iPon Hírek

Szuperflerek Nap-típusú csillagokon

Dátum | 2012. 05. 17.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egyes középkorú csillagok korukat meghazudtolva olyan szeszélyesen viselkednek, mintha újraélnék ifjúkorukat, és Napunk átlagosnak nevezhető flerjeinél több ezerszer nagyobb kitöréseket produkálnak, legalábbis erre a következtetésre jutott a kérdéssel széles körben először foglalkozó kutatás.

A napkitöréseket a korona mágneses terében fellépő instabilitás okozza, ennek következtében a térszerkezet hirtelen megváltozik, jelentős energia szabadul fel, és a mágneses erők kiegyensúlyozatlansága miatt az anyag egy része kidobódik. A legjelentősebb ilyen esemény, amelyről megfigyelési adataink is vannak, 1859. szeptember elsején következett be. A hirtelen fényesedést elsőként észlelő brit csillagászról elnevezett Carrington-esemény alaposan megzavarta a Föld mágneses terét, a sarki fény a trópusokról is látható volt, a kor távolsági kommunikációs hálózatát jelentő a telegráfokat le kellett kapcsolni, és még áramforrásukról leválasztva is folyamatosan szikráztak. Szinte elképzelhetetlen milyen károkat okozna manapság egy ilyen erősségű kitörés.

Ennél nagyobb kitöréseket is megfigyeltek azonban, a Carrington-esemény során távozó energia 10 milliószorosa szabadul fel időnként ki egyes távoli csillagokból. Ezek az észlelések azonban mostanáig csak véletlenszerűek voltak, amikor egy-egy, az eget figyelő műhold, űrbéli vagy földi távcső éppen elkapta a jelenséget.


Ezen változtatott a Kepler-űrtávcső üzembe helyezése, amely 2009 óta az égbolt ugyanazon terültét figyeli folyamatosan. Fő feladata a csillagok fényességingadozásainak rögzítése, és ezek alapján exobolygók felfedezése. A fényesség vizsgálata során természetesen a jelentősebb csillagkitörések adatai is rögzítésre kerültek, így végre elegendő adattal rendelkeztek a kutatók a jelenség átfogóbb vizsgálatához.

Az első elemzést a Kiotói Egyetem munkatársai végezték el azokon az adatokon, amelyeket 2009-ben 120 nap alatt rögzített az űrtávcső. Ez alatt az idő alatt az észlelt 83 ezer Nap-típusú csillag közül 148 (0,2%) produkált „szuperflereket”, vagyis olyan kitöréseket, melyek intenzitása legalább tízszerese volt a Carrington-eseményének.

A megfigyelt 365 szuperfler nagy része olyan csillagokból indult ki, amelyek forgási periódusa tíz napnál rövidebb. Ez várható is volt, hiszen a gyorsan forgó, többnyire fiatal csillagok több mágneses energiával és kiegyensúlyozatlanabb mágneses térrel bírnak, mivel az ionizált gázok áramlása mágneses mezőket generál.


Érdekes módon azonban a szuperflerek negyede lassabban forgó, nagyjából egy hónap periódusú csillagokból származott, melyek nagyon hasonlítanak a Napra. De hogyan képződhetnek szuperflerek egy alapvetően kiegyensúlyozott mágneses térrel rendelkező csillagon? A kutatók szerint elképzelhető, hogy közeli pályán keringő Jupiter-típusú bolygók állnak a háttérben. Egy kisebb flernél a mágneses erővonalak egy napfoltból indulnak ki és a vele ellenkező polaritású másik napfoltig ívelnek, és az ív mentén áramlik az anyag. Ha azonban a közelben kering egy nagyméretű és jelentős mágneses térrel rendelkező bolygó, akkor elképzelhető, hogy a mágneses ív végpontja „átugrik” a bolygóra. Az így keletkező híd aztán egyre közelebb vonzza a csillaghoz a bolygót, majd az ív összeomlásakor nagy energiák szabadulnának fel óriási kitörés formájában.

A fantáziadús elmélettel egyetlen aprócska probléma van: a Kepler megfigyelései egyik szuperflereket eregető csillag esetében sem észleltek közeli pályán keringő Jupiter-típusú bolygót, így kevéssé valószínű, hogy ezek állnának a kitörések hátterében. Esélyesebb az az elképzelés, miszerint a lassan forgó csillagok hosszabb idő alatt felhalmozzák a mágneses energiát, és egyetlen, gigantikus kitörés formájában eresztik szabadjára. Hogy ez miért és hogyan történik, azt egyelőre nem lehet tudni.

Meglehetősen valószínűtlen azonban, hogy a Nap a közeljövőben ilyen méretű kitörést produkáljon, vélik a kutatók. A statisztikai esélytelenségen kívül a másik jó hír, hogy szuperflerre készülő csillagokon sokkal nagyobb napfoltok észlelhetők a Napon megszokottaknál. Pár milliárd évvel ezelőtt azonban még más lehetett a helyzet. Ifjúkorában központi csillagunk még valószínűleg sokkal gyorsabban, pár napos periódussal forgott, és könnyen elképzelhető, hogy viszonylag gyakran történetek rajta szuperflerek.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

12. atti2010
2012.05.17. 14:52
Ha 1859-ben megesett akkor barmikor megeshet, szerintem a műholdak igencsak megsínylenék és több 10.000 műhold megjavítása sem olcsó mulatság, már amelyiket meg lehetne javítani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. tibaimp
2012.05.17. 15:41
Azon nem javítanak semmit szerintem, az elektronikának annyi a töltött részecskék tömkelegétől, amelyik műholdat elkapja az kuka.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. vermar
2012.05.17. 16:15
Ha ez megtörténne akkor mehetnénk vissza a középkorba kb 50 évig!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. atti2010 tibai...
2012.05.17. 16:16
Azért ez nem valami biztató hisz nagyon sok dolog támaszkodik a műholdakra, nem beszélve hogy az Internetnek is annyi lenne a sok szerver átjátszóállomás erősítő, optikai csatoló meghibásodása miatt,a mobil állomásokból sem maradna sok egyből visszakerülnénk az 1900-as évekbe, es ebben az a rossz hogy nem minden milliomodik évben történik ilyen hanem nem is olyan rég, ha a fold történelmét vesszük 100-200 év az még a lepkefing tört részének is a negyede.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. mgdekor
2012.05.17. 17:07
Hát néha nem is bánnám... sokan megtudhatnák hol a helyük.. és persze hogy a pénz nem minden.
Persze ez csak akkor lenne igazságos, ha az egész föld telibe kapja és mindenhol elszánlak a kütyük, szerverházastul - mindenestül.

Na onnan lenne megint EGÁL.

Persze, ne legyen mármint kitörés

Tényleg: Pl.a speckó adatbankokat, szerver farmokat a föld alatt ...
mekkora napkitöréshez viszonyítva építették??
vajon erre a szorzóra is gondoltak?
"Carrington-esemény során távozó energia 10 milliószorosa"

Azt tudja valaki hogy a föld, kő, szikla, és pl a víz hogy áll egy ilyen extrém energiamennyiséggel???
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. benczeb90
2012.05.17. 17:11
vajon mi lenne a Rothchildok B terve a világgal...
jó lenne, ha ez nem mostanában történne
persze úgysem fogunk (tudni) felkészülni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Terror
2012.05.17. 18:42
A fler az amúgy nem flare akar lenni?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Jools
2012.05.17. 19:52
Terror: nem, magyarul (többek közt) flernek hívják a csillagászok a csillagkitöréseket, ami valóban az angol flare magyarítása.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fler
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. bakos4494
2012.05.17. 22:35
Egy ilyen elektromágneses esemény az elektromos hálózat alaprendszereit is tönkretenné, tehát gőzgépekkel kellene újratekercselni a transzformátorállomásokat, ami elég húzósnak tűnik. A visszaesés nagyobb lenne mint gondolnánk! Áram nélkül mennyi idő alatt rohad meg az összes zabálnivalónk!? A kommunikáció hiánya kis hiba amellett, hogy a fejlett társadalmak éhen döglenének 2-3 hónap alatt.(lásd japán cunami, Cathrina hurrikán) És ezek nem globális események voltak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. atti2010 bakos...
2012.05.17. 22:47
Nem beszelve arról hogy az áram hiánya a nagy metrópoliszokban hatalmas bűnözést és az azzal járó elhalálozást generálna,az élelemhiányról nem is beszelve, mondjuk az elektromos generátorok amelyek nem lennének bekötve lehet hogy megúsznák mert a vasburok amiben vannak leárnyékolná őket de az elektromos telepeket vezérlő összes elektromos és elektronikus berendezésnek annyi lenne, el sem lehet képzelni mekkora sz@rban lennénk még Bruce Villis sem húzna ki minket belőle.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. lowrider
2012.05.18. 17:08
Akinek bankbetétje van, az valószínűleg nem járna túl jól.
Kérdéses még, hogy a pénz vajon mennyire tudná betölteni a szerepét, mennyire kerülne előtérbe a cserekereskedelem és mennyire értékelődne fel a termőföld/mezőgazdaság, állattartás... Az biztos, hogy az első sokk után (amikor elfogy a Tesco-ból az összes konzerv és már nincs mit fosztogatni), érdekessé válna a földtulajdonlás kérdése és a földterület megvédése.

Azt viszont kétlem, hogy a dolog "egál" lenne, mert a hatalom/fegyver/ismeretség kb. 5 perc alatt szervezné magát meg és "mi", akik ebben nem vagyunk felkészültek, csak néznénk, hogy ha nem megyünk kapálni a más kukoricáját, akkor a miénket bizony letörik.

Azért az életeteket ne féltsétek, mert a halott ember nem dolgozik (más helyett), úgyhogy inkább szerény szolgaságra készüljünk fel.

Kíváncsi lennék, hogy hány napig járnának még be az emberek "dolgozni" a munkahelyükre...

Az egész akkor érne valamit, ha eltartana 5+ évig és viszonylag sűrűn megismétlődne. Nem kívánok ilyen jövőt, mert nem hinném, hogy a "győztesek" oldalán állnék - de gondolatkísérletnek érdekes.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. atti2010 lowri...
2012.05.18. 17:21
Az érdekes a dologban hogy ahogyan az emberiség halad előre a függősége ezektől az elektromos kütyüktől csak egyre növekszik így ha bekövetkezik valamikor a dolog nagyon nagy lesz a koppanás, és ezek legalább annyira megjósolhatatlanok mint egy földrengés a mai tudományunkkal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!