iPon Hírek

Új elmélet az éhezés és az élettartam kapcsolatáról

Dátum | 2014. 04. 20.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az utóbbi évek során számtalan kísérlet igazolta, hogy azok az állatok, amelyek kevesebbet esznek, hosszabb ideig élnek. A fonálférgek, az ecetmuslicák, az egerek és valószínűsíthetően a főemlősök is egészségesebb, hosszabb életre számíthatnak, ha enyhe éhezésben telnek napjaik. A jelenség kapcsán azonban felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen evolúciós előnyük származhat ebből az állatoknak. A legelfogadottabb elmélet szerint az éhezéssel együtt járó fiziológiai folyamatok állhatnak a dolog hátterében. Amikor a táplálék bőséges, az energiák jelentős része a szaporodásra fordítódik. Ha azonban ínségesek az idők, jóval kevesebb lesz az utód is, mivel célszerűbb az erőforrásokat a szervezet minél egészségesebben, fiatalabb állapotban való megtartására összpontosítani, hogy az egyedek megérjék az éhezés végét, és újra szaporodásba kezdhessenek. Ilyenkor tehát fokozott működésbe kezdenek a sejtek javító mechanizmusai, hogy minél jobb állapotban tartsák a szervezetet. Az ausztrál Margo Adler és kollégái azonban úgy vélik, hogy ez az elmélet nem egészen helytálló. A legnagyobb probléma a teóriával, hogy arra a feltevésre alapoz mindent, miszerint az energiák azért irányítódnak át a szaporodásról a túlélésre, mert így hosszabb távon biztosítottabb a faj túlélése, feltéve persze, ha az egyedek átvészelik az éhínséget, és ténylegesen lesz alkalmuk szaporodni. Adler szerint azonban ennek a logikának evolúciós szempontból nem sok értelme lenne.
A vadonban élő állatok egyáltalán nem élnek olyan biztonságos életet, mint laboratóriumi társaik. A való világban nemcsak a táplálék hiánya veszélyezteti létezésüket, hanem a ragadozók, a patogének és számtalan egyéb veszély is. A táplálékhiány ráadásul olyan következményekkel jár, amelyek még kockázatosabbá teszik a vadonbeli életet: az immunrendszer működése elégtelenné válik, lassabban gyógyulnak a sérülések, és a szervezet sokkal rosszabbul bírja a környezeti kihívásokat, például a hideg időjárást. Ilyen körülmények közt a szaporodás elodázása az eljövendő jobb idők reményében rendkívül veszélyes lehet, hiszen semmi sem biztosítja, hogy az egyed valóban megéri az éhínség végét. A faj túlélése érdekében tehát a mielőbbi szaporodás tűnik a legjobb megoldásnak. Adler új elmélete szerint az éhező állatok pontosan azért fokozzák a sejtszintű regenerációs folyamatokat szervezetükben, hogy minél több utódot hozzanak a világra az ínséges idők ideje alatt. A jelenbeli túlélésre koncentrálnak tehát, a legjobbat igyekezve kihozni a szerencsétlen helyzetből. A szakértők tehát úgy vélik, hogy a laborban élő állatok élettartamának éhezés hatására történő megnyúlása sajátos körülményeiknek köszönhető, vagyis természetes állapotok közt ez a jelenség nem áll fenn. Más kutatók úgy vélik, hogy Adler elmélete csak azon fajok esetében lehet igaz, amelyek rövid életűek vagy szaporodásuk nem kerül túl sok energiába. Nem minden állat működik azonban úgy, ahogy az ecetmuslicák vagy az egerek. A madarak és az emlősök többsége óriási energiákat mozgósít az utódok létrehozása során, és akkor a kicsinyek gondozásáról még nem is beszéltünk. Az ilyen fajok számára óriási kockázatot jelenthet az éhínség alatt szaporodni. Egyes fajok esetében az utódok világra hozatala olyan sok energiába kerül, hogy táplálékhiány esetén szerveztük nem is engedi, hogy a fogantatás megtörténjen. A hosszú életű, utódaiknak magasabb szintű gondozást nyújtó fajoknak ráadásul eleve jóval magasabbak a túlélési esélyeik, mint egy ecetmuslicának, így esetükben célszerűbb lehet, ha megvárják az éhínség végét, mielőtt szaporodásba kezdenek. Adler a közeljövőben vadon élő állatokon szeretné tesztelni elméletét, bár ő maga is úgy látja, hogy ez rendkívül nehéz lesz. A vadonban nagyon nem egyszerű éhezésre kényszeríteni az állatokat, mivel ehhez egy összetett ökoszisztémát kellene manipulálni, mondja a kutató.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. nedvedicio...
2014.04.20. 10:54
Újabb nagyon érdekes Ipon cikk, köszi szépen. Hallottam róla, hogy a koncentrációs táborok túlélői érdekes módon kifejezetten sokáig élnek. Ez megmaradt az agyamban, hogy mi lehet a magyarázat. Bár a cikk végül nem ad választ, de azért érdekes volt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Szefmester
2014.04.20. 11:57
Érdekes, de én inkább eszem mint élek sokáig... Mondom mindezt úgy hogy nem vagyok végletekig elhízva, de van egy adag pocakom.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. crowly
2014.04.20. 14:47
Ezen téma kapcsán nekem az szokott lenni az elképzelésem, hogy azért él tovább ha kevesebbet eszik mert az energia felhasználás folyamata is kiteszi a részét a sejtek rongálásában amit aztán javítani kell. Minél jobban zabál annál hamarabb használja el az amúgy limitált regenerációs képességet. Azért limitált, mert nem tökéletes, így minden helyreállítás után kicsi szarabb állapotra tér vissza mint volt a sérülés előtt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Renhoek
2014.04.21. 19:48
Szerintem is inkább ez lehet. Az étel emésztése igen sok sósav, enzim felszabadulással jár, regenerálódni kell a mirigysejteknek, a gyomorfalnak, a bélhámsejteknek stb. A felesleges energiát el kell raktározni zsír formájában, ami megint csak megterheli a rendszert, vagy pedig le kell dolgozni, elégetni ami pedig szabadgyök felhalmozódással, izomrostok károsodásával jár. Eleve egy éhező állat kevesebbet is mozog, többet alszik tehát az egész összetett rendszer jóval kevésbé van használat alatt. Minden osztódáskor, szövetregenerációkor csökken a számláló, és egy idő után nem tud tovább osztódni a sejt, öngyilkos lesz. (Különben rák alakulhat ki a mutációk miatt)

Viszont itt van az a pont amit nem teljesen értek, hogy a sportolók miért nem öregednek extrém módon? Hiszen sokszoros kalóriamennyiséget égetnek el az átlagemberhez képest, az izmaik, csontjaik, energiaháztartásuk regenerációja sokszor jobban igénybe van véve... Ennyi tartalék lenne a rendszerben?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. crowly
2014.04.22. 09:48
A kaja égetés okozta sejtkárosodás következményeképp az öregedés oka a sok károsodás után idővel egyre gyengébb energia felhasználási képesség. Korábban volt is erről egy cikk, hogy a sejtek gyakorlatilag azért öregednek mert egyre kevésbé képesek felvenni a tápanyagot. Gyakorlatilag éhen halnak. A sok zabálás ezen nem segít, csak jobban károsítod a tested, gyorsabban öregedsz. A sportolók viszont az intenzív edzés miatt hatékonyabb energia háztartást alakítanak ki ezért a több evés ellenére is tovább élhetnek (vagy legalább ugyanaddig).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Enno
2014.04.22. 10:56
nem is tudom mikor már , tán 2 éve láttam erről a doksi filmet. érdekes érdekes. Ott valami jappó kutatás foglalkozott alaposabban is a témával, illetve embereken is folyt az elmélet gyakorlati része. Minden sejtben ugye az energia termelést úgy kell elképzelni a kutató egyszerűsített beszámolója alapján mint belsőégésű motorokat. Amik ha túl vannak járatva ( sokat zabálsz , nem tesz jót nekik ) károsodnak és elöregednek a sok felszabaduló szabad gyök végett. ezért kell csak takarékosan járatni azokat. És egy légzés teszt alapján ki is tudják mutatni pontosan mennyi kalória kell egy nap a személynek aztán belehet lőni a helyes létet. A cukor és társai fölösleges energia hordozók ebben a képletben ugye.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. ThePoweR
2014.04.22. 13:48
A legtöbb ember nem azért van elhízva mert sokat eszik hanem mert szart eszik. Ha valaki mindig éhes az azért van mert a szar emésztése a végéhez ér és mivel hasznos tápanyag nem nagyon volt benne és a szervezet jelzi éhséggel abban a reményben, hogy abba talán lesz valami, de abban sem lesz. Tehát el fog hízni az illető.

Ez csak amolyan közérdekű közlemény akart lenni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!