iPon Hírek

Publikálták a búza genomjának első részletét

Dátum | 2014. 07. 21.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Elkészült a világ egyik legfontosabb táplálékforrásának első genomleírása, amelynek segítségével a szakértők újabb fajtákat nemesíthetnek majd. A Nemzetközi Gabonagenom Szekvenáló Konzorcium kutatói egy, a Science oldalain megjelent tanulmánysorozatban tették közzé mindazt, amit a Triticum aestivum, avagy a közönséges búza DNS-éről jelenleg tudni lehet. A búza az emberiség teljes kalóriabevitelének 20 százalékáért felelős, genomjának szekvenálása azonban rendkívül nehéz feladat volt. A modern búza egy sor különböző gabonaféle keresztezésének eredménye, aminek eredményeként genomja három csaknem teljesen egyező szubgenomból áll. Ezek mindegyike hét pár kromoszómát tartalmaz. A majdnem egyforma gének szubgenomonként történő elkülönítése óriási kihívásnak bizonyult a jelenleg használatos szekvenálási eljárások és a kutatók számára.
A teljes búzagenom 42 kromoszómája ráadásul számtalan ismétlődő DNS-szakaszt is tartalmaz, amelyek tovább nehezítették, hogy az erre a célra kifejlesztett algoritmusok a szekvenált rövidebb szakaszokat egy teljes egésszé fűzzék össze. A kihívás végül olyan nehéznek bizonyult, hogy a kutatók úgy döntöttek, jobban járnak, ha manuálisan különválasztják egymástól az egyes kromoszómákat, és ezeket külön-külön szekvenálják. Az első növény genomjának teljeskörű szekvenálását 2000-ben jelentették be, a lúdfű (Arabidopsis thaliana) egész örökítőanyaga azonban jóval kisebb a búza egyetlen kromoszómájánál, mondja Kellye Eversole, a konzorcium ügyvezető igazgatója. A búzagenom összességében 17 milliárd bázispárból épül fel, vagyis majdnem hatszor akkora, mint az emberi genetikai állomány. A növény DNS-e nagyjából 124 ezer gént tartalmaz. A munka nehézsége miatt egyelőre csak a genom általános jellemzését, és egyetlen kromoszóma, a 3B2 végső szekvenciáját tették közzé a szakértők. Közben azonban többi kromoszóma bázissorrendjének megállapítása és ellenőrzése is gőzerővel folyik, így a kutatócsoport reményei szerint a következő három évben a teljes genom leírásra és publikálásra kerülhet. A nemesítők szerint azonban már az első kromoszóma szekvenálása is óriási változásokat hozhat a gabonaiparban. Jorge Dubcovsky, a Kaliforniai Egyetem kutatójának elmondása szerint az új genomrészlet teljesen átírhatja a játékszabályokat, hiszen minden korábbinál egyszerűbbé teszi a mezőgazdasági szempontból fontos gének azonosítását. A nyomás pedig óriási, hiszen a növekvő élelmiszerigény kielégítésére egyre többet hozó fajtákra van szükség, amelyek a betegségeknek és az éghajlatváltozás kihívásainak is képesek megfelelni. A genom ismerete segít abban, hogy a szakértők ráleljenek azon genetikai sajátosságokra, amelyek mindezt lehetővé tehetik. Az adatok egy részét a kutatócsoport már tavaly közzétette, így a nemesítéssel foglalkozó kutatóknak már volt alkalmuk használni az új információkat. Elmondásuk szerint a búza DNS-ének eddig közzétett részei valóban óriási segítséget jelentenek az új fajták létrehozás során. A genom szekvenálása során több érdekességre is fény derült a növénnyel kapcsolatban, mondja Odd-Arne Olsen norvég genetikus, a konzorcium egyik kutatója. Kiderült például, hogy a három szubgenom nem egyformán fejeződik ki az egyes sejtekben, hanem az adott sejttípusokban többnyire csak az egyik dominál. Hogy éppen melyik szubgenom a legaktívabb, az attól is függ, hogy melyik fejlődési szakaszban van a növény, ami szintén nagyon fontos információ lehet a nemesítők számára. A projekt arra is alkalmat adott, hogy a szakértők beleássák magukat a búza háziasításának és nemesítésének történetébe. Az eredmények alapján a modern közönséges búza lényegében három ősi faj keresztezésével jött létre, ezek időpontja azonban a jelenlegi információk szerint némileg eltér attól, amit a gabonafaj történetével kapcsolatban eddig tudni véltünk. Ezen adatok azonban még ellenőrzésre szorulnak, így a szakértők részletesebben egy későbbi tanulmányban terveznek beszámolni róluk. A projekt eddig 50 millió euróba került, és várhatóan további 12 millió euró kell majd a befejezéshez, mondja Eversole. Ez azonban még mindig kisebb költség, mint amennyibe a lúdfű szekvenálása került, ami kiválóan mutatja, hogy mennyivel olcsóbbá váltak a genetikai technológiák az elmúlt másfél évtizedben.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

18. Pandion
2014.07.21. 14:44
Ahogy az egyik nagy GMO ellenes professzorom mondta mindig, a cél az, hogy olyan fajtát alkossunk ami megél a sivatagban, a levegő páratartalmából... Kis túlzással tényleg effelé halad a dolog.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Khaan
2014.07.21. 16:38
"Nemesítők" ... Milyen finoman van megfogalmazva a génmanipuláció. A búzáról még nem készülhetett hosszútávú hatásokat vizsgáló tanulmány, de a kukoricáról már igen:


„Új vita a GMO ételekről miután a francia tanulmány azt állítja, hogy a kérdéses takarmánnyal etetett patkányokban daganatok alakultak ki. A GMO diétán tartott állatokban emlőrák alakult ki, azonkívül súlyos máj és vesekárosodást szenvedtek. Az eredmények szerint a hímek 50, míg a nőstények 70 százaléka pusztult el idő előtt, a kontroll csoport 30 és 20 százalékához képest.”

A Caen Egyetem professzora, Gilles-Eric Seralini által vezetett tanulmány az első olyan komoly munka, ami alaposan megvizsgálta a genetikailag módosított organizmusok hosszú távú (az élet teljes tartamára vonatkozó) hatását. Az ember nyilván elgondolkozik azon, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy a GM kukorica hatósági engedélyezése előtt nem végeztek hasonló tanulmányokat, de sajnos ilyen komoly befolyással rendelkezik a vállalati lobbi és az emberi kapzsiság.

Néhány megdöbbentő részlet a tanulmányból:

• A hímek 50, a nőstényeknek pedig 70 százaléka idő előtt elpusztult.
• A nyomokban (a hatóságilag az ivóvízben megengedett mérték alatti) Roundup gyomirtót tartalmazó vizet fogyasztó patkányoknál 200 illetve 300 százalékkal nőtt a nagyméretű daganatok kialakulásának esélye.
• A GM kukoricát és nyomokban Roundup-ot tartalmazó táplálékot fogyasztó patkányoknál máj illetve vesekárosodást figyeltek meg.
• A tanulmány során a patkányok NK603-at kaptak, ami a Monsanto szabadalmazott genetikailag módosított kukoricája és amit széles körben használnak egész Észak-Amerikában, emberi és állati fogyasztásra egyaránt. Ugyanebből a kukoricából készülnek a reggeliző pelyhek és a kukorica chipsek is.

Teljes cikk: http://idokjelei.hu/2012/09/legujabb-gmo-tanulmany-korai-halal-es-sulyos-daganatok-a-monsanto-kukorica-hatasara/

Szép új világ!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Radon Khaan
2014.07.21. 16:58
Keresd meg azt a cikket is, amiben azt írják, hogy kaptak azok a patkányok mást is, amivel ilyen nagy százalékban lettek rákosak.
Nem tudom melyik az igaz, de sejtem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. atti2010
2014.07.21. 17:47
Abban a tanulmányban én nem hiszek, akkor az Amerikai lakosság úgy hullna mint a legyek 50-70% az hatalmas, de gondolkozzunk el rajta hogy mikor kiválogatják a legjobb természetű --felépítésű állatokat és pároztatják az egy génmódosítás csak ezt lombikban 1000x gyorsabban meg tudják csinálni, de a növények keresztezése is génmódosítás, én nem nagyon hiszem hogy káros lenne az emberekre, sokkal nagyobb veszélyt jelent a rengeteg műtrágya a növényvédő szerek hatása na meg a levegőben terjengő szmog, sok zsiradék, és a nem mozgás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Khaan
2014.07.21. 19:06
Nem látom értelmét vitatkozni ezen, mert a laikusok nem juthatnak hitelt érdemlő információkhoz ezen a téren. Ezt én nem szeretem, de ez persze csak az én, és még nagyon kevesek problémája. Szerintem egye mindenki azt amit szeret, és jó étvágyat kívánok hozzá!
Csak azt nem értem, hogy miért nem adja meg a Monsanto nyomására az amerikai kormány a lehetőséget az amerikai fogyasztóknak, hogy tájékozódhasson a termékek GM tartalma iránt. Egy bírósági döntés alapján az USA-ban nem kötelező feltüntetni a GM tartalmat. Miért?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Narval
2014.07.21. 19:14
Tisztelt Khaan!

Megjegyezném, hogy azt a patkány törzset, amivel a kísérletet végezték ma már nem is használják, ugyanis kiderült róla, hogy még ha hegyi levegőt lélegeztetnek vele, a kristálytiszta osztrák tavak vizét adják nekik és a gyomírtó szert soha nem látott gabonával etetik, akkor is rákban fog elpusztulni (lásd a "kontroll csoport 20-30%-át!!!". Ez a törzs szélsőségesen hajlamos arra, hogy benne rákos sejtek jöjjenek létre/maradjanak meg. Ez olyan, mintha készítenél egy autót, aminek gatya a károsanyag kibocsájtása, és azért, hogy jónak tüntesd fel, egy katalizátor nélküli 30 éves dízel motor károsanyag kibocsájtásával hasonlítanád össze. Motor? Igen. Elmondhatod, hogy a Tiéd kevesebbet bocsájt ki? Igen. Csak éppen a világon semmi relevanciája sincs! Ez a kísérlet úgy volt megtervezve, hogy az jöjjön ki, hogy a vizsgált anyag karcinogén. Egyébként megismételni sem sikerült soha (más laboroknak). Tipikus tudományos csalás. Amúgy nem csak roundup-os kukorica létezik. Van olyan haszonnövény, amibe a leveleit lerágó kártevőt elpusztító fehérje génjét klónozták be. Következésképpen NULLA a szántóföldre kilocsolt vegyszer mennyisége. Csak hát ezt nem szeretik megemlíteni/elismerni. A hivazkozott cikk, ugyan publikus (http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2793308/pdf/ijbsv05p0706.pdf), de bárki, aki veszi a fáradtságot, hogy beleolvasson, láthatja, hogy meglehetősen következetlen a kísérletek tervezése illetve a publikált adatok. Miért van az, hogy az egyes vérsejtek számát vagy kizárólag 5 hetes vagy kizárólag 14 hetes patkányok esetében teszik közzé? Miért csak %-os eltéréseket mutatnak be, miért nincsenek mértékegységek? Talán azért, mert szerencsétlen jószág eleve fehérvérőségben szenved? (Még a kontroll is!!!) És még valami. Szerinted a "hagyományos" vegyszerekkel/permetszerekkel kapcsolatban hány hosszú távú hatástanulmány készült ?!?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Khaan
2014.07.21. 19:44
Tisztelt Narval!

Mert bizalmatlan vagyok a GM termékek iránt nem azt jelenti, hogy a vegyszerezés pártján állok.
Mint említettem nincs értelme győzködni egymást, mert valami miatt nem szerezhetünk hitelt érdemlő információkat. Valakik (kormányok és nagycégek) ezt így eldöntötték a fejünk felett, nem először és nem is utoljára.
Vagy tévednék? Te _tudod_, hogy a GM termékek nem károsak az emberi szervezetre? Ki mered jelenteni?
A tudást abban az értelemben értem, hogy Te magad tapasztaltad, tehát meg vagy róla győződve. És nem úgy, hogy néhány tekintélyelven alapuló "tudományos" tanulmányt hittél el. Mert az hit és nem tudás.
Nem állítom, hogy a francia tanulmány igaz, mert arról sem lehet személyesen meggyőződni. Lehet. hogy Neked van igazad, lehet, hogy nekem.
Az eredeti hozzászólásommal, csupán arra szerettem volna rávilágítani, hogy a cikk egyoldalú hurrá-optimizmusa nem biztos, hogy megfelel a teljes körű tájékoztatás kívánalmainak.

De mint mondtam, jó étvágyat kívánok a GM termékekhez is!

Szép új világ!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. atti2010 Narva...
2014.07.21. 20:05
Például egy ilyen vegyszeres tanulmányra én is kíváncsi lennék mert mondják hogy lebomlik meg nem karos de én ezt kevésbé hiszem, olyan második világháborús katonák unokáit vizsgálták akiket DDT -vel kezeltek az élősködők ellen és nagyon kis nyomokban de találtak bennük DDT maradványokat, akkor a tata mekkora dózist kaphatott?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Narval
2014.07.21. 21:27
Bármilyen élőlény genetikai módosítását nagyban megkönnyíti, ha az adott organizmus teljes genom szekvenciája ismert. Én havi szinten tucatjával állítok elő genetikailag módosított organizmusokat, bár igaz, ezek nem kerülnek ki a környezetbe, és nem növényekkel és pláne nem táplálkozásra szánt növényekkel foglalkozom, de van némi rálátásom a dologra. Amit én előállítok, arról bizonyosan mondom, hogy nem hasznos (legalábbis ebben a formában), de mint mondtam, ez nem élelmezési célra van. Általánosságban ezért nem lehet kijelenteni, hogy minden genetikailag módosított organizmus veszélytelen, de amit élelmezési célra használnak, azt hidd el, hogy alaposan letesztelik. Teljességgel kizártnak tartom, hogy ilyen esetben a forgalomba hozást nem előzi meg egy átfogó vizsgálat a termék fogyasztókra gyakorolt hatását illetően (persze meg lehet ezeket is hamisítani, ok értem). Sőt talán a tesztelés több időt vesz igénybe, mint magának a növénynek az előállítása! De had mondjak valamit. USA-ban a gyapot szinte 100%-ban, a kukoricának több, mint 3/4-e, a szójának, ha jól emlékszem közel 90%-a GM. Nagyon sok ember nagyon sok ideje fogyasztja ezeket a termékeket. Mégsem halt meg 50%-uk rákban. Egyébként Magyarországon tilos termeszteni, de nem tilos behozni... Ergó az, hogy mi nem termesztünk, nem jelenti azt, hogy a takarmányként nem importáljuk, tehát nem a magyar gazda termeli meg, hanem a külföldinek fizetünk érte.. és mi ennek a marhának a húsát esszük, de ez már inkább gazdasági/gazdaságpolitikai kérdés, aminek részletes taglalását minden kultúrált fórum (jogosan) tilt, ezért ezzel kapcsolatos véleményemet megtartom magamnak. Kérdésedre válaszolva, részemről, ha tudom, hogy hogyan készült, és milyen gént vittek bele, igen, megenném. Ha a karalábé, ami ellenálló egy kártevővel szemben, ami kicsinálja a krumplit, akkor tök logikus dolog, hogy kiveszem a rezisztenciáért felelő gén(eke)t a karalábéból és beteszem a krumpliba. Annak a génterméknek mindegy, hogy a karalábéval eszem meg vagy a krumplival (nyilván még így sok mindent kell ellenőrizni azzal a fehérjével kapcsolatban). Ez hagyományos nemesítéssel nem működne. A Földünket és a mi egészségünket veszélyeztető anyagok/termékek közül szerintem nem a GM-re kellene fókuszálni. Gondoljunk csak a kínában készült ólom tartalmú festékkel festett gyerekjátékokra, amiket a kicsik előszeretettel a szájukba vesznek. Jusson eszünkbe az aflatoxin (-> máj és veserák) tartalmú pirospaprika. Sőt mondok jobbat. Ha a malomba beérkezik egy adag kiváló minőségű (mikotoxin mentes) gabona, meg egy adag határérték feletti mikotoxin tartalmú gabona (amit nem lehetne forgalomba hozni), akkor azt csinálják, hogy összekeverik a kettőt, hogy így átlagosan mindkét adagban a határérték alatt maradjon a mikotoxin szennyezettség. Na ez milyen? Mellesleg véleményem szerint ez a határértékesdi is totál marhaság, mert 1) nem vagyunk egyformák 2) nem mindegy, hogy ki milyen hosszú ideig fogyaszt szennyezett terméket. Szerbiában amikor a tejben a határérték feletti mennyiségben (többszöröse volt a megengedettnek) találtak mikotoxint, akkor a szerb kormány ahelyett, hogy megsemmisítette volna mit csinált? 10x-esére emelte a megengedett határértéket... Így már forgalomba lehetett hozni, persze attól nem lett kevésbé káros... Felmerült a DDT plussz megannyi más vegyszer, ezekkel mi van? Ott van a fával, vagy még jobb a műanyaggal tüzelés... A műanyag meggyújtása (nem elégetése!!!) során a kipufogó gázoknál 100x károsabb anyagok szabadulnak fel. Silány minőségű élelmiszerek, antibiotikumok felelőtlen alkalmazása, vegyszerek. Ezek mind nagyobb figyelmet érdemelnének (egészségünk megóvása céljából), mint a GMO-k.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Khaan
2014.07.21. 21:54
Narval, engedd meg, hogy a magam konyhanyelvén összefoglaljam, a számomra érdemi lényegét annak, amit írtál:
- Nem elképzelhetetlen, hogy van egészségügyi kockázata a GM termékeknek. (Nekem ennyi elég egy szakértőtől.)
- Vannak ennél veszélyesebb/kártékonyabb dolgok is a világban. (Ez evidens, de emiatt miért ne lehetne megbeszélni és foglalkozni a GM által felvetett kérdésekkel?)

Szerintem ennyiből már mindenki el tudtja dönteni, hogy tud-e felelős döntést hozni a boltban, amikot megvásárolja a családjának a GM termékeket.

Részemről jó éjszakát kívánok!

Szép új világ!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Khaan
2014.07.21. 22:10
Bocsánat, csak még egy buta gondolat:
Volt a tudománynak olyan időszaka, amikor meg voltak győződve a tudós emberek, hogy az itt is említett DDT a világ legjobb fejlesztése. Aztán évtizedekkel később kiderült, hogy nem volt igazuk. Most is a tudomány egy korszakát éljük. Ne gondolja senki, hogy elértük a csúcsot, még ha tudomány képviselői meg is vannak erről (minden korszakban) győződve.
Igen, tudom, hogy deviáns vagyok...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. atti2010 Narva...
2014.07.21. 22:18
Köszi a felvilágosítást, valamilyen szinten ismerem a GM veszélyeket most hogy te is így leírtad én sem látom hogy miért ne ennék szívesebben egy olyan gyümölcsből ami GM de soha nem látott vegyszert, én falun láttam mennyi vegyi kezelést kapott a burgonya évente és a hideg is kirázott tőle, a másik dolog hogy a sok E xxx tartalmú élelmiszerek együttes hatásáról is jó lenne egy tanulmány de én eddig nem láttam.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Marcellus
2014.07.22. 08:49
Én viszont a sok GM mellett arra lennék kíváncsi, hogy mennyire jelent ez előrelépést a cöliákiásoknak (lisztérzékenyeknek). Mert mennyivel egyszerűbb lenne, ha mondjuk a búzából, árpából, rozsból illetve a glutén tartalmú gabonákból ki tudnák vonni a gladint, így máris nem jelentene ekkora gondot...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Pandion
2014.07.22. 10:11
Látom beindult a vita, szerencsére kulturált módon. Narval! Sok igazság van abban amit mondasz, de szerintem egy kicsit elfogult vagy. A cikk alapvetően a búza szekvenálásáról szól, amivel semmi baj nincs, támogatandó. A baj ott kezdődik, hogy az eredményeket rossz módon is fel lehet használni, és ahogy a profitorientált élelmiszer ipari vállalatokat ismerem, elég nagy valószínűséggel ez meg is fog történni. Az olyan génmódosításokkal (átvitelekkel) amit te is írtál nincs nagy baj, ilyen a természetben is lejátszódik (plazmidok, transzpozonok) igaz, hogy nem éppen a magasabb rendű növények között. Persze ettől még az új gén egy természetben előforduló fehérjét(ket) kódol. A gond ott lesz, amikor a géntervezés olyan mértékét alkalmazzák majd, a profit maximalizálása céljából, ami már reális kockázatokkal járhat. És itt nem csak az egészségügyi kockázatra kell gondolni, hanem ökológiaira is(de ez egy másik téma, ami szintén megérne egy cikket).
Kicsit vicces az is, hogy a GM növényeket szembe állítjátok a vegyszeres növénytermesztéssel, ez nagy tévedés. A GM haszonnövények jelentős része azért GM, hogy ellenálljon a speciális gyomirtó hatóanyagnak, hogy aztán orrba szájba vegyszerezhessék az ültetvényt, semmi más nem marad meg csak a GMO.
A DDT jó példa egyébként. Amikor Paul Herman Müller 1934-ben felfedezte rovarölő tulajdonságát, egyenesen a földkerekség megmentőjének kiáltották ki és 48-ban Nóbel díjat kapott érte! Azóta már kicsit másként nézünk rá, pedig akkor a kor legnagyobb (legmodernebb) tudományos eredménye volt. És ez igaz az azóta kifejlesztett, majd pár év múlva betiltott több ezer kemikáliára is. Azok is mind átmentek a tesztelésen, forgalomba kerültek, és mégis kiderült, hogy igenis jelentős kockázatuk van.
Szóval véleményem szerint a GM nem mag az ördög, de nem is a szent Grál. Nem szabad túlzásba esni, igenis lehet komoly kockázata a széles körben való alkalmazása mögött. Én a magam részéről inkább elkerülöm, amennyire tudom.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Narval
2014.07.22. 20:37
Khaan: ügyes vagy nagyon. Sajnálom, hogy ezt értetted meg belőle. Jó éjszakát Neked is.

Pandion: Mikor elkezdtem az egyetemet, találtam egy fórumot, ahol csupa csupa GM ellenes hsz volt. Akkori tudásom alapján próbáltam racionális módon elmondani a fórumozóknak, hogy sok esetben hibásak az érveik. Kb három hónap után felhagytam a fórum látogatásával, mert vitázni hajlandó vagyok vitatkozni viszont nem. Azzal, amit leírtál tökéletesen egyetértek. Bármilyen talámány a világon két (három) felé osztja a társadalmat, van aki isteníti, van aki ellenzi (valaki meg lesz.rja). Gondolom ezt nem egy számítástechnikai alkatrészeket (is) forgalmazó oldal fórumozóinak kell elmagyaráznom (Intel vs AMD, Ati (AMD) vs GeForce, még régről a Maxtor vs Seagate vs Samu, Battlefield vs COD, CS vs Quake, Galaxy vs iPhone a sort mindenki a saját kedvencével folytathatja.) A GM téma azonban jóval pikánsabb, mert 1) táplákozási célra (is felhasználják) tehát nem csak a gépemben van benne, hanem meg is eszem, közvetlenül befolyásolhatja az egészségemet, 2) laikusok számára tök homály az egész, 3) bizonyos érdekcsoportok ez utóbbit kihasználva a tudatlanokat maguk mellé állít(hat)ják (a gyűlölet sokszor jobban összeköti az embereket, mint a rajongás). Bizonyára sokak számára ismerős az a kérdőív, amelyben az egyik kérdésre az a válasz hangzott el az egyik megkérdezettől, hogy ő márpedig nem hajlandó gént enni. Graulálok! Szóval itt tartunk, és ezek az entitások maguk mellé állítják a többi hasonló(an tudatlan) embert. Tehát ilyen szinten áll társadalom jó részének a hozzá (nem) értése a témakörhöz. A mai társadalomak csak egy kis része képzett annyira, hogy legyen OBJEKTÍV rálátása a dologra. Gyorsan szeretném hangsúlyozni, hogy a világért sem nézném le a két kezi munkásokat,k vagy azokat, akik más tudományok iránt érdeklődnek. Tisztelem és becsülöm, őket. Van akit az autószerelés vonz, más az építőiparban lát kihívásokat, van olyan, akinek minden álma egy saját cukrászda üzemeltetése. Engem a biológia érdekel, bummm. Én például nem értek a mobiltelefonokhoz. Ha hiszitek, ha nem, nekem egy 8 éves Siemens ME 75-ös telefonom van. Első telefonom, és még mindig ezt használom. DE ha egy társaságban a telefonokról esik szó, akkor vagy csöndben maradok, vagy azt mondom, hogy gyerekek én ehhez nem értek, ebben a társalgásban én nem tudok részt venni. Ha meg kérdezek valami baromságot, akkor meg jól kiröhögnek és kész. Hasonló hozzáállást várnék azoktól is, akik a biológiától teljesen távol álló végzettséggel állítják azt, hogy a GM rossz, és kötik az ebet a karóhoz. Minden éremnek két oldala van. Ezt aláírom. Különösen akkor igaz ez, ha valahol nagy pénzekről vagy hatalomról van szó. Gondoljunk pl az atomenergiára, lehet vele áramot is termelni, meg rá lehet dobni a másik országra bomba formájában. Egy repülőgép szállíthat rakétákat ugyanúgy, mint gyógyszereket. Egy terepjáró be tud jutni egy katasztrófa sújtotta területre, hogy orvosokat vigyen be, de ha géppuskát szerelnek rá, akkor mészárolni is lehet vele. A sort (mint az előbb is) mindenki a saját tapasztalatai alapján folytathatja. A GM, mint az összes "találmány" a világon egy lehetőség. Hogy az emberek/érdekcsoportok jóra vagy rosszra használják, az nem a találmány "hibája". Végezetül annyit, hogy az én meglátásom az, hogy szükséges a laikusok (sokszor naívnak tűnő) véleménye/álláspontja is (ha valaki laikusnak érzi magát, és a hozzászólásaimmal megsértettem, akkor azoktól ez úton is elnézést, csak sokszor érzem a téma kapcsán azt, hogy már megint vitatkozom és nem vitázom), mert nem elképzelhetetlen, hogy reális veszélyre hívja fel az emberek figyelmét, de ezek döntő többsége vagy megfordult már a GM-et létrehozó(k) fejében és orvosolta(-ák) a problémát vagy nem reális veszély.

Bye!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Terror Narva...
2014.07.22. 20:50
Amúgy tudtad, hogy az autizmus a gyerekkori kötelező oltások miatt alakul ki? Bizony. Namármost próbáld elmagyarázni az ellenkezőjét annak, aki vírusos megbetegedésre antibiotikumot szed.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Khaan
2014.07.22. 21:43
Narval: Személyeskedésbe nem vagyok hajlandó belemenni. Nem vitatkozom ezen a szinten.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Pandion
2014.07.23. 11:46
Narval!
Csak két dologra reagálnék, mert egy viszonylag konkrét témáról nagyon úgy érzem elmentél az általános "világképed" felé, erre is tudnék reagálni, de inkább nem itt és most.
Szóval teljesen egyet értek veled a ki mihez ért, mennyi tudása van egy adott témában, mennyire objektív amit mond, vagy inkább csak emocionális. Abban is egyet értek, hogy ez nem olyan téma, mint, hogy ki milyen telefont/processzort használ, milyen játékot preferál, mivel enni mindenki szokott, az egészsége mindenkinek fontos(vagy legalábbis a legtöbbnek), éppen ezért lehet és legyen is véleménye arról, hogy mit eszik meg és mit nem, és ezt mondhassa is el, hogy egyet ért-e a nagy cégek törekvéseivel vagy nem! Hangsúlyozom, ez a véleményére vonatkozik, nem mások hülyézésére, vagy a kutatások szarozására. Akkor is ha az építőiparban vagy a vendéglátó iparban dolgozik, akkor is ha Professzor, akkor is ha még írni is csak a nevét tudja. Véleménye mindenkinek lehet, sőt kell is hogy legyen, és ne mondja azt, hogy majd mások eldöntik helyettem!
A másik dolog amit szeretnék neked mondani, nem személyeskedésként tényleg, nem akarok senkit személyében megbántani, de az az érvelés, hogy egy probléma/kérdés/kétely szembesülésekor azzal reagálsz, hogy "...ezek döntő többsége vagy megfordult már a GM-et létrehozó(k) fejében és orvosolta(-ák) a problémát vagy nem reális veszély" nagyon hibás, sőt veszélyes. Ezzel kb. áthárítod a felelősséget a korábban már biztos gondolkodó, a problémákat orvosló személyekre. Az én véleményem erre az, hogy helyettem senki ne gondolkozzon ha én is érintett vagyok, helyettem senki ne döntse el, hogy reális-e a veszély, vagy nem. És ezért a szkepticizmusom miatt pláne ne szóljon meg senki. Ha ez így lenne, ahogy te írod(gondolod), soha nem kezdték volna el használni a már emlegetett DDT-t (de mondhattam volna az Aldrint, Alaklórt, Dieldrint, Dinoszebet, Kaptafolt, Metil-parationt vagy még vagy ezer vegyszert, amit valaha kifejlesztettek, leteszteltek, forgalomba hozták, majd rájöttek, hogy karcinogén/kumulatív/perzisztens és ezek kombinációja). Amikor ezek forgalomba kerültek, azt mondták, hogy nincs reális veszélyük , hogy ezt csak hanyagságból, anyagi érdekből, vagy meggyőződésből mondták, azt nem tudhatjuk, de pár év alatt összegyűlt hosszútávú vizsgálat után mégiscsak reális veszélynek nyilvánították és betiltották. Szóval amit ma (a mai tudásunk szerint) nem reális veszélynek gondolunk/állítunk/hiszünk, lehet, hogy mégis csak az, és ennek az ellenkezőjéről ne próbáljon engem senki meggyőzni, mert hiteltelen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!