iPon Hírek

Szaglórendszerének köszönhetően állt lábra egy bénult beteg

Dátum | 2014. 10. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Idegszövetek átültetése révén egy lengyel kutatócsoportnak sikerült lábra állítania egy gerincszakadás nyomán lebénult beteget. A módszer maga nem új, és egyelőre csak ennél az egy páciensnél bizonyult sikeresnek, abból a szempontból azonban mindenképp biztató az eredmény, hogy megéri tovább próbálkozni a kezelés ezen módjával. A kutatók a siker érdekében a beteg lábából emeltek ki idegrostokat, az ezek működéséhez szükséges támasztósejteket pedig a szaglóközpontból szerezték be. A gerincvelő sérüléseit rendkívül nehéz helyrehozni, hiszen ilyenkor megszakadnak az agy és a test többi része közt idegi kapcsolatot biztosító axonok. Mivel a sérülések általában komoly hegesedéssel is járnak, az idegi nyúlványok akkor sem lennének képesek újra áthidalni a keletkező rést, ha a gerincben képesek lennének a regenerálódásra, így a sérülés alatti részek mozgásképtelenné és érzéketlenné válnak. Néhány éve merült fel az az ötlet, hogy a gerincsérültek kezelésébe valamilyen módon be kellene vonni a szaglórendszer idegszövetét is, mivel ez szervezetünk azon része, ahol felnőtt korban is folyamatosan új idegi nyúlványok keletkeznek. A szagok észleléséért felelős receptorok ugyanis hat-nyolc hetenként lecserélődnek, a szaglógumóból pedig ilyenkor új axonok kezdenek kinyúlni, hogy a sejteket bekapcsolják a szaglórendszerbe. A szakértők tehát régóta sejtik, hogy a test ezen részén valami másképp működik, mint egyébként: a szaglórendszer − konkrétan annak támasztósejtjei − valamilyen módon elősegíti az axonok növekedését.
A lengyel kutatók a már említett páciensnél először a heges szöveteket távolították el a gerincvelőből, a keletkező 8 milliméteres rést pedig a beteg lábából kiemelt idegrostokkal hidalták át. Ezt követően a szakértők egy agyműtét keretében eltávolították a páciens szaglógumóinak egyikét, majd az ebben található sejteket szétválogatták és laborkörülmények közt tenyészteni kezdték. A munka során elsődlegesen nem az idegsejtekre, hanem az axonokat körülvevő, ezeket tápláló és mechanikailag támogató gliasejtekre koncentráltak. Ezen sejtekből vettek mintákat, majd beinjekciózták ezeket az idegrostok beültetési helyére. A következő hónapokban nem sok minden történt, öt hónappal a procedúrát követően azonban a beteg érezni kezdte korábban lebénult testrészeit. Ezzel egy időben bal combjában növekedni kezdett az izomtömeg, és lassacskán apró, de irányított mozdulatokra is képessé vált a páciens. Tíz hónap elteltével a bénult végtagokban az érzés visszatérése gyorsan fokozódni kezdett, és a beteg a jobb lábát is elkezdte tudni mozgatni. A javulás odáig fokozódott, hogy néhány hónappal később a kísérleti kezelés alanya járókerettel és brace-ek használatával képes volt lábra állni, majd lépegetni is. Állapota azóta is lassan, de folyamatosan javul, a jelek szerint lassacskán a vizelést és a székelést irányító izmok irányíthatóvá válnak, és egyes szexuális funkciói is visszatértek. A szakértők szerint a javulás egyértelműen a szöveti beültetésnek köszönhető, nem pedig a természetes gyógyulási folyamat része, hiszen a késelés következtében lebénult páciens a kezelést megelőző két évben az intenzív rehabilitáció ellenére semmiféle fejlődést nem mutatott. Kérdés lehet persze, hogy más páciensek és más kutatócsoportok esetében miért nem működtek eddig a hasonló kísérletek. Ez valószínűleg csak akkor fog kiderülni, ha a lengyel kutatócsoport más betegeket is kezelésbe vesz.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Cheatman97
2014.10.22. 16:43
zseniális gratulálok az orvosnak, és az alanynak is!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!