iPon Hírek

Sótűrő rizs ‒ részecskegyorsítóval

Dátum | 2012. 05. 11.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A japán földrengés és cunami egy viszonylag keveset emlegetett, de annál szomorúbb következménye, hogy 24 ezer hektár termőterület szennyeződött tengervízzel. Az ország fő terménye a rizs, amely növekedéséhez rendkívül sok vizet igényel, a sóval szemben viszont nagyon érzékeny. A talajban jelenlevő só jó esetben is gátolja a rizs fejlődését, rosszabb esetben pedig elpusztítja a növényt.

A kutatók több-kevesebb sikerrel évek óta igyekeznek létrehozni a rizs egy olyan fajtáját, amely elviseli bizonyos mennyiségű só jelenlétét. A Tokióhoz közeli Riken Nishina Centre tudósainak új módszere azonban valóban forradalmasíthatja a rizstermesztést. A növények nemesítése az ókor óta a mezőgazdaság szerves részét képezi. A kívánt tulajdonságú egyedek kiválogatása és szaporítása, a keresztezés, a hibrid nemesítés mind-mind régóta szerves része növénytermesztésünknek, és a géntechnológia is valami hasonlót nyújt, csak éppen sokkal gyorsabban.

A megfelelő genetikai módosítások elvégzéséhez elengedhetetlen a növény genomjának minél pontosabb ismerete, hiszen e nélkül nem tudnánk, hogy min kell változtatni. A sótűrésért felelős gének sajnos egyelőre a kevésbé feltérképezett területek közé tartoznak, így a kutatók egy kevésbé precíziós módszert alkalmaztak: a besugárzást.


A mutáció az evolúció hajtóereje, de természetes körülmények között túl lassú ahhoz, hogy kézzel fogható időn belül praktikus eredményeket hozzon. Különféle sugárzásokkal azonban mesterségesen is elő lehet idézni mutációkat, erre korábban a növények esetében röntgen- vagy gammasugárzást alkalmaztak. Abe Tomoko és társai keze ügyébe ezúttal egy részecskegyorsító került, ami gyakorlatilag ugyanolyan hatású, mint az előbb említett módszerek, csak gyorsabb: 10‒100-szor annyi mutációt képes indukálni, mint a hagyományosan alkalmazott sugárzások.

A kísérlet során a csírázó szemeket 30 másodpercig ionizált szénnel bombázták, amely alaposan átrendezte a rizs DNS-ét. Az így besugárzott magvakat magas sótartalmú földbe vetették, és megnézték, hogy melyikből mi lesz. Az ilyen körülmények között életképes fajták közül aztán kiválasztották a szaporodni képes törzseket, így összesen 250 olyan mutáns rizsváltozatot hoztak létre, amelyek mindegyike képes sós vízben megélni és életképes magvakat kitermelni.

Ezek a változatok persze még messze nem készek arra, hogy ebédet főzzünk belőlük. A következő lépés a legsikeresebb „szupermutánsok” nemesítése lesz, hogy tovább javuljanak a növény pozitív tulajdonságai. A keresztezések után kapott végeredmény így már a legkedvezőbb géneket fogja hordozni. Abe reményei szerint négy éven belül megkezdődhet a fogyasztásra alkalmas, erősen sós környezetben is fejlődőképes rizs tömeges termesztése. Egy ilyen fajtából pedig nemcsak Japán, hanem az egész világ rengeteget profitálhatna.


 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. EMILIEN
2012.05.13. 00:03
Ebből lesz majd a "Risotto újra gondolva"
Majd az éttermek alkalmazkodnak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!