iPon Hírek

Új emberfajt fedeztek fel egy dél-afrikai barlangban

Dátum | 2015. 09. 11.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az antropológus szakma komoly kétkedéssel fogadta, amikor Lee Berger, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem kutatója 2013-ban a Facebookon, a Twitteren és a LinkedInen igyekezett „kistermetű, az archeológia és paleontológia területén képzett, profi és amatőr barlangászokat” összetrombitálni a dél-afrikai Rising Star Cave rejtélyes csontjainak feltárására. Sokak szerint az expedíció inkább hasonlított médiacirkuszra, mint tudományos expedícióra. Napi rendszerességgel jelentek meg beszámolók arról, ahogy a „földmély asztronautái” átpréselték magukat a keskeny járatokon, hogy összesen 30 métert ereszkedve folytassák a barlangban nyugvó emberszerű lények csontjainak feltárását. Amikor aztán eljött a fosszíliák elemzésének ideje, Berger újabb toborzásba kezdett, és kezdő kutatókat hívott össze johannesburgi laborjába, hogy ott együtt vizsgálják meg a leleteket. Sokan ezt sem nézték jó szemmel, hiszen a szakértő az egyre inkább fontosabbnak tűnő munka oroszlánrészét tapasztalatlan kezdőkre bízta. Az elmúlt napokban Berger és csapata nyilvánosságra hozta vizsgálatuk első eredményeit, amelyek a kritikusokra rácáfolva több mint lenyűgözőek: a kutatók egy egészen új emberféle, a Homo naledi 15 különböző példányának 1550 csontleletét írják le tanulmányukban. (A naledi szó csillagot jelent a barlang környékén élő törzsek nyelvén.)
Bergerék által feltárt csontok a legnagyobb emberi leletegyüttest képezik, amit eddig Afrikában találtak, pedig a barlang tartalmának jelentős részét még fel sem hozták a felszínre. Bár a csontok datálására csak ezt követően kerül sor, így nem egészen tudni, hogy a Homo naledi hogyan kapcsolódik az emberi nem családfájához, a szakértők nagy része egyetért abban, hogy rendkívül fontos felfedezésről, és szinte biztosan egy eddig ismeretlen emberfajról van szó. A Homo naledi érdekes keveréke a modern és a korai emberfajoknak. Elülső fogai aprók, őrlőfogai azonban kifejezetten nagyok. Koponyája gömbölyű, mint a mai emberé, agya viszont kifejezetten pici. A csukló szerkezete alapján úgy tűnik, hogy a faj tagjai gyakorlott szerszámkészítők lehettek, válluk és ujjaik azonban arról tanúskodnak, hogy a korai emberekhez hasonlóan sokat másztak fára is.
Az első megtalált leletek annyira ellentmondásosak voltak, hogy Berger kezdetben amiatt aggódott, hogy valami probléma van a lelőhellyel, vagy az elsőként felhozott fogak esetleg nem egy faj tagjaihoz tartoznak. Legnagyobb bosszúságára ő maga nem tudta ellenőrizni a terepet, mivel a barlangba csak egy alig 20 centiméter átmérőjű járaton keresztül lehet eljutni, Berger pedig nem fért át ezen. Ezért kezdett tehát a National Geographic Társaság támogatásával fiatal, sovány kutatókat és barlangászokat toborozni. Ahogy a csapat megkezdte a munkát, kiderült, hogy a furcsa vonások nem egyedülállóak. Sorra kerültek elő a különböző korú és nemű egyedek csontjai, amelyek mind a már említett különös kettősséget hordozták, vagyis sok tekintetben hasonlítottak a modern ember csontjaira, de legalább ennyi vonásukban hajaztak a legkorábbi, sokkal majomszerűbb emberfajokra is. A csontok egymáshoz való hasonlósága miatt hamar világossá vált, hogy minden bizonnyal egyazon faj egyedeit rejtheti a barlang, a leletek analizálása azonban újabb kihívás elé állította Bergert. „Eddig soha senki nem publikálta egyszerre egy faj száznál több csontleletének leírását” ‒ mondja a kutató.
Végül több mint 60 kutató vett részt a fosszíliák vizsgálatában. Elemzésük alapján a csontok egy olyan fajhoz tartoztak, amelynek tagjai viszonylag magasak és vékonyak voltak, és hosszú, emberszerű lábakkal, illetve primitív törzzsel és vállakkal rendelkeztek. A végtagok vizsgálata alapján a szakértők ‒ köztük William Harcourt-Smith, az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója ‒ arra a következtetésre jutottak, hogy a Homo naledi nagyon könnyedén járt felegyenesedve, de a fák ágai között is otthon érezte magát. Mivel a barlangban egy bagoly és néhány rágcsáló maradványain kívül nem találtak más állati csontokat, a szakértők kizártnak tartják, hogy ragadozók hurcolták le a zsákmányul esett embereket a mélybe. Szerintük sokkal valószínűbb, hogy egy temetkezési helyről van szó, vagyis fajtársaik helyezték el a testeket a barlangban. Ugyanakkor persze más magyarázatokat sem lehet kizárni, hiszen az is elképzelhető például, hogy egy csapatnyi Homo naledi megtalálta útját a barlangba, valami miatt azonban onnan nem tudtak távozni, így mindannyian ott pusztultak el. Amíg a csontok korát nem sikerül meghatározni, nehéz bármit is mondani arról, hogy a Homo naledi milyen rokonságban állhat a modern emberrel és a többi emberfajjal. Berger és csapata a következő időszakban erre fog koncentrálni, illetve DNS-t is megpróbálnak kivonni a csontokból. A szakértő jó szokásához híven erre a feladatra ismét nagy számú fiatal kutatót igyekszik megnyerni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. epyn
2015.09.12. 13:57
Elképesztő! Mi minden lehet még a föld mélyén ami az emberré válás útjának megértését segitheti.Remek cikk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. thestock
2015.09.13. 08:46
Érdekes cikk Arra lennék kíváncsi hogy azon a területen ez a testfelépítés miért volt előnyös.Gondolom nem véletlenül fejlődtek ebbe az irányba
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. s7abo
2015.09.15. 08:58
A barlangból nincsenek fotók? Pedig a fényképező átfér a járatokon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!