iPon Hírek

Szupernóva a „szomszédban”

Dátum | 2014. 01. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A múlt héten csillagászati léptékkel mérve közelinek számító szupernóva keletkezésének fényei érték el a Földet: a 11,4 millió fényévnyire található objektum a legfényesebb és legjobban megfigyelhető szupernóva 1987 óta. (Ez utóbbi, az SN 1987A 168 ezer fényévnyire található bolygónktól, és legnagyobb fényessége idején szabad szemmel is megfigyelhető volt.) Ami a most felfedezett csillagot illeti, a kutatók elmondása szerint egy Ia típusú szupernóváról lehet szó, amely a feltevések szerint úgy keletkezik, hogy egy szoros kettős vagy többes rendszerben keringő fehér törpe annyi anyagot von el társától, hogy tömege átlépi a Nap tömegének 1,44-szeresét. Ekkor saját gravitációja alatt összeroppan, a beinduló szénfúzió pedig gigantikus termonukleáris robbanást eredményez. Az ilyen csillagok kis tömegük ellenére a leglátványosabb szupernóvákat produkálják. A kutatók reményei szerint az új szupernóva megfigyelése révén pontosabb képet alakíthatnak ki ezen csillagfejlődési szakasz részleteiről, illetve mivel ezeket az égitesteket használják az űrbéli távolságok kalibrálására, az világegyetem alakjára vonatkozóan is új információkra derülhet fény. A Messier 82-ben, avagy a Szivar-galaxisban található égitest robbanása olyan nagy fénykibocsátással járt, hogy egy egészen szokatlannak tűnő helyszínről, Észak-Londonból észlelték elsőként. Steve Fossey, a University College London csillagásza január 21-én este épp órát tartott egy csapatnyi diáknak a helyi obszervatóriumban, amikor a demonstráció során használt 35 centiméteres távcső látómezejében valami szokatlanra lett figyelmes: a Szivar-galaxis korongjának peremén egy addig ismeretlen csillag tűnt fel. Fossey nem emlékezett az égitestre korábbi megfigyeléseiből, illetve amikor alaposabban utánanézett a galaxis adatainak, akkor sem találta nyomát a fényes égitestnek. Az ég közben erősen felhősödni kezdett, így Fossey és tanítványai gyorsan ellenőrizték, hogy nem a műszer hibájáról van-e szó, illetve azt is megerősítették, hogy a rejtélyes objektum nem aszteroida. A csillagász gyorsan egy másik kisebb távcsövet is a galaxisra állított, és ezzel is világosan látszott az új csillag. Az első észlelés és a felhőtakaró összezáródása közt alig 45 perc telt el. Az ez idő alatt begyűjtött adatokat a kutató továbbította a Kaliforniai Műszaki Egyetem szakértőinek. A kaliforniai csillagászok az égitestre irányítottak egy 3,5 méteres, új-mexikói távcsövet, és a spektroszkóppal is felszerelt műszerrel megvizsgálták az objektum színképét. 14 órával Fossey első észlelése után meg is született a „diagnózis”: az égitest spektruma az Ia típusú szupernóvákénak felel meg, és a mérések alapján a következő két hétben tovább fényesedhet. A dolog némiképp meglepő, mivel a kutatók mindeddig úgy vélték, hogy az Messier 82 meglehetősen fiatal, magából új csillagokat ontó galaxis. Az Ia típusú szupernóvák kapcsán viszont abban nagyrészt egyetértenek a szakma képviselői, hogy egy „meghízott” fehér törpe robbanása eredményezi ezeket. Azzal kapcsolatban már akadnak viták, hogy a csillagfejlődés végső stádiumába eljutott objektum pontosan honnan veszi a plusz anyagot, a kiindulópontot viszont kevesen kérdőjelezik meg. Kérdéses tehát hogyan kerülhetett egy fehér törpe fázisig eljutó, idős csillag egy ilyen fiatal galaxisba. A következő napok és hetek során a világ minden pontjáról vizsgálják majd a szupernóva fényesedésének folyamatát. Mivel a Szivar-galaxis viszonylag közeli és könnyen észlelhető csillagrendszernek számít, számos felvétel létezik róla a szupernóva feltűnése előtti időkből, többek közt jó néhány Hubble által készített kép is. A szakértők tehát ezeket is átvizsgálják, és igyekeznek kideríteni, mi lehetett az objektum helyén a robbanás előtt. Ez persze nem lesz egyszerű, mivel a galaxis meglehetősen poros, a poron átsütő, felfénylő égitest azonban számos vizsgálatra ad lehetőséget a csillagrendszerrel kapcsolatban is.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!