok figyelembevételével mondtam, bár ha egyszer összeáll egy működő kvantumszámítógép, akkor azt is megmondja majd, amire nem is vagyunk kíváncsiak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. pjszilard
2012.06.10. 13:56
Azert nem az almat valasztottak, mert feltek, hogy beperli oket az apple.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. dj
2012.06.11. 09:59
De legalább eldöntötték 9 év alatt 14 ország tudósai, hogy a paradicsom gyümölcs. Több száz éves vitára tettek pontot. Gratulálok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. mythbuster
2012.06.11. 10:34
Te jó ég.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. agyturbini...
2012.06.11. 13:13
Dj nem figyelsz: USA-BAN zoldeseg ertem ?
Nem ertem pontosan mi ez a fene nagy ellenkezes a genmodositott novenyek ellen?
A paradicsom hejja egyre kemenyebb de nem tudjatok miert ugye? Hat azert hogy a betakarito gep ne torje ossze. Az ize meg ugye pocsek? Hat mert a leheto legtobb vizet kototte meg.
A genmodositas nagyon regre nyulik vissza igaz regen nemesitesnek hivtak, de a vegeredmeny ugyanz az volt: A kivanalmaknak megfelelo vegtermek eloallitasa. Mert ott is a genotipust addig addig valogattak a fenotipus jegyei alapjan mig megnem kaptak a kivant genotipust szaporitasra. Ez igaz volt novenyekre es allatokra egyarant(ugye mindenki latott kulonbozo fajta kutyakat, na annak nagyresze a tenyesztok "genmanipulalasanak" koszonheto.
Ugyhogy halljam az ellenerveket!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. sensejke agytu...
2012.06.11. 13:30
Egyetértek. Az általánosan felhozott ellenérv mindig az, hogy ha jobb és ellenállóbb növényt hozunk létre akkor az azt károsító gombák, baktériumok, rovarok is ellenállóbbak lesznek és még nehezebb lesz irtani ill. ellenállni nekik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. agyturbini...
2012.06.11. 15:30
Igen ez jogos lenne, ha termeszetben nem pontosssan ugyin igy zajlana le a termeszetes szelekcio. Mert mi errol beszelunk es a nemesitessel is pontosan ugyan ezt ertuk el, de az antibiotikumok es permetezoszerek sem kivetelek, hogy a hormonokrol ne is beszeljek...vagyis ez semmiben nem kulonbozik, az emeberi beavatkozasok szeles skalajan felelhetoek kozul. Akkor az osszeset be kellene tiltani kivetel nelkul, ha kovetjuk szigoruan az elvet, sot a gyogyaszatot is hiszen, az emberi genom termeszetes szelekciojat nem hagyjuk ervenyesulni! (bocsanat a kimaradt betukert amiota vezetek nelkuli bill. eger parosom van azota sajnos eme hiba fennal)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!