iPon Hírek

Remekül vizsgázott a LISA Pathfinder

Dátum | 2016. 06. 08.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Eddig kiválóan teljesít az Európai Űrügynökség LISA Pathfinder szondája, amely decemberben indult útjára, hogy megvalósítsa az emberiség történetének legtökéletesebb szabadeséses kísérletét. Az űreszköz márciusban kezdte meg tudományos tevékenységét, és az első hónapok eredményeiről a napokban számoltak be a szondát felügyelő kutatócsoport tagjai. A LISA Pathfinder belsejében két 2 kilogrammos arany-platina kocka található, amelyek jelenleg gyakorlatilag háborítatlan szabadesésben zuhannak a Nap–Föld-rendszer L1 Lagrange-pontjában, ahol a két égitest gravitációs hatásai szinte teljesen semlegesítik egymást. A LISA Pathfinder küldetésének célja annak a technológiának a tesztelése, amely egy űrben létrehozandó gravitációshullám-detektor működéséhez szükséges. Az először Albert Einstein által megjósolt hullámok a téridő szövetében terjednek, és gyorsuló tömegek keltik ezeket. Közvetlenül eddig csak egyszer, tavaly szeptemberben sikerült észlelni ezek létezését a földi LIGO rendszere révén, amely feltehetően két fekete lyuk összeolvadás előtti pillanataiban keltett hullámokat csípett el. Az univerzumban persze az ennél kisebb kozmikus események is keltenek gravitációs hullámokat, amelyekkel kapcsolatban egy űrben található detektorral, bolygónk zavaró befolyása nélkül még pontosabb méréseket lehetne végezni.
Egy ilyen űrbéli detektor a tervek szerint három a LISA-hoz hasonló szondából állna, amelyek 1 millió kilométerre lennének egymástól, és a köztük lévő távolságok apró változásai révén észlelnék a gravitációs hullámokat. Hogy ez az elképzelés megvalósuljon, lehetőség szerint minden zavaró tényezőt ki kell zárni a képletből. A LISA Pathfinder célja egy ilyen elrendezés tesztelése a később tervezettnél jóval kisebb méretekben. A szondában két tesztkocka kapott helyet, amelyek alaptávolsága 38 centiméter, és rendszer ennek változásait méri legalább pikométeres pontossággal. A kockák szabadon lebegnek a szondában, pontosabban együtt zuhannak az űrben, miközben egymáshoz képesti távolságuk a vártnál is kevésbé változik. Az első eredmények alapján az űrszonda rendszerei ráadásul néhány femtométeres, vagyis a vártnál több mint 100-szor nagyobb precizitással képes monitorozni a két kocka távolságát, amit remélni sem mertek a fejlesztők. A LISA Pathfinder a tervek szerint legalább 6 hónapig gyűjti majd az adatokat, majd megkezdődhet egy nagyobb obszervatórium megépítése. Fabio Favata, az ESA munkatársa szerint a kísérlet néhány rövidke hónap alatt minden kétségen felül igazolta, hogy a jelenlegi technológiai fejlettség mellett lehetséges a gravitációs hullámok űrbéli megfigyeléséhez szükséges érzékenységű műszereket létrehozni. A tervezett űrobszervatórium a jelenlegi állás szerint legkorábban 2034-ben kezdhet működésbe.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

14. tibaimp
2016.06.08. 16:45
Bírom, hogy az ilyen és hasonló szondákhoz mindig arany-platina és hasonló anyagot kell használni, gondolom mert olyan olcsó. Persze, biztos meg van az oka, hogy acél vagy acél ötvözet miért nem jó...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Szefmester tibai...
2016.06.08. 17:16
Lehet mert nem korrodálódik? Az arany jó vezető? Relatíve könnyen tisztítható hogy megkapd a várt tömeget és méretet? Csak tippek...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. sensorprim...
2016.06.08. 18:46
én a sugárzás védelemre tippelek az aranynál
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. ianbrenner
2016.06.08. 19:55
pedig milyen szép fuxokat lehett volna csinálni abból az aranyból... pazarlás!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Supra tibai...
2016.06.09. 12:32
Valamint az igazság az, hogy egy ilyen projekt teljes költségvetése akkora, hogy annak a kockának az ára talán még a kerekítési tételt sem éri el...

Elsőre nekem is durvának tűnt, de ezek a dolgok a hétköznapi értékektől elég messze esnek...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. fofoka Szefm...
2016.06.09. 23:34
Az űrben nem látom azt a korrozív közeget, ami miatt arany-platinára lenne szükség. Jelzem, acélból is van korrózióálló, szóval ez biztos nem indokolja. Vezetőképesség: az ezüsté jobb, de még a rézé is. Szóval ez sem. Könnyen tisztítható? Hááát.. ezt most hogy?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Asagrim fofok...
2016.06.10. 02:30
https://en.wikipedia.org/wiki/Corrosion_in_space

Többi kérdésedre is megtalálod a választ google segítségével.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. fofoka Asagr...
2016.06.10. 22:12
Jó válasz, csak nem ez volt a kérdés. Azaz jól elmagyarázza az űrbéli korrózió mibenlétét (egy neked), de ha magad is elolvastad volna, akkor rájössz, hogy -legalábbis az általad linkelt oldal szerint- a megoldás a problémára az arany bevonat. Ez a cikk meg arany-platina kockáról beszél. A korrózió ezt nem indokolja. Szóval jó ez a google, meg a wikipedia is, de nem árt(ott volna) kontextusba helyezni a témát.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Asagrim fofok...
2016.06.10. 22:53
Most ahhoz is válaszoljak linkkel? Ne legyél már ennyire kényelmes! Vagy nem tudsz jól keresni az interneten? Szerintem minden fórum társalgás része a forrásanyag önálló kutatása, ha valamit nem értesz a témával kapcsolatban, majd ha nem találod a választ, akkor teszed fel a kérdést, hogy ne értetlenkedésből álljon a hozzászólás részleg. Ez vonatkozik arra is, aki rosszul indokolta meg itt a kockák anyagának szükségességét. Én csak a TE kérdésedre válaszoltam egy linkkel. De ha a kockákról kell konkrétan:

The 27%Pt / 77%Au alloy is used for several reasons:
1) It's very dense, this 2kg/4.5lb mass is only 4.5cm/less than 2inches across - handy for a scientific instrument to measure gravity
2) Very stable chemically and physically (low heat expansion)
3) Anti-magnetic - is very un-affected by magnetism - the science unit has no steel just in case, titanium vacuum vessels are used.
4) Mirror - it's very good at being polished into a very flat mirror - handy for the laser beam measuring its position.

Ha a redditnél hitelesebb forrás kell, akkor pedig (gyakorlatilag elismétli a reddites hozzászólást):

Researchers chose to build the cubes from gold and and platinum to make them easier to handle. The metallic blend keeps these test masses, as they’re called, dense and small. “The bigger the object, the more difficult it is to measure its acceleration,” says Stefano Vitale of the University of Trento in Italy, the lead investigator behind this stage of the project. The alloy also doesn’t react to magnetic forces, which could overpower the gravity readings. “And also it looks good,” he adds.

http://www.newsweek.com/lisa-pathfinder-gravitational-waves-esa-467179
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Asagrim
2016.06.10. 23:33
Elnézést, de marhára alacsony az ingerküszöböm arra, ha valaki feltesz egy olyan kérdést, amit gépelhetett volna egyenesen google-be is, és az első 5 találat között megtalálta volna a választ. Szerintem egy bármilyen témájú hír vagy cikk topikja nem a témához kapcsolódó triviális kérdések megválaszolására való (kivétel ha direkt ez a topik célja, de nyugodtan mondja meg valaki, ha ezzel nem ért egyet). Ugyanígy harapnék arra, ha valaki mondjuk egy érkező új RAM modul cikke alatt megkérdezné mi az a DDR.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.06.11. 00:09
Nem értek egyet. Volt is már erről szó, hogy miért is kéne ennyire bekorlátozni a társalgást. Az analógiád sem valami releváns - itt eléggé a témához tartoznak a technikai részletek is, nem csak maga a cél, úgyhogy kár ezen felhúznod saját magad(!).
Egyébként két teljesen más dolog guglizni valamit és real time, valódi emberekkel beszélgetni bármiről is... Utóbbinak talán több haszna és hitelesebb érzete van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. fofoka Asagr...
2016.06.13. 01:08
Na idefigyelj te Wikipédia huszár.
Egy: kútfőből szoktam írni, nem pedig minden hozzászólás előtt kutakodni valahol, aztán "nagyon okosan" benyögni valamit.
Kettő: ha visszaolvasol, akkor rájössz, hogy egyetlen kérdésem volt, a tisztítással kapcsolatban (tekintve, hogy űrszondán ritka tevékenységnek számít és akkor finoman fogalmaztam), szóval csak azt szerettem volna megtudni, hogy Szefmester ezt miként gondolta.
Három: jó, hogy itt tolod az infót a netről, de -még egyszer mondom- tőled senki nem kérdezett semmit, szóval nem igazán értem mi ez a sértődött hangnem, meg az újabb és újabb keresések, információözön.
Négy: ha dobsz egy linket, amiben pont az ellenkezője van annak, amit bizonyítani szeretnél -és erre felhívom a figyelmedet-, akkor ne rám legyél dühös. Legközelebb leszel szíves linkelés előtt a "a forrásanyag önálló kutatása" dolgot egy kicsit részletesebben véghezvinni.
Öt -és most már rohadtul elegem van-: remek jó, hogy a 4 pontból álló listád 100%-ban alátámasztja az első hozzászólásomat. Ennek fényében én a magam részéről lezártnak tekintem a beszélgetést. Béke veled.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.06.13. 13:08
Valsz'eg kohászati értelemben vett tisztításra (vagy felületkezelésre) gondolt.
Szerintem jól le lett írva, azért használnak ilyen drága anyagokat, mert ez a mérőműszernek a szíve. Én sem vennék HKC tápot egy 2 millás konfigba.

Vagy pedig új értelmet nyert az offshore.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Asagrim
2016.06.13. 17:09
Wikipedia huszár. Na ilyet se láttam még, hogy valaki zokon vegye, hogy a tényeket hagyom magam helyett beszélni. Legközelebb csak beböfögök egy tippet mindenféle utánajárás nélkül, persze nem tippnek fogom beállítani, hátha az jobb fogadtatásban részesül.

Nonszensz. Tudományos cikknél igen is kutya kötelessége mindenkinek laikusként a lehető legtöbb információt hiteles forrásból szereznie, mert ez a laikus megbeszéli laikussal "saját kútfőből", hogy a projekten dolgozó szakemberek mit és miért csinálnak rosszul (ez megy a legtöbb Jools cikknél) színtiszta baromság.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!