iPon Hírek

Sikerrel észlelték a legfontosabb napneutrínót

Dátum | 2014. 09. 13.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Először detektáltak olyan neutrínókat a szakértők, amelyek a Nap belsejében, a leggyakoribbnak tartott fúziós folyamat első lépésében keletkeztek, és tanúsítják a magban zajló nukleáris események létezését. A rendszerünk központi csillagának energiáját adó fúziós folyamatok kezdeti lépésében keletkező szubatomi részecskéket egy nemzetközi kutatócsoport észlelte elsőként az olaszországi Borexino-detektor segítségével. Az új eredményeknek köszönhetően gyakorlatilag élőben követhetjük figyelemmel a Napban zajló alapvető nukleáris folyamatokat, mondja Andrea Pocar, a kutatócsoport egyik tagja. „A mérési adatok megerősítik a Nap működésével kapcsolatos elfogadott modell helytállóságát” – folytatja a szakértő. A Nap minden másodpercben közel száz milliárd neutrinóval bombázza a Föld minden egyes négyzetcentiméterét. A részecskék a proton−proton-fúziók során keletkeznek, mivel azonban az anyaggal csak nagyon ritkán lépnek interakcióba, hiába van rengeteg belőlük, detektálásuk nem egyszerű feladat. A csillagunkban zajló leggyakoribb fúziós folyamat, a proton−proton-ciklus első lépésében két proton egyesül a magban egy deutériummá, miközben egyikük neutronná bomlik. A folyamat során egy pozitron és egy neutrínó szabadul fel. A ciklus későbbi lépéseiben szintén keletkeznek neutrínók, amelyek közül egyes típusokat már jellegzetes energialenyomatuk alapján sikerült is detektálni, az első lépésben létrejövők észlelését azonban mindeddig nem kísérte siker. „Ez az eddigi legfontosabb bizonyíték arra, hogy a Nap energiáját valóban magfúzióból teremti elő” – mondja Wick Haxton, a Kalifoniai Egyetem kutatója. Igazán pontosan csak a neutrínók révén követhető nyomon csillagunk aktuális belső tevékenysége, hiszen míg a magban képződő fotonoknak akár több százezer évbe is beletelhet, mire kijutnak csillagunk belsejéből, és elérnek a Földre, a neutrínók másodpercek alatt átsuhannak a Nap rétegein, és fénysebességgel haladva nyolc perc alatt eljutnak bolygónkra. A sikeres észleléshez használt Borexino-detektor az Appenninek hegyei alatt, majdnem 1,5 kilométer vastag sziklaréteggel fedve helyezkedik el, hogy a kozmikus sugárzás más elemei nem zavarják meg a méréseket. A sziklán kívül egy hagymaszerűen rétegelt pajzs is védi a detektort, amelynek eredményeként a helyszín a bolygó sugárzásnak legkevésbé kitett pontjának számít. A 2200 szenzorból álló műszeregyüttes 300 tonna kétkomponensű, radioaktivitás szempontjából rendkívül tiszta folyadékban vizsgálja a neutrínók interakcióit. A mérés nagyon leegyszerűsítve azon alapul, hogy amikor a detektorba belépő neutrínó egy elektronnal rugalmasan ütközik, átadja annak energiája egy részét. Az energiát az elektron fény formájában sugározza ki, amikor visszatér alapállapotába. Ezt a fényt mérik a detektorok, és az energiaszint alapján meg tudják állapítani, hogy milyen neutrínó ütközött az elektronnal.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. istvankiss...
2014.09.13. 15:17
„Ez az eddigi legfontosabb bizonyíték arra, hogy a Nap energiáját valóban magfúzióból teremti elő”
Ez biztos így van, csak mókásan hangzik. Azt juttatja eszembe, hogy a tudomány mai állása szerint nem tudják megmagyarázni, hogy a darázs hogyan képes repülni. Ha eljut egyszer a tudomány erre a szintre, akkor mindjárt elmondhatjuk, hogy "megvan a bizonyíték arra, hogy a darázs tud repülni!"
A másik ami érdekes dolog, az a másfél kilométer mélyen lévő létesítmény. Belegondolva, mennyi ilyen földalatti nem publikus létesítmény lehet a világon ki tudja milyen célra építve, vagy használva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Asagrim istva...
2014.09.13. 16:34
Mókás, de az is, hogy ez a tudományág szinte teljesen így működik.

Ha asztro-, részecske- vagy kvantumfizikáról van szó, a bizonyítékaink többsége nem közvetlen, hanem közvetett. Ez nagyon leegyszerűsítve annyit jelent, hogy soha nem közvetlenül egy tárgyat vizsgálva vonunk le törvényszerű következtetést, hanem abból vonunk le következtetést a tárgy tulajdonságával kapcsolatban, hogy hogyan lép kölcsönhatásba más dolgokkal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. lorddiablo istva...
2014.09.13. 17:01
Mint minden repülő szerkezetnek, akár a merev szárnyú repülőnek, akár a forgószárnyú helikopternek a működéséhez semmi más nem kell, csak az, hogy a szárny felett alacsonyabb legyen a nyomás, mint alatta, lehetőleg annyival, hogy a gravitáció hatásával megegyező nagyságú, ellentétes irányú erő keletkezzen. A darázsnak sincs másra szüksége. Az, hogy a szárnyának csapkodása által keltett bonyolult, apró örvényekből álló finom áramlási struktúrát pontosan nem sikerült még kimérni, már egy másik kérdés. Kizárásos alapon másnak nem lehet köze hozzá, kizárólag az adott irányú méréstechnikánk nem elég fejlett. A divatos LES (nagy örvény szimuláció) nem volt elég a számítógépes modell helyes felállításához, mivel az apró örvényektől eltekint, azoknak a hatását csak modellezi - jelen állás szerint nem elég jól. Azonban ott van a DNS, a direkt numerikus szimuláció, ami biztosan választ adna a kérdésre, mivel ez az áramlás finom struktúráját is szimulálja, nem modellezi. Azonban a nagy számításigénye és a szükséges deformálódó háló miatt nem csodálom, hogy még nem szabadítottak rá egy szuperszámítógépet. Mert ez mással nem lehetne kiszámolni. A megoldási módszer adott, aki először ezt megteszi a leírt módszerrel, biztosan nagyon felkapott lesz a média segítségével.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. spdrfx
2014.09.13. 17:09
"a neutrínók másodpercek alatt átsuhannak a Nap rétegein, és fénysebességgel haladva nyolc perc alatt eljutnak bolygónkra."

Ez azt sugallja, hogy a neutrinonak zerus a nyugalmi tomege, pedig nem igy van. Helyesen .. a fenysebesseghez kozeli sebesseggel ..

Egyebkent lehetett volna reszletezni hogy megis mibol tudjak, hogy a proton-proton ciklusban keletkezo neutrinokat detektaltak es nem a helium cikluset, illetve a neutrino oszcillaciot is ildomos lett volna megemliteni. Pontosan mi volt a detektalo kozeg?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.09.13. 17:13
Kicsit szerintem belekeveredtél a dolgokba. A bizonyíték azóta megvan a darazsak repülési képességére, amióta ismertek. Nemcsak a hogyanra adott kérdés számít ugyanis bizonyítéknak, hanem a megfigyeléssel, méréssel alátámasztott tény is. Newton például megmagyarázta a gravitációt egy a mi hétköznapjainkban tökéletes elmélettel, igazolta is a létezését, ami tudományos ténnyé vált, azonban fogalma sem volt róla miért van vagy hogyan működik és Einsteinig senki sem tudta ezeket vagy volt képes értékelhető ötlettel előállni.
Itt meg olyan részecskéket vizsgálnak, amiket közvetlenül sem megfigyelni, sem mérni nem lehet és kétséges, hogy ebben az évszázadban ez változni fog. Ennek ellenére ha minden jel, minden utólagos hatás megfigyelése és megmérése ugyanarra enged következtetni, akkor egy alátámasztott ténnyel állunk szemben, ismét csak a hogyan és a miért hiányzik... de ez már kvantummechanika és igazából az se baj, ha itt is 300 évet kell várni ezen válaszokra, attól még elkészültek az első kvantumszámítógépek, tudjuk miért van tömege az anyagnak (vagyis akik utánaolvastak tudják, akik csak a híreket követik azt hiszik a Higgs-tér a felelős), tudunk részecskéket kvantumteleportálni, több halmazállapotot ismerünk a fő négyen túl, mint amennyit 100 évvel ezelőtt el tudtak képzelni, stb.

Az összeesküvés-elméleteidet pedig ne hozd be ide, és már csak azért is meg kell jegyeznem, hogy egy 1,5 km-lel a föld alatt lévő bázis kiépítése hatalmas feltűnést kelt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.09.13. 17:14
Nem, a neutrínók hihetetlenül ritkán, sok milliárdból egyszer lépnek kapcsolatba anyagi részecskékkel, magyarul sokkal egyszerűbben mennek át rajta, mint a fotonok a legtisztább üvegen (fizikailag persze nem azonos a két folyamat, de szemléltetésnek pont megfelel ez a példa).

A másik észrevételedre az utolsó mondat a leegyszerűsített válasz: a neutrínók energiaszintjéből tudják honnan származnak, ide vonatkozólag azt meg valószínűleg már feltérképezték részecskeütköztetésekkor elégséges mértékben, hogy milyen részecskék ütközése milyen és milyen energiájú részecskéket képes létrehozni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. spdrfx freyr
2014.09.13. 19:09
Hmm, felreertheto voltam, nagyjabol van ralatasom a dolgokra, nem nekem kellene leirni, hanem aki meg nem ismeri a temat.
Az uveges hasonlat jo, viszont kicsit melyebb betekintest ad a hataskeresztmetszet szamitasa, bar neutrinok eseteben nem tudom mennyire ad megbizhato eredmenyt, nyilvan a kiserletekhez kell igazodni. Gondolom az atommagok kulombozo rezonanciai is szamitanak, azert is szamit a detektor kozeg (ezert lettem volna ra kivancsi). Es a cikkel ellentetben ugy tudom hogy nem az elektronnal lep kolcsonhatasba, hanem az atommag egyik alkotoelemevel.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!