iPon Hírek

Új törpebolygót fedeztek fel a Kuiper-övben

Dátum | 2016. 07. 13.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy nemzetközi csillagászcsoport új törpebolygót fedezett fel a Neptunusz pályáján túl. A Kuiper-övben keringő objektum durván 700 kilométer átmérőjű, és a jelek szerint elképesztően hosszú keringési idővel rendelkezik. A 2015 RR245 katalógusjelű égitestet a hawaii CFHT teleszkóppal detektálták a szakértők egy, a Külső-Naprendszer eredetét kutató projekt (OSSOS) keretében. „A Neptunusz pályáján túl keringő jeges égitestek sokat elárulhatnak arról, hogyan formálódtak a gázóriások, és hogyan foglalták el jelenlegi pályájukat” – mondja Michele Bannister, a Victoria Egyetem kutatója. „Ezen jeges világok többsége azonban rendkívül apró és halvány, így nagyon izgalmas rátalálni köztük egy nagy és fényes objektumra, amely végre részleteiben is tanulmányozható.” A törpebolygót először 2016 februárjában vette észre J. J. Kavelaars kanadai csillagász az OSSOS-projekt 2015 szeptemberében készült képein. A szakértő egy rendkívül lassan mozgó pöttyöt fedezett fel a felvételeken, amely akkori becslése szerint legalább a Neptunusz távolságának duplájára (60 csillagászati egység) lehet a Naptól. Azóta kiderült, hogy az objektum pályája során több mint 120 csillagászati egységre is eltávolodik központi csillagunktól. Az égitest méretével kapcsolatban egyelőre csak találgatnak a kutatók, mivel a felszín jellegének felméréséhez további vizsgálatokra lesz szükség. „Vagy nagyon pici és fényes, vagy nagyobb, de tompa fényű az objektum” – mondja Bannister. A hasonló törpebolygók többsége az elméletek szerint vagy megsemmisült, vagy kidobódott a Naprendszerből, amikor a Naphoz jóval közelebb formálódott gázóriások elfoglalták külső pályáikat. A 2015 RR245 a Plutóval és az Erisszel együtt egyike lehet azon néhány égitestnek, amelynek épségben átvészelte ezt a kaotikus időszakot. Az újonnan felfedezett törpebolygó több tízezer nála jóval kisebb objektum társaságában kering a Nap körül, amelyek többsége még felfedezésre vár. A Naptól ennyire távol létező égitestek azért is különösen érdekesek, mert rajtuk a fagyott anyagoknak köszönhetően egészen egzotikus geológiai folyamatok zajlanak, ahogy az a Pluto kapcsán a New Horizons vizsgálatának köszönhetően már bebizonyosodott. A 2015 RR245 jelenleg napközelpontja felé tart, amelyet 2096-ban fog elérni. Ekkor 34 csillagászati egységre lesz központi csillagunktól, amely körül erősen elnyújtott, elliptikus pályán kering. A törpebolygó nagyjából 700 év alatt ér körbe pályáján, amelyből egyelőre csak kevesebb mint egy földi évet figyeltek meg a kutatók, így eredete és jövője jelenleg még ismeretlen. A szakértők szerint az azonban valószínűnek tűnik, hogy az égitest legalább 100 millió éve kering ezen a pályán. Ahogy a következő években egyre közelebb kerül hozzánk az égitest, és egyre több adat áll rendelkezésre vele kapcsolatban, pályája is precízebben meghatározhatóvá válik majd. Ha ezt sikerül megvalósítani, sor kerülhet az objektum elnevezésére is, amelyre a felfedezők nyújthatnak be javaslatot a Nemzetközi Csillagászati Uniónak. Az OSSOS célja a Külső-Naprendszerben keringő égitestek pályáinak meghatározása, mondja Brett Gladman kanadai kutató. A projekt tehát nem törpebolygók felkutatására irányul, de kutatói rendkívül boldogok, hogy egy ennyire érdekes égitestre sikerült ráakadniuk. Az OSSOS kezdete óta a szakértők több mint ötszáz új Neptunuszon túl keringő égitestet fedeztek fel, amelyek közül a 2015 RR245 a legnagyobb méretű. Mivel korábban célzott kutatások irányultak a még ismeretlen törpebolygók detektálására, ez az égitest lehet az egyik utolsó hasonló méretű objektum, amelyet a jelenlegi teleszkópokkal lehetséges megfigyelni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. tibaimp
2016.07.13. 13:09
Kívülről nézve a Naprendszer egy hatalmas kő-gömb lehet, a "közepén egy csillaggal és a bolygókkal. Érdekes lehet. Vagy ez a Kuiper-öv lapos, mint a Tejútrendszer?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Meteoreso
2016.07.13. 13:20
Minden belapul ami forog. gondolj a szaturnusz övére.
Bennem az vetődött fel ki dönti el hogy valami meteor vagy törpebolygó
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.07.13. 13:30
Én a méretre tippelnék, mint fő meghatározó, illetve a pályájára. A törpebolygó kering valami körül a meteornak viszont nem biztos hogy van szabályos pályája.

De majd jönnek az okosabbak és kijavítanak remélem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. ChoSimba Meteo...
2016.07.13. 13:34
Mivel ezek teljesen szubjektív kategóriák, ezért nem is várható el a pontos definíció. Az új ismeretek (égitestek) előkerülésével időnként átdefiniálják a dolgokat, lásd Plútó esete.
Szóval most még törpebolygó, holnap már lehet hogy aszteroplutoid, jövő héten meg planetoaszteroplutoid, jővőre meg transzneptunikus szolárekliptikus orbitális non-ceresita plutometeoroidikum.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Phantomstr... Meteo...
2016.07.13. 15:35
Elvileg törpebolygónál kikötés, hogy elég nagy legyen a tömege, hogy a hidrosztatikai egyensúly miatt gömb szerűre formálódjon. De hogy mikortól eléggé gömbszerű, azt már én sem tudom.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.07.13. 16:47
Nem igazán kő gömb, az a kép durván nem mérethelyes

A Naprendszer legjobb analógiája az atom, és ezzel együtt vagy filozófiai értekezések, vagy simán lerendezve azzal, hogy "a nagy büdös semmi"

A Naprendszer lényegében a Nap, meg pár porszem és maradék, egy akkora térrészben, amiben még a Nap is szinte eltűnik (ahogy az atom is nagyjából az atommag, és körülötte a semmi)

"Kívülről" nézve egy apró pont, alig megkülönböztethető a körülötte levő csillagoktól, a bolygókat pedig nem is látni.
https://youtu.be/g4CTJWtwQqk
4:35-től, kb. mit látnál fénysebességgel távolodva, ha együttállnak a bolygók (magyarán, ugyanezt a távot hozzáképzelheted a másik két tengelyen is )

A Naprendszer egyrészt brutális méretű, másrészt töküres. (harmadrészt meg csak egy porszem a Tejúton belül, ami még csak nem is a legnagyobb galaxis)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!