iPon Hírek

Szemerédi Endre Abel-díjat kapott

Dátum | 2012. 03. 22.
Szerző | Jools
Csoport | IT VILÁG

Tegnap délben Oslóban bejelentették, hogy 2012-ben Szemerédi Endre kapja a matematikai Nobel-díjként is emlegetett Abel-díjat. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében és a Rutgers Egyetemen dolgozó matematikust a diszkrét matematika és az elméleti számítógép-tudomány területén végzett alapvető jelentőségű kutatásaiért részesítik a kitűntetésben. A díjat május 22-én V. Harald norvég király adja át ünnepélyes keretek között.

Az 6 millió svéd korona értékű díjat 2003 óta osztják ki minden évben. Nevét Niels Henrik Abel, 19. századi norvég matematikusról kapta, aki tragikusan rövid élte ellenére (27 évesen tuberkulózisban halt meg) úttörőnek számít az algebra és az analízis területén. A díjhoz tartozó emlékalapot 2002-ben alapították az oslói egyetem matematika tanszékének kezdeményezésére, pénzügyi hátterét pedig a norvég kormány biztosítja. A díjat egy öttagú nemzetközi bizottság ítéli oda negyven-ötven matematikus ajánlásai alapján. A bizottságnak jelenleg Lovász László is tagja. 2005-ben már volt magyar illetőségű díjazott: akkor a budapesti születésű, 1941 óta az Egyesült Államokban élő Lax Péter nyerte el a kitűntetést.


Szemerédi Endre, aki kombinatorikai, illetve szám- és algoritmuselméleti kutatásai révén vált ismertté, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és pályája során már több nemzetközi elismerésben részesült. Legutoljára 2008-ban a Rolf Schock-díjat kapta meg. Legnagyobb eredménye Erdős Pál és Turán Pál sejtésének bizonyítása (Szemerédi-tétel). Ehhez fogalmazta meg és igazolta a regularitási lemmát, ami fontos eszközzé vált a nagy gráfok kutatásában.

Kutatásainak felmérhetetlen gyakorlati jelentőségére csak jóval az elméletek megalkotása után, a számítástechnika fejlődése révén derült fény. Kimutatta például, hogy a különálló komponensekből összeálló rendszerek ‒ például a világháló hiperlinkekkel összekötött oldalai ‒ mindenképpen strukturáltak lesznek, hiába épültek fel teljesen véletlenszerűen. Szemerédi szerint továbbá ennek a véletlenszerűségnek hasznos aspektusai lehetnek magasan strukturált rendszerek esetében is.

A Szemerédi-féle regularitási lemma durva megfogalmazásban arról szól, hogy minden nagyobb rendszer elképzelhető nagyjából egyforma méretű, látszólag véletlenszerűen egymáshoz kapcsolódó részek együtteseként. Ez megkönnyíti a bonyolultabb felépítésű rendszerek elemzését, mivel nem kell olyan mélységig törődni a szerkezeti tagoltsággal. Ezt a lemmát gyakran alkalmazzák a mesterséges intelligencia kutatása során.

Timothy Gowers, a Cambridge-i Egyetem matematikusa leszögezi, hogy bár Szemerédi a már említett eredményeiről vált ismertté, munkássága messze túlmutat egyetlen elmélet bizonyításán. „Több mint 200 tanulmányt publikált öt évtizedes karrierje alatt, és 71 évesen semmi jelét nem mutatja annak, hogy a közeljövőben lelassítana.”
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. Fzoltan
2012.03.22. 11:48
Na, végre egy jó hír! Gratula a díjazottnak.

Én is szeretnék úgy megöregedni, hogy 7x évesen még tudok dolgozni... (nem kötelezően, csak nyugdíj mellett )
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. DogTheDog
2012.03.22. 12:00
Gratulalok a dijhoz,dicseretes.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!