iPon Hírek

Új alumínium-levegő akkumulátort mutattak be

Dátum | 2014. 06. 11.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az izraeli Phinergy mérnökei bemutattak egy olyan akkumulátort, amely állítólag 3000 kilométeren át képes működtetni egy Citroën C1-et. Az általuk fejlesztett rendszer képességeit egy 1800 kilométeres tesztúttal demonstrálták, ez pedig háromszor akkora távolságot jelent, mint amennyire a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható akkuk képesek. Még pozitívabb, hogy az akku csak 100 kilogrammot nyom, vagyis ötödannyit, mint a Tesla Model S-ben található darab. Az elmúlt évek fejlesztései elsősorban a lítiumion- és a lítium-levegő akkumulátorokról szóltak, a Phinergy mérnökei azonban más fémekkel, alumíniummal és cinkkel kísérleteznek fém-levegő akkuik megalkotásakor. A fejlesztéseket az Alcoa Canada nevű alumíniumgyártó céggel karöltve végzik, a most tesztelt rendszert például egy olyan kanadai telephelyen állították elő, amely szinte teljes mértékben hidroelektromos energiákra támaszkodva működik. Az alumínium-levegő akkuk működésük során egy olyan levegő-elektródát használnak, amely képes kivonni a környező levegőből az oxigént. Vagyis a katód ez esetben nem egy folyékony vagy szilárd állagú, oxigént tároló anyag, és mivel folyamatosan kapja az utánpótlást, nem igényel újratöltést vagy cserét. Kialakításának köszönhetően egyúttal jóval könnyebb is a hagyományos akkuknál.
Egy hagyományos és egy levegő-elektródával rendelkező akkumulátor
A most bemutatott rendszer egy porózus elektródát használ katódként, amely kis kiterjedéséhez képest nagy felülettel rendelkezik, így jelentős mennyiségű oxigént képes kiszűrni a levegőből. Az elektróda anyagában egy ezüst alapú katalizátor biztosítja, hogy a szén-dioxid ne zavarja meg annak működését. Ez utóbbi a fém-levegő akkumulátorok nagy problémája, mivel a katódhoz kapcsolódó szén-dioxid fokozatosan szénnel telíti a felületet, amely így nem lesz képes feladata megfelelő szintű ellátására. Az alumínium-levegő akkukban a fém idővel alumínium-hidroxiddá alakul, használhatatlanná téve a rendszert, vagyis az ilyen akkuk nem tölthetők újra, hanem teljes cserére szorulnak. Nagy előny persze, hogy az elhasználódott akkumulátorokból aztán új akkuk gyárthatók le. Az ilyen rendszerű autókban tehát pár havonta le kell cserélni az akkut, a fejlesztők szerint azonban ez egy megfelelően ellátott szerelőhálózattal könnyedén megoldható. A Tesla mérnökei tavalyi bemutatójuk során 90 másodperc alatt hajtották végre egy, a most bemutatottnál jóval nehezebb akku cseréjét, vagyis a dolog várhatóan kevesebb időt vesz majd igénybe, mint egy átlagos tankolás. A napokban tesztelt jármű érdekessége, hogy azt alumínium-levegő és lítiumion-akkumulátorral is ellátták. Az elgondolás az volt, hogy a rövid, városi utakon a lítiumion-akkura támaszkodik a rendszer, a másik akkumulátor pedig csak az 50 kilométernél hosszabb távokon lép működésbe, így hosszabb élettartamú lehet, mintha folyamatosan ezt használná a gépjármű. A Phinergy, ahogy már említettük, más fém-levegő akkukkal is kísérletezik. Az általuk fejlesztett cink-levegő akkumulátor például rendkívül tartósnak tűnik, és több ezer órányi működés után is alig mutatja az elhasználódás jegyeit. Ennek gazdaságos gyártása, és tömeges előállítása azonban jelenleg még komoly akadályokba ütközik, a cég fejlesztői viszont bíznak abban, hogy csak idő kérdése, és megoldást találnak a problémákra.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

60. yoman3d
2014.06.11. 13:50
Én egy kicsit aggódnék. Most hogy jó sok széndioxidot juttattunk a levegőbe, elkezdjük felemészteni az oxigént...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
59. djgeg
2014.06.11. 14:12
Ez az még pár ilyet. Fejlettebb AKKUT a népnek!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
58. fenui yoman...
2014.06.11. 14:15
Annak alapján amit írtak, ez jóval hatékonyabb, mint a jelenlegi belső égésű motorok, akármilyen varázslattal van is felszerelve. a CO2 megkötő technológia rendelkezésre áll, csak még nem tudjuk nagy méretben alkalmazni, és ahhoz át kellene állni a metanol-gazdaságra. Ami egyébként jó átmenetet biztosítana egy még hatékonyabb energiatároló technológiának. A legkényesebb kérdés ma is az óceáni hajózás energiaellátása, mivel ott nem állíthatod le a motort csak úgy, különben elsodródsz. Ezért alkalmazzák a mai napig a bunkerolajat az efféle nagyhajókban (aminek egyébként ez az egyetlen felhasználási módja...). A másik meg a repülés, érdekes lenne megvizsgálni, meddig tudna repülni mondjuk egy 707-es metanollal. Mert a hidrogéngazdaság nem látna el önmagában egyetlen repteret sem, az fix.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
57. TheEnginee...
2014.06.11. 14:19
Ez Jo!
Mondjuk ez egy konvencionalis elem, es nem akkumulator, de az mar mas kerdes... Mivel ugye nem villannyal töltik...
Pont mint a hallokeszülekek cink-levegö elemei.
"vagyis az ilyen akkuk nem tölthetők újra" --> tehat elem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
56. fagy
2014.06.11. 14:48
+1
Tartós elem!
Igaz az autó rendelkezik akkuval is, de ez az elem dolog nem tűnik haszontalannak, mindössze macerás egy kicsit a használata, ill. a cseréje.
Mennyi lenne az új ára, a csere munkadíja és mennyiért számítanák be a lemerültet, amit ugyebár fel lehet újítani?
Még nem igazán aktuális kérdések ezek, de lehet, hogy nemsokára érdemes lesz feltenni őket, úgy legyen....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
55. Meteorhead
2014.06.11. 15:25
Cserélni te is ki tudod magadnak cserélni. A videón mutatták is, mekkora egy-egy cella ami párhuzamosan van kötve abban a nagy kötegben.

Nagyjából úgy képzelem el, hogy megállsz a "benzinkútnál", felnyitod a kocsi oldalát, és kicserélsz 8-12-16 ilyen kazettát, aztán bemész és fizetsz.

A kazetták ára pontosan annyiba kerül, mint amennyibe az újrahasznosítás költsége + haszon. Úgy, ahogy most tartálykocsikkal viszik a benzint a kutakra, ugyanúgy kellene a fáradt cellákat elszállítani a "kutakról" és újakat hozni a helyükre.

Nekem nagyon tetszik ez a technológia. Csak tudják keresztülverni az olajlobbin. Bár amennyivel hatékonyabb egy villanymotor a belső égésűnél, egy nagyobb fuvarozócég lehet simán bevállalja, hogy megalapítja az első ilyen újrahasznosító láncot a saját kamionjainak, annak reményében, hogy majd mások is szépen lassan elkezdik használni a saját "benzinkutait".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
54. oiskin Meteo...
2014.06.11. 15:37
Azért attól még elég messze vagyunk. Pláne ha figyelembe vesszük, hogy a tesztben szereplő C1-esben 100 kg-os elem volt. Egy teherautó megmozdításához sokkal több energia szükséges mint egy C1-eshez. Jelenleg egy kamion átlagosan 1000 liter üzemanyagot képes magával vinni. nem lennék meglepődve, hogyha kb ugyanekkora tömegű elem-re lenne szükség (Bár szerintem többre). Ebből számomra az következik, hogy egy közepes méretű fuvarozó cég napi több teherautónyi elemet cserélne le. Ekkora invesztálást nem tartok valószínűnek, pláne ha hozzávesszük, hogy csak a saját telephelyén tudják cserélni, mert nincs kiépített hálózat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
53. Szefmester oiski...
2014.06.11. 16:15
Helyi buszjáratokra a telephelyen várhatnak ezek az elemek, és a közelben a közlekedésiek tulajdonában lenne egy gyár ahol három műszakban hasznosítanák újra az elhasználtakat.
Én legalábbis ezt csinálnám.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
52. SnokeHUN
2014.06.11. 16:21
Az alapanyagokat nézve heti rendszerességgel lopnák ki az autókból...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
51. djgeg oiski...
2014.06.11. 16:25
Ha a C3 100 KG és elemét veszed alapul amivel elméletben a leírtak szerint 3000 Km et lehet megtenni. Akkor gondold égig, hogy hányszori tankolás kellet volna a 3000 Km megtételéhez? Egy legalább.
Ha a tömeg teljesítményt ennénk alalpul egy 1000 literes tankal rendelkező kamiont átalakítanál mondjuk 1200-1500 kg akkura amivel elmegy 3-4000 Km et akkor ez azt jelentené, hogy a hosszútávú fuvaroknál a B pontba megérkezésnél kéne max csere. Rövid távon bőven megjárja a távot A-B-A -ba. Szóval a csere adott.
Nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy mennyivel kisebb vagy nagyobb az elektromos motor pl egy Kamion dizel-benzin alapú motorjához képest. Ha kisebb amit én feltételezek akkor több hely és súly felszabadulás marad ennek az elemnek.

Nem rossz koncepció, főleg, hogy kezdeti stádiumban van. Ha ki tudják tolni a kg/km arányt akkor bőven a megéri kategória.

Azonban ha a mostani adatokat néznénk 3000 Km ként most is elég jó eredmény lenne az elem csere. Na még ha tornásznának rajta. Mondjuk 5000 Km enként cserélsz egyet. Bőven jól hangzik.

A fő kérdés szerintem a felujítás. Hogyan kivitelezik? mi kell hozzá? Csupán a korrózió eltávolítása? Akkor az nem nagy kunszt. Ha nem kerül többe mint "kibányászni" finomítani szállítani 1 liter üzemanyagot akkor már jók vagyunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
50. oiskin djgeg
2014.06.11. 16:43
Kamionok jelenleg 400+ LE-vel rendelkeznek ( kb 300 kW). Anno egyetem alatt építettünk egy elektromos autót, abban a 4 kW-os motor volt vagy 40 kg. Ne érts félre, nekem is tetszik az elgondolás, csak még eléggé gyerekcipőben jár. Súlyt lehet csökkenteni agymotorok alkalmazásával, viszont azok ára horribilis. Amúgy jelenleg 1 tank üzemanyaggal kb 3-4000 km-t tud megtenni egy modern teherautó. Ja és C1-es volt nem C3-as (előbbi kisebb ezáltal könnyebb is).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
49. djgeg oiski...
2014.06.11. 17:12
Azért azt ne felejtsd el, hogy egy elektromos motor vs benzi motor összehasonlításban nem lehet a lóerőkre vagy kW alapján összehasonlítani őket. Mindezek mellet egy kamionnak első sorban nem "lóerőre" van szüksége hanem pl nyomatékra. Az egyetemen általatok összerakott 40kg 4kw os motort meg ne hasonlítasd már össze ezekkel
Mindezek mellet természetesen gyerek cipőben jár. Ez természetes. Viszont pont ez a lényeg! Ez egy gyerekcipőnben járó technológia még is egy életképes koncepció! 3-5000 Km enként elem csere. Nem különbözik a mostani tankolástól. Egy igazi gátló tényezője van az egésznek. Az az olajtársaságok ereje. Semmi más. Amíg olaj van addig nem lesz semmi hasonló akár életképes ötlet sem elterjedve. Ha csak nem egy meglévő nagy olajban is érdekelt de felvilágosultabb ipari órás nem kezd bele.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
48. dzsuz87
2014.06.11. 18:43
Elektromos autóknál nagyobb a nyomaték.

Tesla Model S: 310 kW teljesítmény mellé 600 N·m nyomaték jár.
Mitsubishi Lancer Evo X ehhez legközelebb álló modellje (FQ-400): 300 kW és 542 N·m.
Plusz egy elektromotor a közel maximális nyomatékot sokkal tágabb fordulatszám tartományban képes leadni.


Ez nem elem, hanem akkumulátor.

A cellák idővel elhasználódnak, de többször újratölthetők. Csak gondolom kevesebbszer, mint egy lítium-ionos például.
Az eredeti cikk azt írja, néhány havonta kell kicserélni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
47. dani9078 yoman...
2014.06.11. 18:57
De ha már kevesebb széndioxid kibocsájtás lesz, akkor több oxigén marad
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
46. LechooEdy
2014.06.11. 20:17
Már látom előre, hogy mindenki a sufni akku cserére megy, mert az olcsóbb lesz, mint a márkaszerviz cseréje, biztos egy vagyont kérnének el a nagyjából hatvan másodperc csere óradíja miatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
45. fagy
2014.06.11. 20:19
dzsuz87
"Az alumínium-levegő akkukban a fém idővel alumínium-hidroxiddá alakul, használhatatlanná téve a rendszert, vagyis az ilyen akkuk nem tölthetők újra, hanem teljes cserére szorulnak. Nagy előny persze, hogy az elhasználódott akkumulátorokból aztán új akkuk gyártatók le. Az ilyen rendszerű autókban tehát pár havonta le kell cserélni az akkut,"

Ez jellemző az elemekre... az akku más!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
44. dongo84
2014.06.11. 20:19
Szerintem kezdhetik elültetni a fákat, hogy mire befut a projekt legyen elég O.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
43. TheEnginee... dzsuz...
2014.06.11. 20:31
Ott irtam le alul #4, mi az ismérve az akkumulátornak.
Egyébiránt sok levegő (O2) alapú megoldás létezik, nem csak az aluminium-os, viszont ennél még nem sikerült megoldani a reverzibilitást egyszerű töltéssel.

@dongo84 és Oxigénproblémások...
Erre ne úgy képzeljetek, hogy fogyasztja az O2-t, mint ha benzint tankolnál. Itt ami elfogy a kiürülés alatt, azt visszakapjuk a "feltöltés" alatt. Tehát csak tárolja azt is oxid, vagy hidroxid formában... Vegyészek, ha valamit elírtam, kéretik javítani, hagy okosodjunk...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
42. fofoka djgeg
2014.06.11. 23:17
"Mindezek mellet egy kamionnak első sorban nem "lóerőre" van szüksége hanem pl nyomatékra."

Ez jó, ezt felírom valahova. Mondjuk a kéménybe szénnel. Máshova úgysem érdemes.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
41. fofoka dzsuz...
2014.06.11. 23:19
"Ez nem elem, hanem akkumulátor.... ...néhány havonta kell kicserélni."

Néhány havonta hányszor 3000 km-t akarsz megtenni? Ez elem, nem aksi. Pont.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
40. djgeg fofok...
2014.06.12. 00:14
Nem mondtam én, hogy nem kell oda paci, viszont sokkal több tényező van mint a pénisznövelő lóerő. Ma egy 300 lovas kamionba épített modern motor ugyan úgy elhúzza mint a régi 500-800 lovas szörnyek, de tudod mit igazad van mindenből csak a lóerő számít. Képzeletbeli Pénisznövelésre fel
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
39. djgeg fofok...
2014.06.12. 00:19
A Cikk és egyéb helyeken is azért említik akkumulátornak, mivel ezt nem kell se eldobni se ténylegesen alkatrészt vagy alkotó elemet cserélni benne. Kvázi felújítod, kipucolod aztán mehet a banzáj. Ebben a szemléletben, nem egy eldobható szinte lehetetlen normálisan újrahasznosítani elem. Hanem kvázi felijítható/újratölthető áramot tároló eszköz vagyis akku.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
38. djgeg dongo...
2014.06.12. 00:21
Mert a jelenlegi folyékony energiahordozót égető motor mit eszik? Csak benzint? Mit szív be vajon és miből csinál Co2? Ne szívassatok már emberek.... Gondolkozzatok már. Ha lecserélnénk az összes kocsit ilyen akkuval dolgozó elektromos autókra akkor a jelenlegi motorok által felhasznált O2 majd az abból keletkező CO2 kibocsájtás teljesen kiesne... Meg ne magyarázza nekem valaki, hogy egy ilyen akku majd több O2 zabál mint a mostani motorok....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
37. peti198706...
2014.06.12. 05:27
CHARGE? EZiS "FOGYASZT?!" Sose lesz vége a fogyasztói butító mámornak? akkor megmondom miaza "CHARGE" Megoldom izibe: Napelem karosszéria festékrétegébe, hibrid auto alap tulajdonságaival fércelve: "pryus" akkujainak motorral való töltése, s fékpofák-hője, williams lendkereke, megfejelve egy vízelvezető rendszerrel csak azért hogy a CHARGE fogalom kivesszen a buksikból. Robbanómotorba bontott vizet azaz durranógázval "bakeing" szódával bontva is elmegy, nagyobb hatékonysággal mint a foszilis tüzelő anyagok legjava, ->tablet se kell oda, monszun esőt hagyva a sok kopasz fejére. -Ezutal a Csárdzs: -vízelj a motorháztetőre s elmegy! Múkodik s mozog. A csere a buksikban történik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
36. TheEnginee... djgeg
2014.06.12. 09:41
@22...
Szoval...
Nem kell a fogalomzavar!
Azert hivjak akkunak, mert felre lett forditva, ugyanis az angolszasz battery fogalom eleg zavaros tud lenni, ha nem figyelünk a tartalomra es pont.
@24...
Ez a hsz. remelem a cinizmustol roskadozik...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
35. djgeg TheEn...
2014.06.12. 10:48
Nem fogalom zavar. A elem EGYSZER használatos eldobható eszköz. Az Akku nem. Ennyi kés slusz pasz.
Az meg, hogy fos a fordítás nem tehet senki. Elem és újratölthető-elem nek kéne fordítani azt az ebet. Ennyi.

Ebben az Akku/elem-ben nem lecserélni kicserélni hanem megtisztítani kell az alkotó elemeket. Nem eldobni és újat gyártani. Így elemnek se lehet nevezni. Maximum felújítható elemnek. Vagy mit tudom én.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
34. dzsuz87 TheEn...
2014.06.12. 10:57
Olyat nem olvastam sem ebben, sem az angol nyelvű cikkben, hogy árammal nem tölthető fel. Küldenél erről olvasnivalót?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
33. maci
2014.06.12. 11:54
djgeg, dzsuz87, ti melyik cikket olvastátok?

"Az alumínium-levegő akkukban a fém idővel alumínium-hidroxiddá alakul, használhatatlanná téve a rendszert, vagyis az ilyen akkuk nem tölthetők újra, hanem teljes cserére szorulnak. Nagy előny persze, hogy az elhasználódott akkumulátorokból aztán új akkuk gyártatók le."

Vagyis nem lehet tölteni, és nem megtisztitják, hanem újat gyártanak a régi anyagából. Ez szerintem is inkább elem, mint akku. A gyárthatók szóból meg kimaradt egy h
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. dzsuz87
2014.06.12. 12:13
Nálam az "idővel" kifejezés nem azt jelenti, hogy a használattal azonnal átalakul a fém, hanem hogy egy idő után, de nem a használatból eredően zajlik le az a folyamat. Az angol nyelvű cikkben is pont ugyanígy van fogalmazva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. Radon
2014.06.12. 12:34
Gyerekek, csoda nincs! Ez sem lesz olcsó! Ez egy olyan elem, amit elektrolízissel "töltesz fel". Mindenféle lim-lom alumínium nem felel meg a feladatra.

Alukohóban: Alumíniumoxid + energia = alumínium

Járgányban: Alumínium + oxigén = energia + alumíniumhidroxid

Aztán: Alumíniumhidroxid + energia = alumíniumoxid

és innen újrakezdődik a körforgás. Csak a feszültség hatásfok kb 36%, vagyis amit beletettél az elektrolízissel, annak csak harmadát nyered vissza, és akkor még nem is beszéltünk a többi veszteségről (vill.motor, surlódás, stb), tehát kb ott vagy mint a belsőégésű motorok.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. djgeg maci
2014.06.12. 12:45
Google a barátod. Ha rákeresel az alumínium oxide ra akkor megtalálod, hogy az alumínium oxidot szépen újra lehet hasznosítani alumíniummá.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. Seri22
2014.06.12. 12:48
A nem tölthető akkut nem elemnek hívják?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. djgeg Radon
2014.06.12. 13:01
Al2O3-alumínium-oxid, timföld. Ez a jelenleg is használt alumínium gyártás egyik fázisa. Tudtommal.
Gyakorlatilag ugyan annyi vagy kevesebb ezt az akksit elő felújítani mint az alumíniumot legyártani. Nem több.
Lehet osztani és szorozni, de nem hiszem, el hogy ilyen teszteket és pénzt ölne egy aluminium gyártással és kutatással foglalkozó cég ha nem lenne jó koncepció, és nem lenne olcsóbb mint kitermelni finomítani a kőolajat.
Az alumínium tudtommal a 3. leg gyakrabban előforduló elem a földön. Használatával és újrahasznosításával létrehoznánk, egy a jelenlegi robbanó motorokat lecserélő rendszert miért lenne rossz?
Elfogy/elhasználjuk az alumíniumot? Nem.
Drágább mint kitermelni finomítani a kőolajat? Nem.
Elfogyasztja az oxigént (jaj megfulladunk)? Nem (nem valószínű, hogy több O2 fogyasztana mint a robbanó motorok)
Gyerekcipőben jár? Igen. (igaz már 25 éve van fém-levegő elem)
Pénz és idő átállni? Igen.

Ennyi
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. oiskin djgeg
2014.06.12. 13:07
Akkor keress rá az Alumínium-hidroxid-ra is. Radon nagyon jól leírta, ahhoz hogy Alumíniumot állíts elő timföld (alumínium-oxid) kell. Alumínium-hidoxid-ból elő lehet állítani timföldet, de ehhez energia (melegítés) szükséges. Ergo kétszer kell átalakítani és így már nem biztos, hogy megéri gazdaságilag foglalkozni vele. Persze nyugati országokban bevett gyakorlat az állami támogatás az ilyesfajta újrahasznosításra, de nálunk sose lesz ilyen sajnos. Jelenleg az Alumínium árfolyama 2-3 euro/kg, meg lennék lepődve ha olcsóbban elő lehetne állítani Alumínium-hidroxid-ból mint bányászott timföldből. Mint lentebb írtam, nem rossz irány, csak még van mit fejleszteni rajta.
Ja és ha hitelesnek akarsz tűnni, ne használd a robbanómotor kifejezést mert teljesen szakszerűtlen. A helyes megnevezés "belső égésű motor", ugyanis az égéstérben a lángfront terjedésének sebessége nem éri el a robbanás kritériumát. (Anno a robbanómotor kifejezésért helyből kivágtak volna minket vizsgáról)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. djgeg oiski...
2014.06.12. 13:12
"Ma az alumíniumgyártás nyersanyaga a bauxit. A bauxitot először a Bayer-eljárással timfölddé alakítják, tehát az alumínium-oxidot nagy hőmérsékleten, NaOH oldattal oldják ki. A keletkezett aluminátlúgot ülepítéssel és szűréssel szétválasztják a fel nem oldott nagy vastartalmú maradéktól, a vörösiszaptól. Az oldatból hígítással és hűtéssel választják ki az alumínium-hidroxidot. Ezt szűrik, majd csőkemencében víztelenítik (kalcinálják), aminek eredményeként alumínium-oxid képződik. Ezután a Hall-Héroult eljárással a timföldhöz kriolitot kevernek, hogy csökkentsék olvadáspontját, majd hevítik és elektrolízissel alumíniummá redukálják:

mathrm{2 Al_2O_3 rightarrow 4 Al + 3 O_2},!
Negatív elektródként grafittal, vagy tiszta szénnel bélelt acél kádakat használnak, és az olvadékba felülről merítik a pozitív pólust, ami szintén szén vagy grafit. Az a pozitív elektródon fejlődő oxigén szén-dioxiddá és (mérgező) szén-monoxiddá oxidálja a szén- vagy grafitelektródot, amit ezért időnként cserélni vagy pótolni kell. Az alumínium a kád alján gyűlik össze.
Bővebben lásd: Könnyűfém-kohászat"

Mert tuti drágább felhevíteni Alumínium-hidroxid majd alumínium-oxid csinálni belőle, mint a bauxitot "finomítani"
Nem vagy kémikus se ipari vegyészmérnök hogy tudd. Ez a CÉG viszont egy aluminum gyártással foglalkozó cég... Ne hogy azt hidd, hogy időt és pénzt ölnének ebbe ha nem lenne pl olcsóbb mint a jelenleg kőolaj finomítás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. oiskin djgeg
2014.06.12. 13:23
Valóban nem vagyok egyik sem, viszont ezek a környezetbarát megoldások sose arról szólnak, hogy olcsóbb mint a benzin/gázolaj, hanem kevésbé károsak. Pl szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás lényegesen drágább mint a normál depózás, csak éppen kevésbe károsítja a környezetet.
Amúgy senki sem vitatta azt hogy Alumínium-oxid-ból lehet Alumínium-ot gyártani. (Főleg hogy ez a normál eljárás is) De részemről a vitát itt bejeztem, mert wikipedia idézeteket nincs hangulatom olvasni. Főleg úgy, hogy évek óta Alumínium-iparban dolgozom mérnökként.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. TheEnginee...
2014.06.12. 13:33
Nah jo sracok... Ugy veszekedtek ahogy akartok, azon, h megeri-e vagy nem-e. A fenti cikk ilyen forman nem allja meg a helyet. Ez nem akkumulator.
Elektrolizis... ez mond valamit? Egyaltalan erti az aggalyoskodok közül, hogy mi törtenik egy akkumulatorban kisütes es feltöltes alatt?

@26, 27: Az elemet attol hogy kidobjatok a Qkaba, attol meg fel lehetne hasznalni, ertsd ujrahasznositani, csak nincs kiepitett infrastruktura rea.
Mondjuk ez nem igaz, mert ott van a DM-ben a kis elemgyüjtö kuka, csak senki nem hasznalja.
Egyebirant mostani allas szerint ugyan az az összes fem-levegö alapu akku baja. Nem tudod, hogy szabalyozni azt, hogy hogy ül ki a femreteg a tölteskor.
A Cink alapu van a legfejlettebb szinten, itt azert az ALu-t nyomjak, mert magasabb a potencial vele. De ez is döglött dolog ilyen forman.
Velemenyem szerint a cink lesz a megoldas, de addig meg SOKSOK viz lefolyik akar melyik kis folyonkon is.

A Li-levegö megoldas meg vicc. Az IBM elkezdte "fejleszteni" (Battery 500) (talan) 2005-ben, de az is csak toporog. Arrol nem is beszelve, hogy ehhez nincs eleg Li a Földön. Okkal hivjak ritka föld femnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Radon
2014.06.12. 14:01
djeg: Látom remekül használod a google-t, viszont pár tényt nem tettél bele az okfejtésedbe:

1. Az elektrolízishez 4,5 voltos fesz. kell, visszafelé viszont csak 1,6 voltot nyersz, ugyanakkora elektronáramlással. Vagyis 36%-os a hatásfokod az elektródpotenciál miatt.

2. További plusz energiát kell befekteted a hidroxid hevítéséhez, az öntéshez, hőkezeléshez, gyártáshoz, stb

3. A fejlesztés oka nem csak az lehet, hogy valami olcsóbb. Ennek az alu elemnek van egy óriási előnye a többivel szemben: mechanikai sérülés esetén nem gyullad, nem robban, nem izzik fel, szóval biztonságos.

4. Az hogy jobban fogyasztja-e az oxigént, mint a belőségésű motorok, az attol függ, hogy milyen energiával elektrolizálod a timföldet, vagy hevíted az alumíniumhidroxidet. Ha vízzel akkor nem. Ha gázzal, akkor igen. Az elektrolízissel elveszed az oxigént, az alu elemben meg visszaadod, de elektrolízisnél széndioxid is keletkezik az anódszén miatt. Ha az áramot meg gázzal állítod elő, akkor meg még több oxigént használsz el mint benzinnel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. djgeg oiski...
2014.06.12. 14:07
Ez nem a "környezetbarát eljeárás" kategória, hanem egy elem (legyen ) megoldás aminek segítségével sokkal jobb hatékonyságú elektromos autókat lehetne gyártani. Az, hogy ennek a technológiának az újrahasznosítása egy kiépített rendszerrel többe kerülne mint normál eljárással alumíniumot gyártani, vagy az akksihoz hasonló hatásfokú mennyiségő liter/kg benzint finomítani szállítani (veszélyes anyagként) és tárolni az hülyeség.
Amúgy meg, ha kiszámolnánk és ott lenne feketén fehéren, hogy az újrahasznosítás során felmerülő költségek hogyan arányulnak az eredeti gyártás mellet és kivetítenénk ezt egy jelenlegi autóiparra, nincs az a hülye barom aki ne az újrahasznosítást válassza ipari szinten, hiszen csilliárdokat lehetne megspórolni vele.
Amúgy ha aszt vesszük, hogy hevítésses eljárással mint említették lehet ezt gyakorlatilag újrahasznosítani, akkor meg ne magyarázza nekem, valaki hogy drágább, mint az eredeti folyamat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Radon djgeg
2014.06.12. 14:38
"hevítésses eljárással mint említették lehet ezt gyakorlatilag újrahasznosítani, akkor meg ne magyarázza nekem, valaki hogy drágább, mint az eredeti folyamat."

Az csak egy része. onnan még elektrolizálnod kell, aztán önteni, megmunkálni, hűteni v hőkezelni stb. Drága, viszont biztonságos.

Az izraeli exoskeletonos gyilkológépek áramforrásának viszont kíváló lesz, mivel ha átlövik sem robban fel, vagy gyullad ki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. djgeg Radon
2014.06.12. 15:08
De ez az aluminium gyártás folyamata is!.... Tehát az újrahasznosítási/felhasználási folyamat szinte ugyan az mint az alumíniumgyártás normál folyamata. Kvázi nem igényel új gyárak építését. Nem igényel semmit csak a már kialakult alumínium ipart kell használni. Annyi különbséggel, hogy megspórolod a kitermelési költséget
Egyetlen plusz az a plusz hevítés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. sola
2014.06.12. 17:21
Egy ellenérvként írta valaki, hogy ennek a megoldásnak a hatásfoka megállna ~30%-nál (aluminium hidroxid újrafeldolgozással), azaz hasonló lenne mint a mostani fosszilis üzemanyaggal rendelkező autókhoz.

Még ha ez alapvetően igaz is, akkor is ég és föld a kettő közötti különbség:

1) Az ALUs akkumulátort csak hatótáv növelőként fogod használni az autódban, azaz átlagos felhasználás esetén a lefutott kilométerek 80-90%-át az autóba szerelt Li-ion akku fogja adni. Az ALUs akksi csak akkor fog dolgozni ha leugrasz a horvát tengerpartra, Balcsira vagy más messzi helyre.

1a) Még ha valaki folyamatosan autópályázni akar is, akkor is idővel megoldhatónak tűnik az egyszerű csere. A technológia minimális elterjedése után azonnal megjelennek majd a szolgáltatások, amelyekkel könnyedén tudod majd cserélni az akksit (mint a Tesla SuperCharger Network). Tekintettel akksi kis súlyára és egyszerű felépítésére, még az sem elképzelhetetlen, hogy idővel felhasználó is cserélheti majd az akksit és ha megfelelően szabványosítják az akksikat, akkor gyakorlatilag benzinkúton beszerezhetőek, cserélhetőek lesznek, gyártótól, autó modelltől függetlenül.

2) Ez a megoldás nagyon drasztikusan lecsökkenti az autókban alkalmazott Li-ion akksikkal szemben megfogalmazott hatótáv követelményeket (egy átlag autóba elég lesz egy 50km-es Li-ion akksi), azaz az elektromos autók ára végre lecsökkenhet a mostani benzinesek árára úgy, hogy alapvetően nem csökken a szolgáltatási szinvonal. Azaz az elektromos autók számtalan előnye végre nem fog hatalmas hátrányokkal párosulni, azaz robbanásszerűen terjednek majd.

3) Ha az ALUs technológia miatt elterjednek az elektromos autók, akkor a mostani autók által okozott közvetlen, városi, út melletti légszenyezés lényegében megszűnik, a városok élhetősége drasztikusan feljavul (most vegyetek olcsón házat autópálya mellett ). A levegő mellett hatalmasat csökken majd a zajterhelés is.

4) A globális felmelegedés jelentős részét az autók által igényelt üzemanyagok elégetése adja. Ez mindenestül megszűnik, hiszen az alu-hidroxidot tökéletesen fel lehet dolgozni 100%-ban megújuló energiával.

5) Az aluminium-hidroxid újrafeldolgozás hatalmas lökést adna a megújuló energiatermelésnek is, hiszen ezek a gyárak könnyedén felveszik az éjszaka vagy nappal fölöslegesen előállt szél vagy napenergia termelést, azaz a megújulókat masszívan túl lehet majd méretezni és a tetszőleges időpontban előálló fölösleget szépen felszívják majd az ALU gyárak. Gondolom idővel megjelennek majd azok az ALU újrahasznosító gyárak, amelyek képesek lesznek direkt, koncentrált/fókuszált napenergiával javítani a konverzió hatásfokán (a mostani koncentrátoros naperőművek képesek vagy 800 fok környékéig eltolni a keringő folyadékot). Egy ilyen gyárnak csak a maradék hevítést kell majd elektromos árammal megoldania a napsütéses időszakokban.

Ez a technológia szerintem nagyon sok pozitív vonással, hatással rendelkezik, azaz józan ész alapján el kellene terjednie.

A videóban az is elhangzik, hogy ez már 1-2 év múlva megjelenhet termékekben, ami azt jelenti, hogy a technológia már messze a kommercializálás fázisában van (azaz nem valami kis labor projekt).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. sola
2014.06.12. 17:27
Az elem / akkumulátor vitához:

Mivel nem az tárolórendszer megy a kukába az áram elhasználása után, hanem az aktív anyag pótlása után a tároló újra használatba kerül, ezért erre a szerkezetre valamennyire illik az akkumulátor elnevezés is.

Talán a legjobb lenne üzemanyag cellának hívni, szerintem arra hasonlít a legjobban. Az ALU benne az üzemanyag, ezt pótolni kell, amikor elfogy.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. TheEnginee... sola
2014.06.12. 17:48
Mivel itt megeszed az elektrodát, ez is sántít, de legyen. Egyébként az angolszász szakirodalom primer battery-nek hivja, ami nálunk egyenértékű a fel nem tölthető elem fogalmával, de részemről itt a vége. Hívjuk ahogy akarjátok!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. kozmaltkoz...
2014.06.12. 18:13
Micsoda vita alakult ki egy kamu cikk kapcsán.
A cikk története:
Support tevékenységet folytató pszihopata unatkozott, miközben remote desktop képernyőn az ügyfél szélturbina rendszert tervezett magának.
4 db szélturbinát akar, de jelenleg nincs semmi pénze.
Egyet mindenképpen megcsinál, ha beleszakad akkor is. Ehhez sporolni fog, csak 2 erű sodort réz vezetéket használ a turbina és az akkumulátor közötti 30 méter távon, mindjárt a turbinánál DC fesz. átalakítás lesz, mert a kiépítendő vezetékhálózat így napelemhez is jó lesz. De a drága rézvezeték szükséges keresztmetszet miatt lesz olcsó aluminium légvezeték is (szigetelt és elég jó keresztmetszetű).

Ember!!!

Ebből hogy lesz tudományos cikk?

Ez az ember közreműködött a szélturbina rendszeres kirúgatásában, már kétszer is.

Pszihopata vagy nem?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. TheEnginee... kozma...
2014.06.12. 18:40
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. fofoka djgeg
2014.06.12. 20:45
Ez fájt. Olyan emberek alkotnak itt véleményt, akik hiányoztak fizika óráról. Aztán meséld már el nekem, hogy miként lesz abból a rohadt nagy nyomatékból elégséges vonóerő egy adott sebességnél, ha nincs mögötte teljesítmény? P=F*v, valaki? Nem rémlik? Csak azért kérdezem, mert az elméleted szerint egy 0.5 kW-os mopedmotor is elég lenne ide, ha kellően leáttételeznék, nemde?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. fofoka djgeg
2014.06.12. 20:51
Ahogy már valaki kifejtette előttem: battery-nek hívják az elemet is, meg az aksit is. Ennyi a megfejtés, nem kell a kérdést túllihegni. Más:
Az alumínium korundból simán lehet alumíniumot gyártani, ez nem kérdés. Csak jó nagy energiaráfordítással. Innentől bukó az egész.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. djgeg fofok...
2014.06.12. 21:18
Kiforgatod a szavaimat semmi több. Nem írtam, hogy nem kell lóerő, se hogy teljesítmény... Csak a fejedben nem ülepedett le amit írtam, hogy egy elektromos motort nem feltétlen lehet összehasonlítani csal a lóerő/kw alapján, a robbanó motorral.
Azt pont én fejtettem ki, hogy a fordítás szerint elem-újratölthető-elem-nek kéne fordítani na bumm. Az alap definíció szerint pedig, az elem egyszer használatos eldobható. Ez pedig nem az, de tudod mit legyen igazad legyen elem

Mitől nagy energia ráfordítás? Mitől több mint kitermelni a bauxitot, azt ülepíteni hígítani, hígítani, hűteni hevíteni stb mire alumínium-oxid, lesz belőle... ami innentől ugyan az a folyamat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. TheEnginee... djgeg
2014.06.12. 21:33
1.: AL oxid nem egyféle van.
2.: teljesitmény = konstans * szögsebesség * nyomaték.
Nincs robbanó motor, csak belső égésű van. A nagy nem mérőszám. még a több sem mérőszám, de ott van fofokanak igaza, hogy több, mint egyébként. (Gazdaságossági probléma, lásd lent.)
A villamos gépek "nagy" nyomatéka pedig a túlterhelhetőség áldása. Kigyorsítani, előzni ideális.
Porsch óta tudjuk, hogy a villamos gépek karakterisztikája (P/n) ideális BÁRMLYEN vontatási feladat leküzdéséhez. Nem véletlen a diesel mozdony az első hibrid jármű. (Talán hamarabb volt, mint a hajozásban, de közlekesek léCCi javítsatok, ha nem igy van.) Lehet ALu, lehet bármi, egyenlőre több aggály is van, nem csak az energiatárolás. És az aggály pusztán annyit tesz, hogy "gazdaságilag nem kifizetődő". Véleményem szerint csak pillanatnyilag nem, de integrálva időre máris más a leányzó fekvése...
Én is elkötelezett vagyok a villamos autó témában. Sok éven keresztül végigkísérte(kíséri) a pályámat, de még nem tartunk ott. Az viszont biztos, hogy igy ez a cikk nem állja meg a helyét. Könyörgöm legalább a címet javítsátok már ki...
(Vagy magyarázzátok meg miért akku ez. )
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. fofoka djgeg
2014.06.12. 22:06
Először is elnézést, nem akartam senkit sem megsérteni, szavakat kiforgatni meg pláne nem. Egyszerűen az van, hogy nem érted. Nem bántásiból mondom. És ez nem baj, mindenkinek nem kell értenie mindenhez..
Az elemről/akkuról: ez a megoldás nem újratölthető. Lemerül, beolvasztod, újra legyártod. Ezt a folyamatot nem a jelenlegi alumíniumgyártással kell összehasonlítani, hanem azzal, hogy az igazi akkumulátort bedugod a konnektorba (ne köss bele, hogy ez nem plug-in hibrid) és feltöltöd. Ugye, hogy nem ugyanaz?
A motorokról a kolléga már elmondott egy-két alap dolgot. Én sem vitatom a villamos hajtás előnyeit, nem erről folyik a diskurzus. Csak próbáltam elmagyarázni, hogy a közhiedelemmel ellentétben nincs olyan, hogy "csak a nyomaték számít". Ezt a baromságot próbáld meg nagyon gyorsan elfelejteni. A teljesítménnyel sem péniszt növelünk, hanem adott idő alatt munkavégzésre fordítjuk. Ennyi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. fofoka TheEn...
2014.06.12. 22:18
Hát ja, a diesel-villamos mozdonyok nagyon régen köztünk vannak, elég, ha csak a jó öreg M61-re gondolunk a maga háború előtti dizájnjával. Viszont a hibridek (legalábbis a vasúti vontatásban) nem nagyon terjedtek el (ugye a klasszikus diesel-villamos mozdonyban nincs olyan akku, ami egy hibrid autó hajtásának funkcionalitását nyújtaná).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.06.12. 23:46
A gond ott van, hogy olyat idézel amit nem írtam!
Olvasni tanulj meg meg használni az idéző jelet. Mert olyat nem írsz idézőjelben amit senki sem írt...
Ezt írtam:
" Mindezek mellet egy kamionnak első sorban nem "lóerőre" van szüksége hanem pl nyomatékra."
Ami nem azt jelenti, hogy nincs szükség lóerőre...
A pénisz növelésre pedig annyit írtam, hogy egy régi 600-800 lóerős monstrum motort ma egy 300-400 lovassal kiváltasz. Szimplán mert nem csak a pacik száma számít... ennyi.

A robbanó motorral kapcsolatban meg elnézést, hogy egy a köznyelvben is használt kifejezéssel éltem a belső égésű motorrokal szemben... mea culpa bázeg mea culpa...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. TheEnginee... djgeg
2014.06.13. 11:32
Jolvan na, csak belenkvertek, hogy az nem robban, es valahol jogos. De nem piszkalodasbol irtam, csak szurja a szemem, mikor leirjak.

@52: Amibe kell az aku, az parhuzamos hibrid. Ami akku nelkül is tökeletesen szuperal, az a soros hibrid, es ennek iskolapeldaja a disesel-villany mozdony.
Megint csak nem csesztetesböl irom le, csak azert, mert van különbseg hibrid es hibrid között topologia szerint is.

Legjobbakat Sracok!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.06.13. 17:12
Te-ti úgy tisztában vagy a KÉMIAI ROBBANÁS fogalmával?
pl itt egy megfogalmazás.
"Nagyon gyors kémiai
átalakulás, melynek során
nagy mennyiségű, magas
hőmérsékletű és nagy
nyomású gázok keletkeznek.
Ezek a gázok kiterjedésük
közben mechanikai munkát
(rombolást) végeznek."

Ezek után mi a fészkes riherongy szarnak nevezed a belső égésű motort?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. TheEnginee... djgeg
2014.06.13. 20:28
no comment...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. fofoka djgeg
2014.06.13. 20:55
Amit a pénisznövelésről, meg a nyomatékról írtál, annak semmi értelme, ezt bátorkodtam korrigálni. Valóban, az általam idézőjelben írtakat te szó szerint nem fogalmaztad így meg. Csak összefoglaltam.
De még mindig nem érted (és akkor már szó szerint idézek):
"...nem csak a pacik száma számít..."
Azt próbálom elmondani (sajnos nem talál fogadókészségre a másik oldalon), hogy de, igenis az számít. Nem tudom, ezt a 800 vs. 400 lóerőt honnan vetted, de erősen kétlem, hogy tudnál olyan példát mondani, ahol egy fele olyan erős motorral váltottak ki egy régit. A motorok mérete (lökettérfogat) csökken, de a teljesítményt inkább növelik. Tényleg érdekelne egy-két példa, csak a rend kedvéért. Más.
Ezt ugyan nem nekem írtad, de nem hagyhatom szó nélkül: ki kell ábrándítsalak: a belsőégésű motorban nem történik robbanás. Sem az Otto, sem a dízel motorokban. Hanem a tüzelőanyag szépen elég. A lángfront az égéstérben 30-40 m/s sebességgel terjed (annak eldöntését, hogy ez "nagyon gyors kémiai átalakulás"-e, rád bízom), a nyomáshullám meg nyilván hangsebességgel. Szerintem ezt a kémiai robbanást olvastad valahol és gondolatban egyből összekapcsoltad a motorokkal, pedig semmi közük egymáshoz.
Illetve, hogy egy kis igazad neked is legyen: a motor helytelen üzemállapotában létrejöhet detonációs égés, ami kétféle módon alakulhat ki (a részletekkel nem fárasztalak), de a lényeg az, hogy ez semmiképpen nem a motor tervezett üzemmódjában történik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. TheEnginee... fofok...
2014.06.13. 21:32
Köszönöm.
Hiába... az évek során türelmetlenné értem... nah majd dolgozok az ügyön.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. fofoka TheEn...
2014.06.13. 21:35
:-)
Nehéz egy ilyen AMD vs. Intel fórumon, tényleg sok türelem kell.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Humbuk
2014.06.16. 18:04
Kár, hogy elkéstem

Nem volt semmi végigolvasni a kommenteket, azonban volt sok érdekesség is, ami csak jó dolog

Ti a vita egy részében komolyan azon vitáztatok, hogy ezt a technológiát hogyan nevezik magyarul? ((Ezt nevezem én energia pocsékolásnak ^^ lvl 99))

djgeg:Sokszor az újrahasznosítás sajnos többe kerül, mint a nyers előállítás. ((Tudom mert pont ebben a témában kellett írnom egy hosszabbacska beadandót nemrég))
Amit te teljesen kifelejtesz a témából, az a megújuló energia termelő rendszer felállításának a költsége (energia+pénz). A napelemeket is állami támogatással tudják csak elérhetővé tenni a lakosság számára és még ebben az esetben is 15-20év a megtérülés.
Most képzeld el mekkora energiafelhasználása lenne egy alumínium kohónak...
Nem lehetetlen, de a kiegészítő technológiák árát és energiáját is bele kell venni. Így viszonyítva nem biztos, hogy rövid idő alatt megtérülne.
A befektetőknek viszont ez számít: Megtérül vagy sem? Mennyi idő alatt?
((Paks sem 10 év alatt térült meg az országnak.))
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!