iPon Hírek

Populációk az összeomlás határán

Dátum | 2012. 06. 04.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A kilencvenes évek elejére a túlzásba vitt halászat a világ egyik legnagyobb tőkehal-populációjának összeomlásához vezetett. 1992-re a kanadai Újfundland keleti partjainál az állomány annyira megcsappant, hogy a kormány kénytelen volt drasztikus döntéseket hozni: betiltották a térségben 400 éve folyó halászatot. Ennek következtében több mint 40 ezer halász vesztette el a munkáját. Húsz évvel később a halpopuláció még mindig nem heverte ki a csapást, és ez drámai hatással van a térség gazdasági életére.

A halászat betiltása után a szakértők azt jósolták, hogy 15 évnek nagyjából elégnek kellene lennie ahhoz, hogy a halállomány magához térjen, ez azonban nem történt meg. Az ökológusok szerint ennek az az oka, hogy a környezeti hatásra bekövetkező káros hatásokat a populációk egy bizonyos pontig képesek úgy viselni, hogy a külső szemlélő számára stabilnak tűnnek. Mire elérkezik a kritikus pont, amikor az állomány létszáma rohamosan csökkenni kezd, a kár már olyan jelentős, hogy szinte lehetetlen helyrejönni belőle. Ez a folyamati modell számos rendszerre jellemző a populációk viselkedésétől kezdve a gazdaságon át az éghajlati változásokig, mondja Jeff Gore, a MIT fizikusa.

Gore és munkatársai kísérleti úton próbálták igazolni a rendszerek ilyen jellegű viselkedési folyamatát. Élesztőgombákat tettek ki szélsőséges körülményeknek, és kimutatták, hogy a populáció egyre kevésbé mutatkozik ellenállónak a változó körülményekkel szemben, míg végül elérkezik ahhoz a kritikus ponthoz, ahol már a legkisebb új hatás is a népesség kipusztulását okozhatja. A kutatásról szóló részletes beszámoló a Science oldalain jelent meg. A tanulmány eredményei nagy segítséget jelenthetnek minden olyan területen, ahol szükséges lehet a populáció végzetes összeomlása előtti jelek mielőbbi észlelése, így például a halászat és a vadászatgazdálkodás területén.


A kutatók által vizsgált élesztőgombák egy olyan enzimet bocsátanak ki magukból, amely a szacharózt egyszerűbb cukrokra bontja, melyet már képesek lebontani maguk az élőlények. A populáció akkor működik a legsikeresebben, ha az egyedek optimális sűrűségben helyezkednek el, vagyis nincsenek túl közel egymáshoz, de túlságosan távol sem. A megfelelő elhelyezkedés révén profitálhatnak az egymás által kibocsátott enzim tevékenységéből, és együttesen gazdaságosabban képesek a szacharóz bontására.

Ez a fajta pozitív denzitásfüggés (Allee-hatás) figyelhető meg a halak esetében is, amelyek a ragadozók elleni védekezésül rajokban utaznak. A dolog gyakorlatilag azt jelenti, hogy adott egyedsűrűség alatt az ilyen populációk nem képesek fenntartani egyedszámukat, és kihalásra vannak ítélve.

A kutatók a laborkísérlet során napról napra eltávolították a populáció egy bizonyos százalékát a tesztcsövekből. Természetes körülmények között az egyedszám ilyen mértékű csökkenésének hátterében állhat például az élelem hiánya, a túlhalászás, klimatikus változások vagy a tengervíz savasodása.

A csökkenő létszámú telepeket aztán zavaró hatásnak tették ki: fokozták a környezet sótartalmát. Ez utóbbi megzavarja a sejtszintű folyamatokat és az élőlény pusztulásához is vezethet. Az eredmények alapján minél kisebb volt a sokknak kitett populáció, annál kevésbé mutatkozott ellenállónak, és annál több ideig tartott visszanyernie stabilitását. A kritikus ponthoz közeli telepek összeomlottak, míg a nagyobb létszámú populációk (amelyek a kedvezőbb környezeti feltételek közt élő népességeknek felelnek meg természetes körülmények közt) képesek voltak visszatáncolni a katasztrófa széléről. Úgy tűnik, hogy minél mostohább körülmények közt kénytelen élni egy adott népesség, annál kevésbé mutatkozik ellenállónak az újabb negatív hatásokkal szemben.


Pusztán az egyedszám alapján nehézkes megítélni, hogy milyen állapotban van egy adott népesség, de a megfigyelések szerint a kritikus ponthoz közeledve egyre nagyobb kilengések figyelhetők meg a létszámban, és ezek a fluktuációk egyre lassabb ütemben váltják egymást. Ez a fajta egyedszám-változás pedig jó indikátora lehet a népesség törékenységének.

Stephen Carpenter, a Wisconsini Egyetem zoológusa szerint a kutatás legnagyobb erénye, hogy lehetőséget kínál az adott környezeti körülmények között élő populációra jellemző kritikus pont megtalálására és azt megelőző figyelmeztető jelek azonosítására is.

A folyamat állomásait persze sokkal egyszerűbb laboratóriumi körülmények közt azonosítani, mint természetes környezetben. A kutatók mindenesetre úgy gondolják, hogy az élesztőgombás kísérletek során megfigyelt előjelek a vadon élő populációk esetében is figyelmeztethetnek a bajra. Az egyedszám egyre nagyobb és lassabban helyrebillenő kilengései a népesség ellenálló képességének csökkenését mutatják, ez pedig a kritikus pont megközelítésének egyik legerősebb előjele.

A kutatócsoport tovább folytatja munkáját, és reményeik szerint sikerül olyan további figyelmeztető jeleket azonosítaniuk, amelyek révén még könnyebben belőhető egy adott népesség pillanatnyi állapota. Az egyedszám fluktuációinak monitorozása is jó eszköz lehet a hal- és vadgazdálkodással foglalkozók kezében, de a tudósok szerint lehetnek erre egyszerűbb módszerek is. A továbbiak során igyekeznek bonyolultabb rendszerekre is kiterjeszteni megfigyeléseiket, hiszen az általuk vizsgált eset a lehető legegyszerűbb: egyetlen faj egyedeit figyelték meg mesterséges körülmények között. A következő lépésben egy második faj vagy legalább egy másik törzs hozzáadása után fogjuk újra megvizsgálni a folyamat dinamikáját, mondta el Gore.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

13. agyturbini...
2012.06.04. 12:39
Hat ez a "CSodas" az emberben, hamar eltolta legalabb megvizsgalja mikor kellett volna abbahagyni...de nem teljesen mindegy mar...szinte minden elolenyre igaz hogy ellehetetlenitettuk az eletuket, lasd teknosok, balnak delfinek capak, vadon elo tigrisek elefantok pandak....es napestig sorolhatnam, es most megnezik hogy ha 20 evvel ezelott abbahagytak volna amit csinaltak akkor sem valtozott volna semmi...vagyis hajra mar nincs mit veszteni...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. vermar
2012.06.04. 13:43
Ez is a folyamatos profit és áhitatott növekedés véget van így!
Azt nem fogom tudni megérteni soha sem hogy leszünk képesek még növekedést produkálni a gazdaságban 20-30 év múlva is, mikor már külömböző kutatások azt igazolják hogy már 2db föld is kevés lenne az emberiségnek!
És ennek ellenére csak szaporodunk és szaporodunk...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. DogTheDog
2012.06.04. 15:37
A vilag legtobb orszagaban,ha valaki kezebe venne egy 25-30 eves helyi noveny es allathatarozot,egy csomo dologgal mar nem talakozna a konyvbol.Persze idonkent illik megkongatni a harangokat,hogy paran a fejuket csovalva elgondolkodjanak a kollektiv lelkiismeretukkel a problema felett.Majd azok is leulnek az asztalhoz,es esznek egy kis sult hekket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. MaximumGam...
2012.06.04. 16:28
épp múlt héten olvastam 2004 be is volt 1 ilyen hír
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. exterminat...
2012.06.04. 17:29
Ha jól emlékszek a kanadai tőkehal populációs példa miatt hozták létre "alternatív" közgazdászok a gdp-t helyettesítő mérő számot ami a fenntarthatóság is figyelembe veszi. Hát igen 1000 tonna kitermelést a 2xesére növeled kétszeres a növekedésre 2x annyi hitelt kaphatsz a gazdasági teljesítményed alapján pedig csak a fogyasztást növelted.Csak , hogy a készlet elfogy ha nem hagyod megújulni. Ez igaz arra is ha egy országot rabló kamattal bányászol le.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Orvajn
2012.06.04. 22:00
ocsabi, ha közvetlenül érintett lennél, akkor lenne csak igazán nagy problem. Ha ennyire menő elbagatellizálni az ember kapzsiságából, önzéséből eredő ökológiai katasztrófákat, akkor mit is lehetne várni a fiatalabb generációtól?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Lipaz
2012.06.04. 23:15
Szaporodunk? Hát nem mi... hanem az a sok, vallás meg idea által vezérelt birka. Azok szaporodnak. Jöhetne már egy kis vírus, ami zombit csinál mondjuk Ázsia feléből, és a másik felét megeszi. Vagy valami hasonló. Minden egyes olyan népnek kellene egy ilyen, akik vagy nem ismerik a kotont, vagy nem akarják ismerni, vagy egyszerűen még mindig középkori szinten vannak, és azt hiszik, hogy ha több utódot hoznak, ők maradnak fent tovább.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. qwertly
2012.06.04. 23:44
Hát pedig azok maradnak fent akik szaporodnak,elkényelmesedtek elpuhultak a nyugatiak.Azon nyavalygunk,hogy etikátlan-e a génsebészet addig a sárga makiknál 1000 nyomják,és próbálják módosítani a növények és az állatok adottságait.Ez a jövő csak itt nem látja a megvezetett pórnép.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Oggy
2012.06.05. 09:27
Az ember testileg és lelkileg is alkalmazkodóképes. Amíg a test ki bírja szűrni a mocskot a vízből, valamilyen formában energiához és tápanyaghoz jut, képes szociális rendszerekbe rendeződni, nem fog kihalni.

Ezek pedig nagyon tág korlátok.

Hiába igyekeznek a jóléti nemzetek a környezettudatos irányba vinni a fejlődést, ha az emberiség másik 80%a megélhetési problémákkal küzd és leszarja, hogy egy termék vagy szolgáltatás előállítása milyen következményekkel jár.


 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. DogTheDog Oggy
2012.06.05. 09:46
A joleti nemzetek azert joletiek,mert a tobbit kepesek maguk ala gyurni.Az,hogy az alacsonyabb rendu orszagokban mi tortenik,az a jolet hajszolasa,ami szinten a joleti orszagok miatt van.Nem a halaszat betiltasa segitene,hanem az elelmezesi es energia problemak megoldasa.Ebben viszont meg annyira sem jok a fejlett orszagok,mint az alszent kepmutatasban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. dj
2012.06.05. 09:47
Talán az ipari méretű rabló halászat helyett, amelyet igazából pár ország folytat- japán, norvégia, kanada, usa- át kellene térni a tenyésztésre. Megtehetnék, csak akkor nem lenne akkora profit Inkább lehalásszák a tengereket, agyonütik a hálóba keveredett delfineket, cápákat. Amelyik túléli a halászhálót az éhenhal. Ennyi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. agyturbini...
2012.06.05. 10:28
Hat varom mar amikor eljutunk oda, hogy nem lesz gyogyszer a betegsekere mert hat azok is fejlodnek, amikor e joleti tarsadalmak osszeroppanak a sajat szennyuk alatt...Szerintem En meg ezt megelem Es igen en szivesen megdoglok, ha meg kell, mert latni nem birom amit a penzhajhaszas neveben folytatnak. Egyszeruen nem talalok szavakat arra, Hogy "Ertelmes" emberi lenyek ennyire butak legyenek es onzok...nem is ertem hogy juthatunk idaig...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Oggy
2012.06.05. 13:42
Miért nem érted?

Te milyen termékeket veszel és honnan? Van más választásod? Ha igen, meg tudod fizetni hosszútávon a kis és középvállalkozók, gazdák szolgáltatásait és termékeit? Tényleg jobbak, egészségesebbek mint a multiké?
Mivel fűtesz, honnan jön az áramod, vized, benzined?

Vagy szerzel 200 millió forintot, elmész a hegyekbe építtetsz egy faházat, állatokat tartasz, kertet építesz, rácsatlakozol valami vízerőműre és egész nap kertet és állatot gondozol és imádkozol hogy ne legyél beteg.





 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!