iPon Hírek

Szeptemberben is nőtt a Vodafone

Dátum | 2009. 10. 27.
Szerző | napi.hu
Csoport | IT VILÁG

- Szeptemberben ismét csökkent a magyarországi mobil-előfizetők száma. Meddig folytatódhat az év eleje óta tartó trend? - Amikor a Vodafone megjelent Magyarországon, a 70-80 százalékos penetráció a csúcsok csúcsának tűnt. Ma már vannak olyan külföldi piacok, ahol jóval 100 százalék fölötti a penetráció, hosszú távon pedig Magyarországon is arra lehet számítani, hogy a telítettség emelkedni fog és elérjük a 140-150 százalékos szintet. Például azért, mert az előfizetők több előfizetést is igénybe vehetnek - egyet a hangszolgáltatásra, egyet pedig a laptopjukban -, ugyanakkor a telítettség növekedése nem kizárólag a hsdpa-kártyákból adódik majd, hanem például az autós társkártyákból, valamint a riasztókba, atm-ekbe, taxikba, mérőórákba, automatákba helyezett sim-ek is nagymértékben hozzájárulnak ehhez. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi recessziós helyzetben az emberek jobban megfontolják, hogy vállaljanak-e több előfizetést. Emellett terjednek azok az eszközök is a piacon, amelyekkel az ügyfelek telefonálhatnak és internetezhetnek is, emiatt nem szükségszerű, hogy két előfizetést tartsanak fenn. Ezekkel együtt is megítélésem szerint a piaci csökkenés egy átmeneti állapot, a makrogazdasági környezet javulásával újra beindulhat a növekedés, ezt pedig főként a mobil szélessávú szolgáltatások fogják gerjeszteni. Végül megjegyezném, hogy a szeptemberi iparági csökkenéssel együtt is a Vodafone - egyedüliként - ebben a hónapban is jelentősen tudta növelni előfizetői táborát.

- Mintha tisztulási folyamat menne végbe a piacon: a korábbi akciókban megvásárolt, de egyébként felesleges prepaid kártyák inaktívvá válnak. A Vodafone ügyfélkörében mekkora a forgalmat generáló előfizetők aránya? - Az aktív előfizetők aránya a Vodafone-nál a legmagasabb, jelenleg 93-94 százalék körül alakul. Egyes vélemények szerint a nem valós ügyfél-akvizíciók lassultak le, mivel nem volt annyi aktív ügyfél a szolgáltatóknál, hogy a 115-120 százalék körüli penetráció reális legyen, így a magas lemorzsolódási arány mögött valójában egy természetes tisztulási folyamat áll. Másrészt az év elején a piac valóban megtorpant, ekkor a Vodafone csökkentette is a készülékek ártámogatását, mert a korábbi szint a romló gazdasági környezetben kockázatosnak tűnt. Újragondoltuk a hitelképesség-vizsgálati pontrendszerünket is, mivel az előző évben értékesített előfizetéseknél bizonyos árkategóriákban azt tapasztaltuk, hogy magas volt a néhány hónapon belüli lemorzsolódás. Sokan tehát túlvállalták magukat.

- A mobilszolgáltatók részesedései jó ideje nem változtak számottevően. Hogyan lehetséges az arányokat komolyabb mértékben átrajzolni? - Amikor harmadik szolgáltatóként - közel hat évvel versenytársaink után - piacra léptünk, percepcionális akadályokba ütköztünk: sokan a lefedettség hiánya miatt nem a Vodafone-t választották. A verseny élénkülését azonban elősegíthette volna a számhordozás, amelyre csak az uniós csatlakozással egy időben nyílt lehetőség, és aminek megvalósulása a gyakorlatban messze elmaradt az előzetesen várt lehetőségektől. Egy elmarasztaló hatósági határozat miatt ugyanis le kellett állítanunk a számhordozásra épülő promóciónkat, aminek célja pedig éppen az volt, hogy ellentételezzük ügyfeleink számhordozással járó fáradozásait . A szolgáltatóváltás folyamata ma sem mondható ügyfélbarátnak: a gyakorlatban akár hetekig, hónapokig húzódhat, hogy másik szolgáltatóhoz vigyék át telefonszámukat az előfizetők. A lakossági ügyfelek esetében ez kevésbé nehézkes, de egy több száz kártyás cégflotta szolgáltatóváltása komoly erőpróba. A piaci részesedés növelésében továbbra is nagy szerepet kaphat a mobil szélessávú adatszolgáltatás, azzal pedig, hogy elsőként jelentettük be a korlátlan adatforgalmat, jelentős szereplő lettünk ezen a piacon.

- Pénzügyi szempontból hatékony lépés volt a korlátlan adatforgalmi ajánlat? - Az elmúlt két évet tekintve egyértelműen az volt, ám a modell hosszú távon nem bizonyult fenntarthatónak. Az előzetes felhasználási kalkulációkat az extrém, akár havi 160 gigabájtos adatforgalmat bonyolító ügyfelek könnyen felboríthatják, emiatt tértünk át a jelenlegi árazásra, melynek kiemelkedő eleme továbbra is az átláthatóság és a kiszámíthatóság. A mobil szélessávra előfizetők kevésbé számítanak lojálisnak, mint a hangszolgáltatást igénybe vevő ügyfelek, már csak azért is, mert az adatszolgáltatás esetében a telefonszámnak nincs jelentősége. Emiatt, a vezetékes szélessávú piachoz hasonlóan, a hűségidőszak utáni ügyfélmegtartás központi kérdés a mobilban is. Ehhez szükséges, hogy mind a szolgáltatás, mind az árazás vonzó legyen. Az árazási modell tekintetében mi azt láttuk elsődlegesen fontosnak, hogy számláink kiszámíthatóak legyenek: ha az adatcsomag forgalmi korlátját átlépi az előfizetőnk, akkor lassítjuk a hozzáférési sebességet, de nem számlázzuk ki extra díjként a havidíj többszörösét, sőt egyetlen forintot sem! Ezen túl az értéknövelt - például vírusvédelmi - szolgáltatásokban látok komolyabb lehetőségeket. Az egyszerű adatforgalmazás biztosan nem lesz elegendő a versenyben, csupán az árakkal nem lehet jelentősen elmozdítani a piaci arányokat.

- A Vodafone ügyfélkörében milyen arányt képviselnek azok, akik kizárólag mobilinternetet használnak és azok, akik azt kiegészítő szolgáltatásként, egy vezetékes előfizetés mellett veszik igénybe? - Előfizetőinknek mintegy 50 százaléka kizárólag mobilinternetezik, az ügyfélkör fennmaradó részének pedig ugyancsak a fele lemondta a vezetékes szolgáltatást és ma már kizárólag mobil hozzáférést használ.

- A Vodafone részt vett a dvb-h tesztelésében Budapesten. Vannak televíziós tervei a társaságnak? - A dvb-h-t nagyon lelkesen figyeltük - sőt a tesztelésében is örömmel vettünk részt -, ugyanakkor a Vodafone-csoport nemzetközi tapasztalatai alapján nem tartottuk valószínűnek, hogy az ügyfelek több ezer forintot fizessenek havonta a szolgáltatásért, különösen nem a költségérzékenységéről ismert Magyarországon. A magas beruházási költségekre tekintettel a piacra lépést mi az üzleti modellben részt vevő felek közötti bevételmegosztásos konstrukcióban tudnánk elképzelni. A televíziószolgáltatás hiányát ugyanakkor érezzük: míg az üzleti oldalon ez kevésbé releváns szempont, addig a lakossági szegmensben ez vonzó újdonság lehetne. Széles körű elterjedése az erre alkalmas készülékek áresését is magával hozhatná, amire nagy szükség volna, akárcsak a jelenlegi készülékkínálat jelentős bővülésére.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!