iPon Hírek

Takarásban is lát a lézerkamera

Dátum | 2012. 03. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az MIT kutatói olyan kamerarendszerrel álltak elő, amely képes a gép látószögén kívül eső képek rögzítésére is (azaz benéz a sarkon) az által, hogy a falakon, ajtókon vagy éppen a plafonon való tükröződés alapján felismerhető képet állít össze a számára egyébként láthatatlan tárgyról. Az új módszer egyebek közt segíthet veszélyes helyzetekben a környezet felderítésében, és biztonságosabbá teheti a járművek haladását a beláthatatlan kanyarokban. A fejlesztésről a Nature Communications oldalain számolnak be a kutatók.

A módszer gyakorlatilag a periszkóp működési elvét használja alapul, de tükrök helyett a környezet felületeit használja a fény célba irányítására. A falak, ajtók és egyéb felületek persze többnyire nem verik vissza megfelelő mértékben a fényt ahhoz, hogy egy ilyen célnak megfeleljenek. Ennek megoldására rendszer egy speciális fényforrást, úgynevezett femtoszekundumos lézert alkalmaz, amely ultrarövid fényimpulzusokat képes kibocsátani. Ilyen lézerimpulzusokkal bombázzák azt a felületet, amelynek „rálátása” van a látni kívánt szobára vagy tárgyra. A fény a felületről a szobára verődik vissza, majd onnan is visszaverődve újra a felületre érkezik, ahonnan végül egyes részei elérik az érzékelőt. A folyamat pikoszekundumokban mérhető. Az impulzusok rövidsége miatt, a rendszer képes lemérni, hogy milyen távolságot tett meg a fény, mielőtt visszaért a detektorba.


A rendszer többször megismétli a fent leírt folyamatot, különböző felületi pontokat becélozva, így több különböző szögből vizsgálja meg a szobát. A különböző szögekben kibocsátott fénysugarakkal a műszer gyakorlatilag letapogatja a szobát, és a fény által megtett útvonalhosszakból összeállítja annak háromdimenziós képét.

A femtoszekundumos lézereket alapvetően biokémiai folyamatok képi megjelenítésére alkalmazzák. „Amikor négy évvel ezelőtt arról beszélgettem a kollégákkal, hogy a lézerekkel szobaméretű helyszíneket is meg lehetne jeleníteni, azt mondták, hogy az ötlet teljesen nevetséges” ‒ mondja Ramesh Raskar, a kutatás vezetője.


Kollégájával, Andreas Veltennel az ultragyors lézerimpulzusokat egy átlátszatlan ernyőre irányították, amely így egy szintén átlátszatlan panel előtt álló tárgyra irányult. A visszaérkező fény adatait egy speciális algoritmus segítségével alakították elmosódott, de felismerhető háromdimenziós képpé.

Raskar elképzelése szerint a rendszer továbbfejlesztett változatát jól fogják tudni használni például a tűzoltók a házakban rekedt emberek helyének felderítésére vagy a fegyveres erők tagjai, annak megállapítására, hogy biztonságos-e belépni egy adott helyiségbe. A járművek navigációs rendszerei is alkalmazhatják a képalkotást arra, hogy „bekukkantsanak” az egyébként beláthatatlan kanyarokba a földről visszaverődő kép alapján. A biztonsági rendszerek fejlesztői is biztosan vevők lesznek az újdonságra, amely gyakorlatilag megszűnteti a holttér fogalmát. De a rendszer orvosi alkalmazása is sok ígéretet tartogat: az endoszkópos eljárások során például eddig rejtve maradt részletek jeleníthetők meg a módszer segítségével.



 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. _DiEGO_
2012.03.22. 22:48
Megint a magyarok ... és mindig is. Szóval maroknyi országhoz/lakossághoz viszonyítva - sok a neves és nagyon híres neves ember . Szerintem ország/híres-neves , feltaláló stb ember viszonylatban világelsők vagyunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Skorbut
2012.03.23. 01:44
Diego - akkora itt a nyomor, hogy mindenki gondolkodni és kitörni kényszerül. Havi egy utazás egy belvárosi villamoson és már kész is az érfelvágós délután, ha nem immunizálsz
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Tanis
2012.03.23. 11:05
Diego: ezt kb az összes nemzet elmondja magáról. Városi legenda. Tény, hogy nem kell szégyenkeznünk, de felesleges beképzelni a dolgokat... Peace.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Vendég-Ven...
2012.03.23. 15:05
"Mi a jó éggel tudnak 2 pikoszekundumos időkülönbséget mérni?"

Jó éggel nemigen, inkább ésszel. Távolságméréssel, pl. A pár ps-os idő alatt a kamera érzékelőjén a visszavert fényből képezett és időben eltérő mértékben eltérített elektronsugár egy sávot húz, és sok ilyen sávot elemeznek, ezekből állítják elő a képet. A sáv maga pedig nem más, mint a fényképezett tárgyról visszaverődött fény egy keskeny függőleges csíkja, időben elhúzva.

Aztán lehet még intereferenciával is időt mérni, a fázishelyzet megmérésével. Ajánlom tanulmányozásra pl. a mezei tolómérőt, amellyel a milliméteres osztás ellenére tizedmilliméteres pontossággal lehet mérni (ha nem lötyög).

Mellesleg nem az időmérés a kunszt, hanem a fotózás ilyen rövid expozíciós idővel. Nanosecundumos pontossággal egy mezei GPS is tud időkülönbséget mérni, sorozatban gyártott filléres alkatrészekkel. Egy fizikai kutatólaborban meg picit jobb műszerek vannak.

"És mi az, ami elég gyorsan érzékel, számol ahhoz, hogy ezt elég gyorsan fel tudja dolgozni?"

Nem real time dolgozzák fel. Egyelőre.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!