iPon Hírek

Speciális bélbaktériumok segítik a dögevőket

Dátum | 2014. 11. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az állatok nagy része belepusztulna, ha rendszeresen rothadó húst fogyasztana, a keselyűk viszont pontosan ezt teszik, és láthatóan nincs bajuk tőle. Egy új kutatás eredményei szerint szokatlanul erős gyomornedvük és különleges bélmikrobáik teszik lehetővé túlélésüket. Mind az óvilági, mind az újvilági keselyűfélék dögevő életmódot folytatnak, vagyis nem csak elvétve esznek döghúst, hanem a levegőben keringve kifejezetten elhullott állatok után kutatnak. A tetemek fogyasztása viszont az állatvilág nagy része számára nagyon problémás lenne, mivel az adott egyed pusztulása után a testében élő mikrobák szabad kezet kapnak, ráadásul hozzájuk csatlakoznak a talajlakó baktériumok egyes fajai is, például a lépfene kórokozója. A mikrobák toxikus anyagok sokaságával árasztják el a tetemet, ehetetlenné téve azt a legtöbb állatfaj számára. Lars Hansen, a dániai Aarhus Egyetem kutatója és kollégái két újvilági keselyűfaj, a pulykakeselyű és a hollókeselyű mikrobiomját kezdték vizsgálni annak megértése érdekében, hogyan lehetnek képesek megbirkózni a madarak a döghús okozta veszélyekkel. A kutatás során egyrészt frissen levadászott madártetemeket vizsgáltak meg, másrészt élő példányok székletét elemezve következtettek a madarak bélflórájára.
Mivel a keselyűk táplálkozás közben gyakran teljes fejüket beledugják a tetemekbe, nem okozott nagy meglepetést a kutatók számára, hogy arcuk több mint 500 különböző mikrobafajnak ad otthont, amelyek többsége általában emlősök (marhák, lovak, disznók stb.) beleit lakja. Ehhez képest a madarak beleiben jóval kisebb a mikrobiális „felhozatal”: a bélflóra átlagosan mindössze 76 fajt számlál, szemben mondjuk az ember emésztőrendszerét lakó több száz különböző baktériummal. Még érdekesebb, hogy a keselyűk beleiben nem volt nyoma az elfogyasztott tetem DNS-ének, ami arra utal, hogy a madarak gyomrában olyan magas szinten folyik a lebontás, hogy azt az örökítőanyag sem képes átvészelni. A keselyűk beleiben elsődlegesen két baktériumnemzetség, a Clostridium és a Fusobacterium fajai tenyésznek. Ezek egyike sem nevezhető tipikus bélbaktériumnak, az első nemzetségbe olyan toxikus fajok tartoznak, mint például a botulizmus kórokozója, a második pedig számos húsevő fajt sorakoztat fel. Hansen szerint lehetséges, hogy a keselyűk immunissá váltak ezen mikrobák káros hatásaira, de az is elképzelhető, hogy a baktériumok ártalmatlanított, betegséget nem okozó változatai élnek emésztőrendszerükben. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához azonban további kutatásokra lesz szükség. Egy tavalyi kutatás ugyanezen két baktériumnemzetség fajait azonosította nagy számban a szintén sok döghúst fogyasztó aligátorok beleiben. „Nem hinném, hogy véletlenről van szó” – mondja Sarah Keenan, a Saint Louis-i Egyetem munkatársa, aki ez utóbbi kutatást vezette. A szakértő szerint az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy a két gerinces csoport ezzel a speciális, első pillantásra igen veszélyesnek tűnő mikrobiommal alkalmazkodott a dögevő életmódhoz.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. DogTheDog
2014.11.27. 17:18
Akkor most kezdhetik megvizsgalni bizonyos kisebbsegi nepcsoportok egyes tagjait,mert ott is van valami turpissag a tulelesuk erdekeben,az tuti.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. hellego
2014.11.27. 18:16
+1 !!!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. tokyofej DogTh...
2014.11.28. 00:19
Van turpisság. Nekem egy óraadó traumatológus mesélte. Iszonyú erős immunrendszerük van. Azt is elárulta, hogy a daganatos betegségekre hajlamosabbak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. palacsa tokyo...
2014.11.28. 22:04
,,A rák egye ki a gyomrod száját"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!