iPon Hírek

Titokzatos kozmikus esemény nyomai az évgyűrűkben

Dátum | 2012. 06. 05.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy fák évgyűrűit vizsgáló kutatás eredményei alapján nagyjából 1200 évvel ezelőtt ismeretlen eredetű, nagyenergiájú részecskékből álló sugárzás érte el bolygónkat. A 774‒775-ös évekkel azonosított gyűrűkben olyan nagymennyiségű szén-14 izotóp mutatható ki, hogy a japán Nagoya Egyetem munkatársai szerint az csak a légköri szén-14 mennyiségének hirtelen és jelentős (körülbelül hússzoros) megugrása következtében alakulhatott így. A kutatásról beszámoló tanulmány a Nature oldalain jelent meg.

Szén-14 izotóp akkor keletkezik, ha nagy energiájú kozmikus sugárzás éri az atmoszféra felső rétegeinek atomjait, és ennek hatására neutronok szabadulnak fel. Ha aztán ezek a neutronok nitrogénnel ütköznek, az szén-14-re bomlik. Úgy tűnik tehát, hogy valamilyen nagyon nagy energiákat felszabadító folyamat „lökéshulláma” érhette el bolygónkat 775 körül.


Jelenlegi ismereteink szerint ilyen mértékű szén-14 megugrást egy szupernóva-robbanásból erdő gamma-sugárzás vagy egy gigantikus napkitörésből eredő protonvihar okozhat, de ezek egyike sem tűnik valószínűnek, tekintve hogy mindkét eseménynek lettek volna egyéb következményei és nyomai is, mondják a japán kutatók. Egy masszív szupernóva robbanása nappal is látható csillagot produkált volna az égen, ahogy az 1006-ban és 1054-ben történt, ennek minden valószínűség szerint lenne nyoma valahol. Ez utóbbi események ráadásul nem is hagytak észlelhető nyomot a szén-14 mennyiségében, így a 775 körül bekövetkező potenciális robbanásnak jóval intenzívebbnek kellett volna lennie. Egy hasonló méretű szupernóvának még ma is nyomai lennének az égbolton, amelyeket röntgen- és rádiótávcsövekkel már észleltek volna a csillagászok.

Az 1006-ban észlelt szupernóva mai nyomai a Chandra űrtávcső felvételén
A napkitöréses elmélettel hasonló problémák vannak: a szén-14 mennyiségének ilyen mértékű megnövekedéséhez minden eddig észleltnél intenzívebb kitörésre lett volna szükség. Egy ilyen eseményről pedig biztosan fennmaradt volna valamilyen adat. Egyes feltételezések szerint az izotópkeletkezéshez szükséges energiákhoz egy akkora napkitörést kellene feltételeznünk, amely elpusztította volna az ózonréteget, ami pedig nyilvánvalóan nem történt meg.

Daniel Baker, a Coloradói Egyetem asztrofizikusa szerint azonban elképzelhető, hogy valóban napkitörés áll az esemény hátterében. A koronakidobódás során a mágneses erők instabilitása hatására plazmafelhő lökődik ki a csillagközi térbe, és ez esetben elképzelhető, hogy a Földet elérő sugárzás szokatlanul nagy mennyiségű nagy energiájú protont tartalmazott anélkül, hogy a kitörés maga különösebben hatalmas lett volna. Az elmélet megerősítéséhez mindössze arra lenne szükség, hogy rábukkanjanak néhány kínai, illetve közel-keleti forrásra, amely szokatlan sarkifény-jelenségekről számol be az aktuális időszakban.

 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. prohlep
2012.06.05. 21:48
Érdekes kérdés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. twollah
2012.06.06. 08:09
Szerintem az UFOk voltak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. cworm
2012.06.06. 10:13
Mi az, hogy "szabadjára kerül"?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Zuzer
2012.06.06. 12:16
@cworm
Szerintem arra célzott a megfogalmazás "szabadjára kerül", hogy neutronok keletkeznek a folyamat során, tehát felszabadulnak/létrejönnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Jools
2012.06.06. 12:44
A precizitás nevében javítva
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!