iPon Hírek

Tényleg van bolygója a Nap szomszédjának

Dátum | 2016. 08. 25.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói megerősítették a néhány napja felröppent hírt: valóban egy – nagy valószínűséggel földszerű – bolygót detektáltak a Nap legközelebbi csillagszomszédja, Proxima Centauri élhető zónájában. A bejelentés több szempontból is szenzációs, de először is lássuk, hogy mit tudni az új égitestről. A Proxima Centauri b 11,2 földi nap alatt kerüli meg csillagát, egy, a Földtől 4,24 fényévre található vörös törpét. A bolygó tömege legalább 1,3-szorosa a Földének, így ha anyaga szilárd, mint bolygónké, nem lehet sokkal nagyobb otthonunknál. A planéta mindössze 7,3 millió kilométerre van csillagától (a Nap–Föld távolság 150 millió kilométer), de a központi égitest annyival halványabb és hűvösebb a Napnál, hogy a földi sugárzásmennyiségnek csak mintegy kétharmada éri a bolygót. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a Proxima Centauri b csillaga élhető zónájában kering, vagyis becsült hőmérséklete alapján létezhet folyékony állapotú víz a felszínén. A Proxima Centauri átmérője mindössze 14 százaléka a Napénak, tömege pedig 12 százaléka központi csillagunkénak. A vörös törpe az Alfa Centauri nevű kettőscsillag körül kering, hármas rendszert alkotva annak Naphoz hasonló tagjaival. A duótól azonban meglehetősen messze van, mintegy 0,1 fényévre, ami a Neptunusz és a Nap távolságának 200-szorosa, így gyakorlatilag egyedül van az űrben, és alig láncolja magához a kettőscsillag gravitációja. Az Alfa Centauri a déli égbolt egyik legfényesebb pöttye, és bár a Proxima Centauri közelebb van hozzánk, annyival halványabb a kettősnél, hogy megpillantásához távcsőre van szükség. Mivel a Nap legközelebbi szomszédjáról van szó, a csillagászok az elmúlt évtizedek során rengeteg eszközzel vizsgálták, egyebek mellett azt is kutatva, hogy léteznek-e bolygók körülötte. És bár az elmúlt években volt néhány téves riasztás, ezekről idővel mindig kiderült, hogy nem planéták, hanem mérési hibák állnak a hátterükben. A mostani észlelés azonban nagyon jó eséllyel nem tévedés eredménye, az adatok ugyanis sokkal jobb minőségűek, mint korábban bármikor voltak. A kutatók két különböző távcső kameráit használták arra, hogy megvizsgálják a Proxima Centauri spektrumát, és észleljék az abban jelentkező apró, periodikus ingadozásokat, amelyeket egy potenciális bolygó okozhat. A planéta ugyanis keringése során maga is hat gravitációjával csillagára, amely így szintén apró köröket tesz meg. Ez a mozgás, vagyis a Földtől való távolodás és közeledés Doppler-eltolódást okoz a bolygónkról észlelt színképben. Bár a Proxima Centauri b csak nagyon apró hatást gyakorol csillagára, végül sikerült kimutatni annak jeleit a színképben. Ehhez más teleszkópokkal is megvizsgálták a rendszert, hogy kiszűrjenek minden más jellegű fényességváltozást, amely független a bolygó jelenlététől. Így végül meglepően tiszta jelet kaptak a bolygó mozgásáról. Az eredményekről beszámoló tanulmány nagyon meggyőzőnek tűnik, ugyanakkor továbbra is akadnak megválaszolatlan kérdések az új planétával kapcsolatban. Mivel pályájának helyzete jelenleg nem ismert, a szakértők nem tudják megmondani pontos tömegét sem. Ha oldalról látunk rá a pályasíkra, akkor a bolygó tömege 1,3 földtömegnek adódik, ha viszont a pályasík ettől eltérő, a bolygónak nehezebbnek kell lennie, hogy az észlelt hatást kiváltsa csillaga mozgásában. Ha pályasík 45 fokos szögben tér el az előzőekben feltételezettől, a tömeg 40 százalékkal nagyobb, ha ennél is nagyobb az eltérés, akkor pedig még nehezebb lehet a planéta.
A pálya alakja is erősen bizonytalan, ami befolyásolhatja az élhetőséget. A hőmérsékleti becslések alapján a bolygó felszínén légkör nélkül mínusz 40 Celsius fok lenne. Ez riasztóan kevésnek tűnik, de máris jóval barátságosabb szám, ha tudjuk, hogy a földi átlaghőmérséklet az üvegházhatás nélkül mínusz 15 fok körül alakulna. A Proxima Centauri b-n valószínűleg nincs túlságosan meleg, de ha elég szén-dioxid és vízgőz van a légkörében, alkalmas lehet az életre. Az újonnan felfedezett bolygó tehát nemcsak a legközelebbi ismert exobolygó, de egyben a legközelebbi ismert élhető exobolygó is. Egyelőre semmit sem tudni a planéta összetételéről, szerkezetéről és átmérője sem ismert. A szakértők szerint igen valószínű, hogy az égitest egy Földhöz hasonló kőzetbolygó, de jelenleg még azt sem lehet kizárni, hogy nincs szilárd felszíne. És mivel több mint 4 fényévre van tőlünk, nem valószínű, hogy a közeljövőben meg fogjuk tudni látogatni, hiszen a rendelkezésre álló leggyorsabb űreszközzel is több tízezer évig tartana az út. A felfedezés ennek ellenére is rendkívül izgalmas. Az első exobolygót 1992-ben fedezték fel a csillagászok, akik azóta több mint 3000 Naprendszeren kívüli planétát detektáltak. Ezek között akad pár Földhöz hasonló tömegű, és néhány Földhöz hasonló kinézetű égitest is. A csillagászok véleménye szerint azonban még mindig csak a legelején járunk a létező világok felfedezésének, hiszen a becslések azt sugallják, hogy a Tejútrendszerben több milliárd otthonunkhoz hasonló bolygó létezhet. És az egyik közülük itt lehet, a közvetlen szomszédunkban.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

10. prohlep
2016.08.25. 13:32
Szép feladat és erdmény megtalálni ilyeneket. Márcsak azért is, mert ez legalább a csillagászat egy olyan, viszonylag ritkább területe, amely valamennyire kockáztatja a tényleges ellenőrzést. Itt nehezebb tudományosan képzelődni és a számolgatásokkal megtoldott fantáziát tudományos csillagászati eredményként eladni. Néhány fényév messzeségben sokkal nagyobb a lebukás veszélye.

Amúgy pedig elvi szinten a tudomány alap-dogmája miatt sejtettük mindig is hogy ilyen bolygó van, merthogy a tényleges ellenőrizhetőség kockázata nélkül tudományos dogmaként föltesszük, hogy a világ mindenütt pontosan ugyanolyan elvek, törvények szerint épül föl és pontosan ugyanolyan anyagokból, mint amit a szűk földi környezetünkben kézbe is tudunk venni. Ebben hiszünk, másképp képtelenek lennénk kezelhető, kézbentartható, kiszámítható tudományt fölépíteni.

De attól, hogy elvi nehézségek miatt képtelenek vagyunk másmilyen szerkezetű, másmilyen kiindulási alapokra helyezett tudományt csinálni, attól még továbbra is igaz az, hogy tehát a tudományos alap-dogmáinkba vetett kollektív hitünkön alapszik a tudományunk és a megfigyeléseink értelmezése.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. zorrd023
2016.08.25. 23:56
Azért durva hogy kevesebb mint 5 fényévre lévő csillagrendszert is, csak több tízezer év alatt érnénk el Azt hittem "csak" pár ezer év kellene a leggyorsabb járműnek

Napot nagyon megközelítve parittya manőverrel nem lehetne gyorsítani pár ezer évet?? Tavaly volt egy üstökös ami ha túlélte volna a Nap közelségét a leggyorsabb járművünknél is gyorsabb lett volna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Inhaler zorrd...
2016.08.26. 12:49
Szerintem kicsi ehhez a Napunk, olyan közel meg mégse mehetünk hozzá.

Talán a napvitorlás lehetne egy alternatíva.

Viszont egy dolog felgyorsulni. Na de le is kéne fékeződni, hogy ne csak átzúgjunk a rendszeren, keresztül a semmibe.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. arn
2016.08.26. 16:23
Szvsz az a csillag ritka, aminek nincs bolygoja... Ha van egyaltalan. Mert nagyon ugy tunik, hogy egy bizonyos meret felett minden egitestnek van kiseroje.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. kiskoller prohl...
2016.08.26. 19:25
"Amúgy pedig elvi szinten a tudomány alap-dogmája miatt sejtettük mindig is hogy ilyen bolygó van, merthogy a tényleges ellenőrizhetőség kockázata nélkül tudományos dogmaként föltesszük, hogy a világ mindenütt pontosan ugyanolyan elvek, törvények szerint épül föl és pontosan ugyanolyan anyagokból, mint amit a szűk földi környezetünkben kézbe is tudunk venni. "

Ez így nagy hülyeség.

A tudomány azt feltételezi, hogy eme másik naprendszerben is ugyanazok a törvények uralkodnak, ez igaz. De ebből nem következik, hogy egy bolygó is lesz a csillag körül, csak mert a mi Naprendszerünkben is van

Nagyon intelligensnek tűnik, ahogy ezt az alapelvet dogmaként nevezed, csak éppen butaság. Tekintve hogy nincs egyetlen egy ember sem a Földön, aki ne így gondolkodna az életének jelentős részében. Ami nem is meglepő, mert gondolkodni nem is lehet másképp, mindjárt megmutatom, miért:


Mert ha azt mondom, hogy a világ másik felében más törvények uralkodnak, mint itt, akkor bizony abszolút ZÉRÓ információ tartalommal rendelkezik bármilyen megfigyelés amit végzek. Látok ott egy csillagot, de van-e egyáltalán ott egy csillag? Lehet hogy egy csillámpóni fingott egyet és azt látom. Vagy amikor megfigyeltem, akkor tényleg volt ott egy csillag, de most már lehet hogy nincs, mert ott, abban a régióban teljesen normális jelenség, hogy csillagok csak úgy eltűnnek másodpercek alatt, mert csak.

És mindemellett bármilyen agyament törvényt bemagyarázhatok, mondván, hogy az adott törvény itt és most nem működne, de ott, abban a régióban, ahol megfigyelek, ott másképpen mennek a dolgok.

Nah EZ dogmatikus.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Lugi arn
2016.08.26. 23:07
Galaxisunkban kb a csillagok 20 százalékának vannak bolygói, én úgy tudom.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. ChoSimba zorrd...
2016.08.26. 23:40
Oké, tegyük fel hogy felgyorsítjuk 10x-es sebességre. Van értelme egyáltalán a több tízezer év helyett csak több ezer évet várni ? Szerintem totál értelmetlen. Még 100 év csak-csak belátható előre (nem), de ezer évek ???
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Asagrim ChoSi...
2016.08.27. 00:22
Ezek akkora számok, hogy valaki elindul, és X év elteltével be tudja előzni őket a később, fejlettebb technológiával indított űrhajó, szóval jah, eleve nem éri meg elindítani az elsőt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. zorrd023
2016.08.27. 14:12
Na de Naprendszeren belül nem ártana ha 10x gyorsabbak lehetnénk Csak rásegítene a későbbi kutatásokra alapanyagokkal a más bolygók vagy legalább aszteroidák bányászata.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. rottenbull zorrd...
2016.08.27. 14:16
Igy van, en is jatszok a No Mans Sky-al, ezt csak megerositeni tudom
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!