iPon Hírek

Sziszifuszi vonatok

Dátum | 2016. 07. 07.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az alternatív energiaforrások egyik nagy problémája, hogy meg kell oldani a begyűjtött energia tárolását, amikor abból éppen sok van, hogy aztán az elraktározott készleteket fel lehessen használni a szűkösebb időkben. Ennek egyik legegyszerűbb módja, ha vizet szivattyúzunk fel egy magaslatra a többletenergia felhasználásával, majd ha szükség van erre, leengedjük a folyadékot, amely turbinákat hajt meg a tárolókat összekötő alagútban. Ehhez azonban mesterséges víztározókra, és olyan terepviszonyokra van szükség, amelyek mellett megoldható a tározók eltérő magasságú elhelyezése. Ahol a domborzati viszonyok ezt nem teszik lehetővé, a mérnököknek más megoldások után kell nézniük. Például összenyomott levegővel töltenek fel tartályokat, vagy lendkerekek révén igyekeznek tárolni az energiát. Egy amerikai cég nemrégiben újszerű ötlettel állt elő a témában: az ARES (Advanced Rail Energy Storage) munkatársai a szivattyús erőművek mintájára olyan rendszert akarnak létrehozni, amelyben szintén nagy mennyiségű anyag kerül magasabbra az eltárolás folyamata során, csak ezúttal nem folyadék, hanem szilárd rakomány változtat szintet.
Az elképzelés komoly hasonlóságokat mutat Sziszüphosz mítoszával, akit az istenek arra kárhoztattak, hogy egy hatalmas sziklát görgessen fel egy dombra, de mielőtt felért volna vele annak tetejére, a szikla mindig visszagurult. Az ARES-projekt során a tárolásra váró energia révén szintén sziklákat visznek fel egy piciny magaslatra, bár nem egyesével, hanem tehervonatok révén, majd ha szükség van az energiára, a rakomány legördül a lejtőn. A vízerőművek szivattyúzásra is alkalmas turbináihoz hasonlóan a vonat motorjai lefelé menet generátorokként viselkednek. A cég mérnökei 2013-ban egy kaliforniai szélfarmon építették meg első prototípusukat, amely remekül vizsgázott, így a szakértők készen állnak a következő lépés megtételére. Idén márciusban engedélyt kaptak az amerikai földhivataltól egy vasúti pálya megépítésére az általuk bérelt nevadai földterületen. Ezen a pályán az előzőnél jóval nehezebb szerelvények haladnak majd. A vonatkocsik a tervek szerint betontömböket szállítanak a magaslatra, ahol azokat egy daru leemeli a kocsikról, amelyek így visszagurulnak az alacsonyabban fekvő területek felé, hogy ott újabb rakományt vegyenek fel. Ha energiára van szükség, a daruk sorra visszapakolják a kocsikra a tömböket, amelyek legördülnek a lejtőn.
A tervezett pálya 8 százalékos lejtéssel rendelkezik majd és 9 kilométer hosszú lesz. A cég mérnökeinek becslése szerint a rendszer 12,5 MWh tárolására lesz alkalmas, és 50 MW kimeneti teljesítményre lehet képes. Ez ugyan eltörpül a szivattyús erőművek mutatóihoz képest (a walesi Dinorwig erőmű például 10,8 GWh kapacitású, maximális teljesítménye pedig 1,8 GW), de arra elég lehet, hogy kereskedelmi haszna legyen a projektnek. Ha pedig a módszer beválik, tovább lehet növelni a létesítmény méreteit. A módszer persze sosem kelhet majd versenyre a szivattyús erőművekkel, de az olyan lapos terepeken, mint amilyen Nevada nagy része, jó eséllyel beválhat. És mivel a sivatagok gyakran adnak otthont nap- és szélerőműveknek, a metódusnak komoly piaca lehet, ha csak nem bizonyul rendkívül veszteségesnek.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

12. ChoSimba
2016.07.07. 13:38
Arra nem gondoltak, hogy meglévő hegyi vonalakat használjanak ? Akkor építeni sem kellene semmit a vonaton kívül.
Csak a fokozott pályaamortizációt kell beszámítani.
Bár lehet hogy odaát nincsenek villanyos hegyi szakaszok.

Ilyen alapon a FortKnoxot is lehetne emelgetni, az jó "tömény"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Fzoltan ChoSi...
2016.07.07. 13:54
Nevadáról szólt a cikk.
Ahol van hegy, ott jobban megéri a vizet pumpálni, még a cikk is írja.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Fzoltan
2016.07.07. 13:57
Aki feltalálja a gazdaságos tárolást, az tarolni fog a piacon.
De amíg ennyi veszteség van, mint ennél a példánál maradva:
- motor, amivel a fölösleges energiát mozgási energiává alakítja, amíg felviszi a "köveket" a hegyre
- daruzási energia fent és lent
- gördülési ellenállás oda-vissza
- közegellenállás oda-vissza
- generátor, amelyik a mozgási energiából újra áramot termel
- kiszolgálóegységek (számítógépek, világítás, személyzet, stb.)

Ennek egy jó része a hatalmas területigény és a nagy beruházási költség mellett a víztározós erőműveknél is fennáll.

Amint lesz olcsó tárolásra lehetőség, mindez megoldódik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. peti198706...
2016.07.07. 14:08
Súlyos.. Majom pótló vagonok. - Tartály vagonokra gondoltam, melyeket halálra süt a nap a sivatagban. Benne forr fel a víz/metán, s hajtja meg az elől lévő turbinákat, majd éjszaka ismét cseppfolyóssá válik, s kezdőthet a folyamat elölről. Persze nem kizárt h semmilyen piaci haszna nincs, de az így termelt energia nagyja tárolva marad a vagonok nyomán, s kinyerhetővé válik bármilyen sallang nélkül.
- Nátronlúgos tartályt próbáltak már hidrolízis alá vonni?
- Mert ha igen ismételten nincs piacgazdasági haszna, csak épp ismételten robbanó gázüzemű aggregátort hajt meg Szuttyok pénz ide vele..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. ChoSimba Fzolt...
2016.07.07. 14:26
- a gördülési ellenállás vasútnál igen kedvező
- közegellenállás is elhanyagolható, mert nem 400-al megy
- a villanymotor/generátor elég jó hatásfokkal dolgozik (80-90%)
- a vezérlő cucc a 12,5MW-hoz képes semmi
- a daruzás kihagyható, semmi értelme
Szerintem akár az 50-60%-os hatásfok sem elképzelhetetlen, ami mondjuk arrébb van a vizes 80%-tól, de ahhoz képest ez sokkal egyszerűbb és szinte bárhova telepíthető.
Nem hülyeség, de nem is az ultimate megoldás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. rfj1989
2016.07.07. 14:31
A videót elnézve ez elég komoly beruházást jelent, és kérdéses, hogy mekkora hatásfokkal képes visszaadni a befektetett energiát (erre vonatkozó infót nem láttam a cikkben, csak hogy mekkora a kimeneti teljesítmény). És az is biztos hogy hosszú évek/évtizedek kellenek ahhoz hogy visszahozza a befektetést, ez alatt az idő alatt pedig az is kérdéses, hogy mennyit kell költeni karbantartásra stb.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Fzoltan ChoSi...
2016.07.07. 15:11
12,5 MWh, 50MW. Ne keverd a mértékegységeket és a mögöttük rejtőző jelentést.
A daruzásnak hogyhogy semmi értelme? Benne van a cikkben és az elképzelésben?

50-60% szumma hatásfok (ami közelítheti a valóságot) kombinálva a megújuló energiák eleve hosszú megtérülési idejével nem mutat túl jó jövőképet...

Egyszerűbb? Mitől egyszerűbb?
Egyszerűbb, mint építeni egy falat meg elárasztani egy területet vízzel???
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Fzoltan peti1...
2016.07.07. 15:12
Már létezik hasonló elven működő energiatermelés, extrém hosszú megtérülési idővel (értsd: soha meg nem térülő).
Egyébként klimatizálásra szokták használni, pont a nyári nagy hőtermelés miatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.07.07. 15:52
"Egyszerűbb, mint építeni egy falat meg elárasztani egy területet vízzel?"

Azért nem olyan egyszerű ehhez megfelelő területet találni, főleg ahol nincs nagyobb kiterjedésű és megfelelő adottságokkal rendelkező magashegység.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. ChoSimba Fzolt...
2016.07.07. 16:09
Úgy gondolom, hogy energiaveszteség, időveszteség és mechanikai kockázat (karbantartásigény).
Én minél egyszerűbbre csinálnám. Egy vagonra fixen lenne rárögzítve a beton. Lehet hogy 50x annyi vagon kell, de nem kell járatni őket, nem "termel" veszteséget.
És olcsóbbak is, mert primitívebbek lehetnek.

Nyilván ez csak íróasztal mögül okoskodás, nem számoltam ki, hogy jobban megéri-e. Ők meg - gondolom - igen, szóval mindegy
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Lightcomma...
2016.07.07. 16:14
Hát ez veszett ügy. Akkor inkább ásnának a föld alá egy tározót, és a szivattyús módszerrel csinálnák.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Fzoltan eriol
2016.07.08. 05:27
Elhiszed, hogy egyszerűbb, mitn találni egy több km hosszú 8% lejtésű felületet?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!