iPon Hírek

Rejtélyes gombaszerű élőlény az állatvilág legújabb tagja

Dátum | 2014. 09. 05.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A nyolcvanas években egy maroknyi furcsa, gombaszerű teremtmény került elő Ausztrália közelében a tenger mélyéről. A vizsgálatok kiderítették, hogy az állatok országának egy ismeretlen csoportjáról van szó, amelynek tagjai annyira egyediek, hogy teljesen átrendezhetik az állati evolúció kezdeteivel kapcsolatos ismereteinket. Mindarról, ami eddig kiderült különleges lényekről, egy új tanulmányban számolnak be a szakértők, amely a napokban jelent meg a PLOS ONE oldalain. Az állati evolúció első lépéseivel kapcsolatban az utóbbi időben több kérdés is felmerült, és mivel az új csoport tagjai egyetlen ismert állatra sem emlékeztetnek, viszont meglehetősen kezdetleges szervezettel bírnak, könnyen tovább bonyolíthatják a már jelenleg sem egyszerű képet. Az apró lények alig két centiméteresek, átlátszóak, és első ránézésre leginkább egy rókagombára hasonlítanak. A hasonlóság azonban csak felszínes, hiszen a gombaszerű lények „tönkje” végén egy szájszerv található, amely többszörösen elágazó tápcsatornában folytatódik, ahogy eléri a kalapnak tűnő kiszélesedést.
Az állatok kinézeténél talán csak életmódjuk rejtélyesebb. Az eddigiek során megvizsgált egyedeken nem látszik, hogy bármilyen felületről is leszakadtak volna, így valószínűsíthető, hogy szabadon lebegve élhettek az óceánban. Ezt a képet ugyanakkor némiképp megzavarja, hogy az állatok nem tűnnek úszásra képesnek. „Kalapjuk” rugalmatlan, és nincs jele annak, hogy bármi olyan testrészük lenne, amellyel hajtani tudnák magukat a vízben. Mivel szájszervük meglehetősen apró és egyszerű, a szakértők feltevései szerint az állatok olyan mikrobákkal táplálkozhatnak, amelyeket a saját maguk által termelt nyálka révén csalogatnak magukhoz. Az élőlényekre egy ausztrál tengerfenékről vett mintában akadt rá Jean Just, dán biológus 1986-ban. Az azóta eltelt közel 30 évben a célzatos keresések ellenére sem kerültek elő hasonló példányok, és bár már rengeteg szakértő megvizsgálta az állatokat, senki sem emlékszik, hogy valaha is látott volna hasonló teremtményeket. Mivel a különös állatok ismert példányait először formalinban, majd etanolban tartósították, a genetikai elemzés nem sok reménnyel kecsegtet. Ennek hiányában pedig nagyon nehéz lesz megmondani, hogy mely fajokkal lehet rokonságban a rejtélyes csoport. Fizikai jellegzetességeik alapján azonban a szakértők többsége úgy gondolja, hogy az állatok egy nagyon korán kifejlődött törzséről lehet szó. A hagyományos megközelítés szerint az állati családfa legkorábbi leágazását a valódi szövetekkel még nem rendelkező, telepes szivacsok jelentik. Az utóbbi évek kutatásai azonban arra engedtek következtetni, hogy a szivacsokat talán megelőzhették a fejlődésben a bordásmedúzák ősei, és a telepes állatok csak később, némi visszafejlődés, egyszerűsödés után jöttek létre. A Dendrogramma névre keresztelt új állattörzs testszerkezetét tekintve a bordásmedúzákra és a csalánozókra hasonlít. Ez utóbbiakhoz hasonlóan tápcsatornája csak egyetlen nyílással rendelkezik, amely egyaránt szolgál táplálkozásra, és a salakanyagok eltávolítására is. Ezeken a jellegzetességeken kívül azonban nincs olyan közös vonás, ami azt sugallná, hogy az új állattörzs közeli rokonságban lenne a bordásmedúzákkal vagy a csalánozókkal. Bár az élő állatok közt egyelőre nincs párja a Dendrogrammának, a fosszilis leletek közt három olyan is akad (Albumares, Anfesta, Rugoconites), amely meglepően hasonlít az újonnan felfedezett törzsre. Mindhárom fosszília (képünkön) hasonló, gombaszerű testfelépítést mutat, és „kalapjukat” elágazó járatrendszer szövi be. Az említett fosszilis leletekkel kapcsolatban rengeteg a találgatás, és a szakértők egyelőre azt is vitatják, hogy állatokról van-e szó. Annyit mindenesetre tudni, hogy a kőzetek tanúsága szerint a rejtélyes életformák az állati evolúció felgyorsulása előtt, 540 millió éve tűntek el az élet színpadáról. Elképzelhető, hogy a Dendrogramma az említett organizmusoktól függetlenül alakított ki ezekhez hasonló testformáját, de az is megeshet, hogy a kihalt fajok egy kései leszármazottjáról, egy élő kövületről van szó. Ez esetben a felfedezés még jelentősebb lenne, mint a bojtosúszós maradványhal újrafelfedezése, amelyet sokáig csak a fosszilis leletekből ismertek, míg 1938-ban ki nem fogtak egy élő példányt a dél-afrikai partok közelében.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. _DiEGO_
2014.09.07. 18:44
Nem semmi ... ugye nem kell menni 1-2 fényévnyi távolságra sem ismeretlen számunkra idegen életfajt keresni - akad itt a föld bolygón még elég .
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!