iPon Hírek

Új fehérjefunkciót fedeztek fel

Dátum | 2015. 01. 05.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Bármelyik biológia tankönyvet kinyitva azt találjuk, hogy a DNS tartalmazza a fehérjék gyártásához szükséges információkat. A Utahi Egyetem szakértői azonban egy ettől eltérő proteinépítési módszerről számolnak be nemrégiben megjelent tanulmányukban: Peter Shen és kollégái felfedezték, hogy egyes esetekben a gének által meghatározott tervek és mRNS nélkül is tovább épülhetnek a fehérjék. Az aminosavak a kutatók által megfigyelt folyamat során egy másik fehérje utasításainak engedelmeskedve kapcsolódtak a félkész szekvenciához. A sejt úgy működik, mint egy jól irányított gyár: a riboszómák a genetikai kód által meghatározott sorrendben illesztik egymáshoz az aminosavakat, létrehozva az élethez szükséges különféle fehérjéket. Ha valami hiba csúszik a folyamatba, a riboszóma leáll, a helyszínre érkező „minőségellenőrök” pedig felmérik a károkat. Ha a hiba javíthatatlannak bizonyul, a riboszóma szétszerelődik, a terveket félreteszik, a félig elkészült protein pedig lebomlik és visszakerül a nyersanyagok közé, ahonnan elemei idővel újra felhasználásra kerülnek.
A kép alján látható, csontszínnel jelölt Rqc2 megköti a fehérjeszintézis helyére aminosavakat szállító tRNS-t (kék és zöldeskék), és ezáltal új elemeket kapcsol riboszómához (fehér) rögzített félkész fehérjéhez (zöld)
A mostani felfedezés a minőségellenőr csapat egyik tagjához, a Rqc2 nevű fehérjéhez kapcsolódik. Mielőtt a befejezetlenül maradt protein leválna a riboszómáról, az Rqc2 utasítására kétfajta aminosav, alanin és treonin kapcsolódik a szekvencia végéhez, véletlenszerű sorrendben. Olyan, mintha a gyártósor a parancsok megszűnése után is tovább működne, és még néhány, nagyon specifikus elemet csapna hozzá a félkész termékhez. „Jelen esetben egy fehérje játssza azt a szerepet, amelyet normál körülmények közt az mRNS tölt be” – mondja Adam Frost, a kutatás egyik résztvevője. Egy olyan fehérjefunkcióról van szó, amelyről mindeddig sejtésünk sem volt, folytatja a kutató. Egyelőre nem tudni, hogy az aminosav-szekvencia végére kerülő alanin-treonin láncnak mi a szerepe. Elképzelhető, hogy ez jelzi a sejt más egységei számára, hogy a proteint le kell bontani, de az is lehet, hogy a riboszóma működőképességét teszteli ilyen módon az irányítást a saját kezébe kaparintó fehérje. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy az olyan neurodegeneratív betegségek során, mint az Alzheimer-kór, az ALS vagy a Huntington-kór, a félresikerült fehérjék bontásával, illetve a riboszómák működésével kapcsolatban is problémák lépnek fel. A felfedezés fényében könnyen elképzelhető, hogy ezek hátterében az Rqc2 fehérje elégtelen működése áll, ami új irányt mutathat a jelenleg még gyógyíthatatlan betegségek kezelésében.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!