iPon Hírek

Sosem látott exobolygó-együttállást észleltek

Dátum | 2012. 10. 03.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy mindeddig még sosem észlelt csillagászati eseménybe botlott a Tokiói Egyetem kutatócsoportja a Kepler űrtávcső adatainak kiértékelése során. Az exobolygókra vadászó műszer az úgynevezett fedési módszerrel vizsgálja az égbolt csillagainak fényességváltozásait. Ha egy csillag előtt áthalad egyik bolygója, a központi égitest fénye halványodni fog, és ebben hosszú távon valamiféle periodicitás figyelhető meg. Ha több bolygója is van a rendszernek, és azok egyszerre haladnak át csillaguk előtt, még jelentősebb a halványodás. Ha viszont az említett két bolygó az átvonulás közben egymással is fedésbe kerül, az átmenetileg halványabbnak látszó csillag fényessége néhány pillanatra megnő, hiszen lecsökken az azt kitakaró felület. Pontosan egy ilyen fényváltozási mintázatot észlelt Hirano Terujuki és kutatócsoportja a KOI‒94 katalógusjelű csillag adatainak vizsgálata közben.

A rendszer az eddigi információk alapján valószínűsíthetően legalább négy exobolygóval rendelkezik, és ezek közül került kettő, egyelőre még csak exobolygó-jelölt státuszú égitest (KOI‒94.03, KOI‒94.01) egymással is fedésbe került a csillag előtti átvonulás során. A csillag látszólagos fényességében bekövetkező jellegzetes változásra egyetlen más ésszerű magyarázat van, mégpedig az, hogy csak egy bolygó vonult át az égitest előtt, és egy pillanatra kitakart egy nagyon nagy méretű napfoltot. Mindeddig azonban nem észleltek ehhez hasonló sötétebb foltokat a KOI‒94 felszínén, így jelenleg a kétbolygós magyarázat tűnik valószínűbbnek.


Az átvonulás közben egymást is fedő bolygók jelensége annyira újnak számít, hogy még hivatalos neve sincs, és Hirano ugyan azt javasolta, hogy bolygó-bolygó fogyatkozásnak kereszteljék el a folyamatot, ez azonban azt sugallná, hogy az egyik bolygó teljes mértékben kitakarja a másikat. Jelen esetben a belső pályán haladó KOI‒94.01-et nagyobbnak feltételezik, mint a kijjebb keringő KOI‒94.03-at, így mindhárom égitest egy része látható marad a fogyatkozás ideje alatt. Egy másik opció a kettőstranzit elnevezés lenne, ez viszont olyan esetekre is illik, amikor a két bolygó nem fedi egymást csak éppen a Földről nézve egy időben vonul át csillaga előtt.

Darin Ragozzine, a Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium csillagásza, aki 2010-ben elsőként írta le, hogyan kellene kinéznie egy hasonló fedés esetében egy csillag fényességváltozásainak, a fedési kettőstranzit elnevezést javasolta. A szakértő másik ötlete az volt, hogy a három égitest együttállására használt syzygy kifejezést vessék be, és a jelenség neve a kissé nehezen kiejthető exosyzygy legyen.

Akármi is lesz az esemény elnevezése, abban biztosak lehetünk, hogy túl gyakran nem lesz szükség aannak használatára, hiszen bár roppant érdekes, de egyúttal rendkívül ritka eseményről van szó. 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. Zelbacsi
2012.10.03. 19:08
Mondd ki gyorsan 3x egymás után: exosyzygy, exosyzygy, exosyzygy!
Tudósoknak valahogy sosem megy a névkitalálás.
Hogy is volt a Stargate Atlantisban? "Neked mostantól megtiltom, hogy nevet adj bárminek."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. bede sándo...
2012.10.03. 19:18
"Akkor most már hivatalos: maga soha, semmit nem nevezhet el"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. tibaimp
2012.10.03. 19:44
syzygy: baszki még magánhangzó sincs benne, legalábbis írva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. rolics
2012.10.04. 18:59
és most hova szarjak
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!