iPon Hírek

Részleges napfogyatkozás lesz pénteken

Dátum | 2015. 03. 18.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Március 20-án pénteken a délelőtti órákban részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországról és Európa többi részéről is. Ilyen jelenségre akkor kerül sor, amikor a Hold a Föld egy régiójából nézve pontosan a Nap és bolygónk közé kerül, és korongja részben vagy egészben kitakarja központi csillagunk korongját. Bár a Nap és a Hold között jelentős méretbeli különbség van (égi kísérőnk 400-szor kisebb) a Hold 400-szor közelebb van hozzánk, így látszólagos mérete közel egyforma a Napéval, vagyis kedvező helyzetben, és persze jó helyről nézve akár teljesen is képes kitakarni a napkorongot. Magyar viszonylatban ez történt az 1999 augusztusában bekövetkezett napfogyatkozás során, amikor néhány pillanatra teljesen eltűnt a Nap a Hold mögött.
A részleges napfogyatkozások idején a Hold csak a Nap korongjának egy részét takarja ki, a pénteki napon Magyarországról nézve például annak nagyjából 60 százalékát. Ez a napfogyatkozás is teljes lesz a Föld egy sávjáról nézve, ez a csík azonban jelen esetben az Atlanti-óceán északi részeire, illetve a Jeges-tengerre esik, és ahogy a térképen is látható (kékkel), meglehetősen kevés szárazföld kerül a teljesség sávjának útjába. A részleges fogyatkozás azonban Európa teljes területéről látható lesz, és minél nyugatabbról nézzük, annál nagyobb rész fog eltűnni a napkorongból.
A térképen megjelölt időpontok világidőben vannak megadva, amihez jelenleg egy órát kell hozzáadni, ha meg akarjuk kapni a magyar időt. Budapestről nézve az első kontaktusra, tehát amikor a hold kívülről „hozzáér” a napkoronghoz helyi idő szerint 9:39-kor kerül sor. A legnagyobb mértékű takarás 10:48-kor jön el, ekkor a napkorong 58 százalékát rejti el a Hold. A Nap eddigre 40 fokos magasságba emelkedik a horizont fölött, és ilyen mértékű kitakarásnál, a napnak ebben a szakában észrevehető lesz a fénymennyiség csökkenése. A Hold Budapestről nézve 11:59-kor hagyja el a napkorongot. A többi magyarországi nagyváros ettől legfeljebb néhány perces eltérést mutató kontaktusidőpontjairól az alábbi táblázat tájékoztat, az időpontokhoz egy órát kell hozzáadni, mivel világidőben vannak megadva. (Az ezen a linken eléhető térképre kattintva bármely földrajzi pontra megkaphatjuk a pontos kontaktusadatokat.)
Nagyon fontos, hogy a Napba közvetlenül még a fogyatkozás ideje alatt se nézzünk bele, és ezt megfelelő (gyári!) szűrők nélkül távcsővel, kamerával és fényképezőgéppel se tegyük meg. A kormozott üveg, a túlexponált film vagy a napszemüveg használata még veszélyesebb, mintha szabad szemmel néznénk központi csillagunkba, mivel ezek csak a látható tartományban szűrik ki a sugarakat, az ultraibolyában és az infravörösben viszont nem, a pupillát viszont kellően kitágítják, így még több károsodást szenvedhet a szem. A közvetlen észleléshez a legjobb a kifejezetten erre a célra szolgáló napfogyatkozás-néző szemüveg, amelynek beszerzése azonban az utóbbi órákban lefolytatott internetes kutakodás alapján problémákba ütközhet. Ha akad esetleg a fiók mélyén néhány elfekvő darab az 1999-es napfogyatkozásról, az nyugodtan használható amennyiben a fólia nem sérült meg. Ezen kívül még a 12−13-as fokozatú hegesztőüveg alkalmas a biztonságos észleléshez, de ezen megoldások esetén sem tanácsos hosszabb ideig folyamatosan a Napba nézni, hanem inkább csak néhány másodperces „ellenőrzéseket” végezzünk a fogyatkozás során. Ha a közvetlen megfigyelés megfelelő felszerelés hiányában nem lehetséges, néhány egyszerű módszerrel kivetíthetjük a napkorongot egy fehér felületre, így veszélyek nélkül figyelhetjük meg a jelenség kibontakozását. A kivetítéshez használhatunk távcsövet, de ezt csak akkor tegyük meg, ha abban nincsenek ragasztott lencsék, ezek ugyanis kevésbé bírják a magas hőt. A kép megjelenítésére szolgáló papírlapot az okulár mögött 10−30 centméterrel helyezzük el, majd óvatosan, belenézés nélkül, a távcső papírlapra vetülő árnyékát használva támpontként igazgassuk a távcsövet addig, amíg sikerül eltalálni a megfelelő irányt, és a korong képe megjelenik a lapon. Ezt követően a lapot közelítve vagy távolítva igyekezzünk megtalálni azt a távolságot, ahol a legélesebb a napkorong képe. Még ennél is egyszerűbb megoldás a lyukkamera alkalmazása. Egy átlátszatlan papírlapon, például egy doboz oldalába néhány milliméteres lyukat fúrunk, majd azt a Napra irányítjuk. A lyuk mögött megfelelő távolságban elhelyezett papírlapon meg fog jelenni a napkorong képe, és vele az abba beleharapó Hold is. Hasonlóan jól használható egy egyszerű síktükör is. Ebben az esetben a tükröt fedjük le egy lappal, amelynek a közepére egy néhány milliméteres lyukat vágtunk. A piciny tükörfelület által visszavert sugarakat irányítsuk egy világos színű, nagyjából 5 méterre levő falra, de közben vigyázzunk, hogy senkinek se villantsunk a szemébe a tükörrel. Mindezen módszerek egyébként a Nap „hétköznapi” megfigyelésére is alkalmasak, hiszen a megfelelően beállított, és így kellően éles kivetülő képeken akár a napfoltok nagyobb képviselői is megjeleníthetők. Az esemény alkalmából országszerte több helyen tartanak rendezvényeket, ahol az érdeklődők csillagászok útmutatásával, és persze szakszerű műszerekkel követhetik nyomon a jelenséget. A bemutatók folyamatosan bővülő listája a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján érhető el. Jó észlelést Mindenkinek, és reménykedjünk, hogy jó idő lesz!
Lyukkamera helyett akár egy tésztaszűrő is megteszi
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!