iPon Hírek

Szokatlanul erős összeköttetés volt Einstein két agyféltekéje közt

Dátum | 2013. 10. 08.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Floridai Állami Egyetem és a sanghaji ECNU kutatói úgy vélik, hogy megfejtették Einstein géniuszának titkát: nemrégiben publikált tanulmányukban arról számolnak be, hogy a 20. század legjelentősebb fizikusa annak köszönheti átlagon felüli intelligenciáját, hogy két agyféltekéje közt a megszokottnál erősebb összeköttetések alakultak ki. Mint az ismeretes, Thomas Stoltz Harvey patológus 1955 áprilisában, pár órával Einstein halála után eltávolította és konzerválta a fizikus agyát. Harvey összesen 240 metszetet készített az agyból, illetve számos felvételen örökítette meg a boncolási folyamatot. A patológus ténykedésére csak 1978-ban derült fény, amikor is egy újságíró felfedezte, hogy Einstein agyának nagy része Harvey tulajdonában van. A felfedezést követően parázs viták alakultak ki azzal kapcsolatban, hogy volt-e egyáltalán engedélye Harveynak a boncolásra, a teljes igazságot valószínűleg sosem tudjuk meg. A patológus 2007-es halála után örökösei az Egyesült Államok Orvostörténeti Múzeumának adományozták a preparátumokat, illetve 14 olyan fotót, amelyen a teljes agy, illetve annak nagyobb darabjai láthatók. A szakértők ezen felvételek közül azt a kettőt elemezték, amelyek félbe vágva mutatják az agyat, és meglepően magas felbontásban ábrázolják az agyféltekék középre néző felszínét.

Dean Falk, a kutatás egyik résztvevőjének elmondása szerint ez volt az eddigi legalaposabb vizsgálat Einstein agyával kapcsolatban. A projekt kínai szakértői kifejlesztettek egy módszert, amellyel részleteiben vizsgálható a kérgestest (Corpus callosum), vagyis a két agyféltekét összekötő legjelentősebb rostnyaláb-rendszer. A metódus során lemérték és színkódokkal látták el a kérgestest egyes részeit, illetve a belőle kiinduló, az agy egyes területeibe besugárzó nyalábokat. A rostnyalábot vastagsága alapján következtetni lehet arra, hogy az adott részen mennyi idegi kapcsolat létezik, vagyis mennyire magas szintű az egyes részek közti összeköttetés. Az eredményeket 15 idősebb férfi, illetve 52 26 éves férfi agyának MR-vizsgálati eredményeivel hasonlították össze. Einstein 1905-ben, 26 évesen publikálta legjelentősebb tanulmányait, többek közt ekkor vetette papírra a speciális relativitáselmélet alapvetéseit. Az összehasonlító elemzések alapján a fizikus agyának egyes régiói jóval szorosabb összeköttetésben álltak egymással, mint akár a fiatalabb, akár az idősebb megvizsgált agyakban.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

23. Phantomstr...
2013.10.08. 20:01
Nem tudom, Einstein nagy tudós volt és tényleg rendkívüli fontosságú felfedezéseket tett, de amekkora legendát felépítettek köré, azért az már elég erős túlzás. Mintha tévedhetetlen isteni elme lett volna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. hpeter105
2013.10.08. 20:13
Igen, ráadásul full morbid ez a boncolgatás...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. zsolt200
2013.10.08. 20:15
Ő volt az akkori Justin Bieber "A nagy celeb"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Simba zsolt...
2013.10.08. 21:20
Einstein sem volt tévedhetetlen, ugye univerzális állandó, a kvantumfizikát meg egyszerűen nem vette komolyan mondván, hogy "Isten nem kockázik". Lehet a mítosz nagyobb, mint az ember maga volt, de az elért eredményei, és hogy egyik legnagyobb elme volt az elvitathatatlan érdeme.

Upsz ezt inkább az első hozzászólónak címeztem volna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. DogTheDog Phant...
2013.10.08. 21:31
erre a szupi felfedezesre alapozva fogjak kidobni a PCIe 4.0-t
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Asagrim Simba
2013.10.08. 22:18
Előfordul hogy a tudós hype-ja nagyobb, mint a tudós által lefektetett felfedezés, de erre nem Einstein a legjobb példa, mert olyan korban élt, ahol még mindig a Newtoni fizika volt az etalon, és ezt borította fel a munkásságával. Hogy azt milyen minőségben tette, és hány hibát vétett közben a végeredmény szempontjából szinte mindegy.

De ha tudós és hype akkor elsősorban Stephen Hawking jut eszembe, akinek 20 év után sikerült belátnia, hogy a teljes munkásságának eddigi legjelentősebb tézise totálisan hibás volt. Szóval őt nem azért kell elismerni, mert világmegváltó újdonságokkal segítette elő a tudomány fejlődését (még Nobel díja sincs). Őt azért érdemes elismerni, mert úgy foglal el előkelő helyet az elméleti fizikusok sorában, hogy teljesen magatehetetlen, tehát a más fizikusok által használt segédanyagok egyáltalán nem állnak a rendelkezésére, a munkásságának az alapjait teljes mértékben fejben hozza össze, amihez elképesztő intellektus szükséges.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Lipaz
2013.10.08. 22:25
Einsteinről olvassatok még, és a munkásságáról is. Sok eszközt (biztosan) nem használnátok, ha Ő nincs. Azt próbáljátok meg elképzelni és felfogni, hogy éltek ma, gondoltok egyet, és azt mondjátok a fizikáról, hogy de ez így nem helyes. Majd be is bizonyítjátok azt, és az egész fizikát új síkra terelitek. Ha másért nem, hát ezért tisztelhetitek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. prohlep
2013.10.08. 22:42
"de amekkora legendát felépítettek köré, azért az már elég erős túlzás."

Valóban eltúlozzák, és közben a kortársakat méltatlanul árnyékba tolják.

Felesége matematikus volt, és a nehezebb dolgokat ő számolta ki férjének.

Einstein előtt is már felvetették és évtizedek óta vizsgálva lépésről lépésre többet tudtak a klasszikus fizika tarthatatlanságáról.

A mai technika viszont nem a relativitás elméletnek, hanem a kvantummechanikának köszönhet végtelen sokat!

Mai technikában Einstein meglátásait nemigen használjuk, viszont kvantummechnainka nélkül nem tudták volna céltudatosan megkeresni az igen valószínűltelül működő félvezetőket és lényegében semmi sem lenne, ami a mai technikára oly jellemző.

Enstein valójában egy hatalmasra fújt PR-celeb.

Kétségtelen rendkívül okos és természettudományosan szemfüles volt.

De a relativitás elmélet széleskörű műszaki felhasználása még igencsak várat magára.

Einstennek viszont valóban köszönhetjük, hogy kardoskodott a tömegpusztítás mellett. Amelyet olyan gyalázatos VÉRALGEBRA segítségével igazolnak történészek, mely szerint az amerikai katonák élete nyilvánvalóan sokkal többet ér, mint ártatlan japán civilek élete!

Einstein kultusz valódi arca ez, sajnos ...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Asagrim prohl...
2013.10.08. 23:20
"Felesége matematikus volt, és a nehezebb dolgokat ő számolta ki férjének."

Newsflash! Minden elméleti fizikusnak egy másik matematikus segít be!

"Einstein előtt is már felvetették és évtizedek óta vizsgálva lépésről lépésre többet tudtak a klasszikus fizika tarthatatlanságáról."

És tudtak jobbat? Nem. Einstein meg igen. Két teljesen különböző szint felismerni hogy valami szar, meg előállni valamivel ami jobb. Előbbihez sok ész nem kell, csak a területen szerzett gyakorlati tapasztalat, ami ellentmond az elméletnek.

"A mai technika viszont nem a relativitás elméletnek, hanem a kvantummechanikának köszönhet végtelen sokat!"

A kvantummechanika meg a relativitáselméletnek köszönheti a létét.

http://www.youtube.com/watch?v=t2mjoI7bgXM

"Enstein valójában egy hatalmasra fújt PR-celeb."

Azért mert a világháború kellős közepén német tudósként elítélte a háborút, és azt amit a német kormány művel, az ebben érdekelt felek meg kampányt építettek köré Arthur Eddingtonnal az élen, hogy "van itt egy német tudós aki jelentős dolgokat művel, ráadásul háborúellenes nézeteket vall, és nem utolsó sorban zsidó, hát ezt nektek németország!" Közben az egyik német kollegáját háborús fogolyként az összes felszerelésével együtt elzárva tartották 43-ig az oroszok, akinek összesen annyi vétsége volt, hogy a háború kitörésekor oroszországban tartózkodott. Így éveket késett a gravitáció térgörbületének a megfigyelési bizonyítása, ráadásul az egyik legjobb német barátja Fritz Haber kémikus az előző háborúban beállt a hadseregbe és kifejlesztette a mustárgázt, ami után elidegenedtek egymástól.

"Einstennek viszont valóban köszönhetjük, hogy kardoskodott a tömegpusztítás mellett."

Einstein levele Rooseveltnek:


Nem látok semmiféle kardoskodást. Számításba vette hogy az újonnan felfedezett maghasadási folyamat hatásmechanizmusa, melyet végig energiaforrásként említ, tömegpusztító hatású lenne, de ebben az okfejtésben sem helyeslő, sem elítélő véleményt nem látok, sőt, ha elolvasod a levelet egy bizonyos "Szilard" alakot említ, aki Leó Szilárd volt. Ő volt az aki állandóan nyaggatta Einsteint a bombáról, Einstein meg bűntudatból bonyolódott bele az egész dologba, mert sajnálta, hogy a fentebb linkelt levélben felhívta az elnök figyelmét a nukleáris bombára, amiből államilag finanszírozott projekt lett a bomba tényleges létrehozására. Kereshetek pár irományt amiben erről is olvashatsz, hogy nem akart közreműködni az atombomba létrehozásában, csak figyelemmel akarta kísérni, hogy mi sül ki abból amit az ő levele indított el.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Trevize198...
2013.10.09. 07:41
Jobban élvezem a kommenteket mint a cikket Még tanulok is valamit. Bár az is vicces, hogy ennyire ellentétes (jó ez azért erős szó, talán inkább a "kicsit eltérő" lenne helyesebb) vélemények létezhetnek, ilyen közelmúltbeli és kifejezetten dokumentált figuráról. Ilyenkor mindig arra gondolok, mennyire szart sem ér a történelemkönyv pölö.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. agyturbini...
2013.10.09. 09:20
prohlep

Talan a vallasossagod miatt, de mindig elfelejted az alaptetelt: A tudomany es technika nem lehet jo vagy rosz. 1Stein pedig amit letett az asztalra az se nem jo se nem rosz , hanem csak hasznos es eletkozeli. Sok ember mint TE is beleesik ebbe a hibaba hogy az adott produktumot az alapjan iteli meg, amit annak kitalaloja kepvisel..tett..vagy hirdet...Na ezt most felejtsd el, es nezz meg mit koszonhet neki, mekkora attores, es maris lenyegtelen a szemlyeskedes. Talan tobb zenet kellene hallgatnod, kevesebb bibliat es teologiat gyomoszolni a fejedbe, hanem gondolkodni kellene az osszefuggeseken, akkor pont ugyan oda jutnal amit leirtam. Higgy amiben akarsz, de akkor higgy a tudomanyban is es kerdojelezdmeg, alkoss epito kritikat, tegyel le uj dolgokat, ne csak a negativumokat keresd mert akkor pokolra jutsz...bar igyis ugyis mert minden vallas ezzel kezdi es ugye minden vallast nem gyakorolhatsz egyszerre
Na de nem akarlak megbantani a TE dolgod, vedd viccnek, csak nem mindig a negativ oldalat nezzed es hirdesd, hanem ha mar vallasos vagy akkor a jot lassad a dolgokban. En is Vallasos vagyok Hithu Ateista es a k@rva Isten Megsexualja akkor is pap leszek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Simba prohl...
2013.10.09. 10:52
Ő aláírta azt a levelet, amit Szilárd Leóék vittek neki, hogy javasolják az elnöknek az Atombomba kifejlesztését, de az események után elítélte, és számtalanszor felszólalt a nukleáris fegyverkezés ellen. Sajnos nagyon tájékozatlan vagy e téren, javaslom informálódj, mert hülyeséget beszélsz!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. kunti
2013.10.09. 11:58
#prohlep
"A mai technika viszont nem a relativitás elméletnek, hanem a kvantummechanikának köszönhet végtelen sokat!

Mai technikában Einstein meglátásait nemigen használjuk, viszont kvantummechnainka nélkül nem tudták volna céltudatosan megkeresni az igen valószínűltelül működő félvezetőket és lényegében semmi sem lenne, ami a mai technikára oly jellemző.
"

Lehet, hogy nem sokat tudsz Einstein munkásságáról, és azt képzeled, hogy az kimerül a pólóra nyomtatott E=mc2 feliratban, meg nehezen érthető relativisztikus paradoxonokban. Valójában Einstein, minden idők egyik legnagyobb hatású, szerteágazó munkásságú és szinte páratlanul eredeti fizikusa volt.

Most csak a kvantummechanikánál és a mai gyakorlatban is használható felfedezéseknél maradva:
A kvantummechanika "kezdőrúgása" Einstein 1905-ös publikációja a fotoelektromos hatás elméleti magyarázatáról. Ezért a munkájáért kapta 1921-ben a Nobel-díjat (nem a relativitásért). A fény korpuszkuláris természetére vonatkozó elmélete (1909) adta meg az alapot a hidrogén-atom Bohr-modelljének megalkotásához.
Ekkoriban keletkezett, korai munkái a Brown-mozgás magyarázatáról és a kapilláris jelenségek tanulmányozásáról nagyban hozzájárultak az anyag atomos szerkezetének földerítéséhez, az Avogadro-szám megbecslésére.
1907-ben Einstein rácsba rendeződött harmonikus oszcillátorokra vonatkozó vizsgálata a későbbi szilárdtestfizikai modellek első, kezdetleges előfutára.
1917-ben elméleti alapon megjósolta a gerjesztett emisszió létezését, ezen alapulnak a ma széles körben használatos lézerek.

"De a relativitás elmélet széleskörű műszaki felhasználása még igencsak várat magára."
A kvantumelmélet és a relativitás hamar összekapcsolódott: a relativisztikus kvantummechanika nélkülözhetetlen bizonyos elektronnívók, vagy akár a nagy energiájú lézer-anyag kölcsönhatások modellezésében.
Maga a speciális relativitás által magyarázható idődilatáció figyelembe vétele a nagy pontosságú GPS-jelek szinkronizálása során elengedhetetlen.

Ezeken túl Einstein legeredetibb felfedezése -önmaga szerint (is)- az általános relativitáselmélet volt. Erről a laikusok még címszavak szintjén se sokat tudnak.
A többi elmélete már nagyon időszerű volt, néhány éven-évtizeden belül fölfedezte volna más is; sőt, a speciális relativitáselmélet megalkotásában Einstein elsősége is átvitt értelemben talán csak célfotóval állapítható meg.
Az ált. rel. viszont talán csak sok évtizeddel később, több, egymásra épülő, egymással vitatkozó elmélet szintéziseként született volna meg az ő lángelméje nélkül.

Még egy pár szót a kvantummechanikához:
Einstein istenhívő emberként -bár nem volt a hagyományos értelemben gyakorló zsidó- szemlélte a világot, ezt mutatja tömör (nem tárgyszerű) QM-kritikája ("Isten nem kockajátékos" is. Élete végig figyelemmel kísérte a QM fejlődését és tárgyszerű kritikáival számos ponton hozzájárult ahhoz.
Azt mondta, hogy a QM kapcsán még "van valami a kisujjában". Élete alkonyán ezen sokat dolgozott, de végül a "kisujjában maradt". Egyszer voltam egy fickó előadásán, aki Einstein hagyatékát tanulmányozva arra jutott, hogy Einstein egy "rejtett paraméter" bevezetésével kívánta a valószínűségi kvantumeffektusokba a determinizmust becsempészni, és ezt ő Einstein nyomán összerakva, koherens elméletet kapott. Nos, az előadáson jelen levő elméleti fizika professzorok egybehangzó ellenvetései szerint ez mégsem volt annyira koherens. Erről azonban már nem tudok véleményt alkotni, mert ez a része nekem őszintén szólva már túl magas volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. kunti
2013.10.09. 13:28
Különben megértem, ha valaki túlzónak érzi az Einstein-hype-ot; mintha rajta kívül nem is lett volna tudós; ő pedig, ahogy Phantomstranger írta, "mintha tévedhetetlen isteni elme lett volna". Ez valóban túlzás - de ilyen a tömegpszichózis, ilyen a média, így működnek a sztereotípiák.
Ilyen sztereotip a mai Einstein-kép is: ő lett a szórakozott, de tévedhetetlen, "emberfölötti" zseni tudós szinonímája, kvázi a modern kor sámánja.
Ez a kép inkább jellemző korunkra, mint Einsteinre.
Az is természetes, hogy ez a hamis kép sokakat taszít. Erről szintén nem Einstein tehet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. bala5
2013.10.09. 16:59
Phantomstranger:
Így van igazad van, szerintem is túlzás amit Einstein körül művelnek. Nyilván lehetne még sok olyan akár ma is élő tudóst emlegetni akik szintén zseniális és korszakalkotó felfedezést tettek, de mégsem hallott róluk semmit a széles közönség.
Einstein jókor volt jó helyen. Természetesen ezzel nem az ő érdemeit akarom becsmérelni, sőt Ő erről semmit sem tehet,tehetett. A II. vh-alatt Amerikába menekült zsidó származású zseniális tudós volt. Ez egy tökéletes alap egy jól megtervezett médiakampánynak és propagandakampánynak. Az hogy ma ő ennyire ismert kizárólag a média az oka. Ehhez neki nem sok köze van.
De nem ő az egyetlen példa erre. Vegyük csak például a mikulást. Szerintetek hogy néz ki? Elsőre szerintem az emberek 99%nak egy idős, fehér szakállas, piros ruhás, pocakos bácsi jut eszébe rénszarvasszánon. Azt már viszont nagyon kevesen tudják hogy ez az alak eredetileg a Coca-Cola karácsonyi reklámfigurája volt.
És lehetne ezer ilyen példát hozni.
Bár ebben az esetben azért én annyira nem bánom. Ha Einstein ekkora ismertsége miatt pár fiatal a tudományt válassza és inspirációt kap a munkássága nyomán akkor én már örülök és azt mondom legyen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. kunti
2013.10.09. 17:04
Ja igen, még ehhez akartam hozzászólni:
"Felesége matematikus volt, és a nehezebb dolgokat ő számolta ki férjének."

Hallottam már ezt a városi legendát, de tudtommal nem sok valós alapja van.
Valójában inkább arról lehetett legfeljebb szó, hogy Mileva Marics, Einstein első felesége, viszonylag jól képzett lévén -Einsteinnel évfolyamtársak voltak a zürichi Polytecnikumon- Einstein kibontakozó gondolatainak első, értő és inspiráló hallgatója volt.
Az, hogy matematikus lett volna, nem igaz. Matematika-fizika tanárnak tanult, azon kívül orvosi egyetemen is hallgatott egy évet. Végül, különböző okok miatt (főként, mert gyermeket várt Einsteintől), nem szerzett diplomát.
Jegyei alapján a hatos évfolyam második felébe tartozott, és matematikából gyengébb volt, mint fizikából.
Sem saját, sem Einstein, sem kortárs tudósok, sem legjobb barátnőinek nem maradt fönt egyetlen feljegyzése, célzása sem arról, hogy Mileva tudományos pályáján befolyásolta volna férjét. Levelezésükben sincs nyoma annak, hogy tudományos újdonságokról értekeztek volna. Közös gyermekük, Hans Albert visszaemlékezése alapján édesanyja felhagyott a tudományos érdeklődéssel, miután férjhez ment.
A házaspár 1912-ben elhidegült, 1914 után külön éltek, és 1919 elején elváltak.
Ehhez képest Einsteinnek tudományosan még igen termékeny évei következtek 1912 után, pl. az általános relativitáselmélet 1917-es.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Simba kunti
2013.10.09. 17:22
Na az iyen az igazi Einstein mítoszok. Túl sok az urban legend.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. kunti bala5
2013.10.09. 18:17
#bala5:
Nagyjából egyetértek azzal, amit írsz, ilyesmit akartam én is kifejezni a #14-ben.
Írod:
"egy tökéletes alap egy jól megtervezett médiakampánynak és propagandakampánynak"

Ehhez annyit tennék hozzá, hogy szerintem, ha valaki egy tudósra csak a tudományos eredményeit figyelembe véve akar egy ilyen média/propaganda kampányt építeni, akkor Einstein toronymagasan a legjobb választás. Ráadásként Einsteinnek ott voltak még származási és egyéb körülményei, karikaturisztikus vonásai, stb. - minden adott a hype generáláshoz.
Einsteinnek óriási tekintélye volt már a 20-as években is tudóstársai körében, noha a relativitáselméletet (spec. & ált.) publikálása utáni években sokan, erősen vitatták.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. prohlep
2013.10.09. 20:00
(@agyturbinikusz: kár a saját vagy más vallásosságát idekeverni.)

"Einstein istenhívő emberként ... szemlélte a világot, ezt mutatja tömör (nem tárgyszerű) QM-kritikája "Isten nem kockajátékos" is. Élete végig figyelemmel kísérte a QM fejlődését és tárgyszerű kritikáival számos ponton hozzájárult ahhoz."

Einsten NEM volt hívő, ... amit sokan hívőnek gondolnak, az valójában pantheizmus volt, leegyszerűsítve: a világmindenséget istenítette. E lelki jelenségnek egy másik változata a tudományos ateizmus.

Idézet második részéből is látni, hogy QM-nek inkább kortárs szemlélője volt, mint a vélelmezett tehetségéhez méltó ikonikus kidolgozója.

Nagy tehetség hogy a csudába képes ennyire megtartóztatni magát, hogy a kor igazán izgalmas elméletét inkább csak szemléli és építő megjegyzéseket tesz csupán?

E kérdés még akkor is áll, ha korábbi hozzászólók helyesen felsoroltak Einstein nevéhez kötődő lényeges felismeréseket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.10.09. 20:39
A válasz egyszerű nem hitt benne. És makacs volt e téren.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.10.09. 20:49
"Einsten NEM volt hívő, ... amit sokan hívőnek gondolnak, az valójában pantheizmus volt"
Természetesen Einstein világnézete is alakult az élete folyamán, de életrajza szerint úgy lehet jellemezni, mint egy "személytelen Istenben" való hitet, amelyet maga Einstein is megkülönböztetett az ateizmustól.

"QM-nek inkább kortárs szemlélője volt, mint a vélelmezett tehetségéhez méltó ikonikus kidolgozója."
A fotoelektromos hatással és a fénykorpuszkulákkal gyakorlatilag Einstein bábáskodott a QM születésénél. Igen, a további kidolgozásánál érdeklődése fokozatosan eltávolodott, mert esztétikai érzéke miatt nem tetszett a kialakult irány. Próbált új irányt szabni, nem sikerült. Ettől még az érdemeit nem kellene elvitatni.

"Nagy tehetség hogy a csudába képes ennyire megtartóztatni magát, hogy a kor igazán izgalmas elméletét inkább csak szemléli és építő megjegyzéseket tesz csupán?"
Van ilyen. Lásd a fent említett esztétikai érzékét, amely a relativitáselméletnél olyan jól működött. Elég bőséges tudományos munkát végzett azalatt, amíg a QM interpretációin vitatkozott annyi más nagy tudós.
Arra, hogy a fizikai tudományok minden területén kiemelkedően úttörőt alkosson, egyedül talán a hős Sztálin, a Népek Egén Ragyogó Nap lett volna képes - propagandistái szerint. Meg az amerikai képregényrajzolók teremtményei.
Szerintem egyikünk sem arra született, hogy megértse egy zseni agyműködését.
Egy frissebb példával élve: Higgs mint részecskefizikus föltételezte a Higgs-részecske létezését bizonyos okok miatt. Ötletét fölkapták, továbbfejlesztették, átalakították - ezekkel ő maga már nem értett egyet. Aztán fölfedezték a Higgs-bozont, püff neki, Higgs a minap megkapta a Nobel-díjat. :-)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. kunti Simba
2013.10.09. 20:51
Így van, nem hitt benne. Ennyi.
Ott volt pl Einstein kozmológiája: a statikus Univerzumban hitt, szintén makacsul. Erre épített föl egy egész komplex elméletet, ami aztán Hubble mérései és elméleti kritikák kereszttüzében végül nem állta meg a helyét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. mzso kunti
2013.10.10. 16:56
Viszont azóta kritizálják, hogy vajon tényleg egyre gyorsabban tágul-e az univerzum.

Pl azt hiszem itt is volt hír, hogy régebben kisebb volt az anyag tömege. És ez is ugyanúgy befolyásolja a fény spektrumát, ami alapján a táguló univerzumot is feltételezik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!