iPon Hírek

Szénhasználat és várható élettartam

Dátum | 2013. 07. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A széndioxid-kibocsátás és a kinyert energia tekintetében a kőszén a legkedvezőtlenebb fosszilis energiaforrás. Égetése során ráadásul rengeteg toxikus vegyszer és szálló por kerül a levegőbe, amelyek jelentős károkat okozhatnak az adott terület népességének egészségi állapotában. A szénhasználat pontos következményeit azonban nagyon nehéz számszerűsíteni a légszennyezést korlátozó szabályozások sokfélesége, és az emberi populáció változatos mobilitása miatt is. Kínában azonban egy sor körülmény egybejátszásának következtében egyedülálló lehetőség nyílik a szénhasználat emberi életekre kifejtett pontos hatásának felmérésére. A távol-keleti ország kísérleti tereppé válásának egyik fontos eleme, hogy államilag szabályozott a népesség mozgásának mértéke. Az emberek általában ugyanazon a helyen élik le életüket, ahol megszülettek, így az adott helyszínhez köthető, hogy milyen mértékben vannak kitéve a szénhasználat hatásainak. A másik lényeges tény a kutatás szempontjából, hogy 1950-ben a kínai kormány két részre osztotta az állam területét: a Huaj-folyó vonalától északra fekvő területek lakosságának ingyenes, szénalapú fűtést biztosítanak, mivel ezen a területen a téli átlaghőmérséklet fagypont alatt van, szemben a délre eső részek jelentősen enyhébb időjárásával.

Kínában a fűtésen kívül rengeteg egyéb célra is használják a kőszenet (például áramtermelésre, ahogy az a fenti ábrán is látható), főként ennek köszönhető, hogy a szálló por koncentrációja ötszöröse az Egyesült Államokban a hatvanas évek elején, a légszennyezettség mértékét jelentősen visszaszorító Clean Air Act (1963) bevezetése előtt mért értéknek. A levegő szennyezettségének jelenlegi átlagos mértéke egyébként duplája annak, amennyi a hatályos kínai törvények szerint megengedhető lenne. Az észak-kínai területeken különösen súlyos a helyzet: 2000-ben végrehajtott mérések szerint a Huaj-folyót átlépve a szálló por légköbméterenkénti mennyisége nagyjából 200 mikrogrammal emelkedik meg. (Az Európai Unióban jelenleg 50 µg/köbméter a naponta megengedhető maximális érték.) A szálló por különféle módokon fejti ki hatását a szervezetre, de elsődlegesen a légzőrendszert és a vérkeringés szerveit károsítja. A vizsgálatot végző nemzetközi kutatócsoport 90 kínai város 1990−2000 közötti demográfiai adatait analizálta, különös tekintettel a várható élettartamot meghatározó tényezőkre, majd az eredményeket összevetették az adott város Huaj-folyóhoz képesti elhelyezkedésével. Modelljük alapján a folyótól északra élők várható élettartama átlagosan 5,5 évvel rövidebb, mint a déli területek lakóinál megállapított érték. A kutatók számításai szerint a szálló por koncentrációjának 100 µg/köbméteres emelkedése körülbelül három évvel csökkenti az adott terület lakóinak várható élettartamát. A szakértők hozzátették, hogy a kormány által biztosított ingyenes tüzelőanyag valószínűsíthetően más módokon is negatív befolyással van az északi területek lakosságának egészségi állapotára. Az emberek például valószínűleg kevesebbet dolgoznak, mint korábban, és mivel döntően fizikai munkát végeznek, ez kevesebb testmozgást jelent, ami tovább ronthatja egészségi állapotukat. Az északi és déli területek közti élettartambeli különbségek legfontosabb oka azonban kétségkívül a légszennyezettség mértékében megállapított eltérésben keresendő.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!