iPon Hírek

Újabb kérdések merültek fel Hold eredetéről

Dátum | 2012. 03. 26.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Holdról begyűjtött ásványok legújabb izotópvizsgálatának eredményei megkérdőjelezik az égi kísérőnk keletkezéséről formált aktuális elméleteket. A kutatók többsége úgy véli, hogy a Föld létezésének korai szakaszában összeütközött egy Mars méretű bolygóval, a Theiával, és ennek eredményeképp egy olvadt kőzetekből álló gyűrű került pályára bolygónk körül, amelyből később összeállt a Hold. A Theia valószínűleg a Nap-Föld rendszer L4 vagy L5 Lagrange-pontjában keletkezett, és a Földével megegyező sugarú pályán keringett, de néhány tízmillió éven belül pályája instabillá vált, emiatt történt az ütközés. A Theia-elmélet (vagy nagy becsapódási elmélet) számítógépes szimulációi azt mutatják, hogy ahhoz, hogy az ütközés a ma ismert fizikai törvényeknek megfelelően játszódjon le, a pályára kerülő magma legalább 40 százalékának a Theia anyagából kellett kiszakadnia.

A hipotézis tesztelésének egyik módja a holdkőzetek izotópjainak vizsgálata. A legtöbb elem több különböző tömegszámú változatában fordul elő a természetben, az oxigénnek például három stabil izotópja van: 16-os, 17-es és 18-as tömegszámú változatban létezik. A tömegszám az atommagban megtalálható protonok és neutronok együttes számát jelzi, az oxigén esetében ez az említett izotópoknál 8 protont és 8, 9 vagy 10 neutront jelent. Bármilyen természetes földi oxigénmintát megvizsgálva abban körülbelül egyforma lesz ezen izotópok aránya (99,76% oxigén-16, 0,038% oxigén-17 és 0,205% oxigén-18). Meteoritok vagy más bolygókról származó minták esetében azonban rendszerint ettől eltérő arányokat találunk. Így ha a földivel azonos izotóp-összetétel mérhető valamely mintában, akkor az nagy valószínűséggel bolygónkról származik.


Előzetes kutatások alapján a holdkőzetek oxigénizotópjainak aránya azonos a földi mintákban megtalálhatóval. A Theia-elmélet szerint viszont a Hold 40 százaléka egy másik bolygó kőzeteiből épül fel, amelyre feltételezhetően más arányok jellemzőek. Az elmélet és a mérések így statisztikailag nem férnek össze. Elképzelhető persze, hogy a Föld légköréből további oxigéngázt jutott az ütközés után formálódó magmakorongba, amely így bolygónkéval egységes karakterisztikát vett fel.

Junjun Zhang, a Chicagói Egyetem geokémikusa és kollégái a Berni Egyetem kutatóival közösen végzett kutatásukról a Nature Geoscience oldalain számolnak be. A kutatás során a titán különböző izotópjait vizsgálták összesen 24 holdról származó mintában. A titán 47-es és 50-es tömegszámú izotópjainak aránya a mintákban szintén jó indikátora annak, hogy egy kőzet a Földről származik-e. Az eredmények azt mutatták, hogy a földi és holdi minták azonos eredetűek, és eltérnek a Naprendszer másterületeiről származó kőzetektől. Zhang szerint a titán magas forráspontja miatt meglehetősen valószínűtlen, hogy a Föld titángázt adott volna le a magmakorongnak. „Míg az oxigén izotóp-összetételét nagyon könnyű homogenizálni annak illékony természete miatt, a titán esetében egy ilyen kiegyenlítődési folyamat sokkal nehézkesebben menne végbe” ‒ mondja a kutató.


Ha a Theia-elmélet nem tartható fenn, akkor viszont hogyan keletkezett a Hold? Egy másik elképzelés szerint egy Földet súroló objektum annyira felgyorsította a tengely körüli forgást, hogy bolygónk anyagának egy részét kivetette magából, és ebből az anyagból jött létre először az olvadt kőzetekből álló gyűrű, majd ebből a Hold. Ez megmagyarázná a két égitest gyakorlatilag azonos anyagát. Ezzel az elmélettel is vannak azonban problémák, például hogy hova tűnt az említett extra perdület égi kísérőnk megformálódását követően. A kutatók az ellentmondásos eredmények ellenére egyelőre nem tekintik megcáfoltnak a Theia-hipotézist, mivel ennél jobb modell pillanatnyilag nem áll rendelkezésre.

A svédországi Lund Egyetem bolygókutatója, Matthias Meier szerint a számok meggyőzőek, de ő sem kész feladni a Theia-elméletet. „Úgy gondolom, hogy az elképzelés azon elemei, miszerint egy becsapódási esemény során magmakorong jött létre, majd ebből később összeállt a Hold, valószínűleg helyesek, azonban ez a tanulmány rámutat arra, hogy még mindig nincsenek pontos elképzeléseink arról, hogy mindez hogyan ment végbe” ‒ mondja.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

17. DogTheDog
2012.03.26. 12:08
A holdkozet vilagpiaci ara drasztikusan zuhan
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. atti2010
2012.03.26. 12:15
Pedig van itthon vagy 10 tonna, már reméltem hogy jó áron szabadulok meg tőlük.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Gundam00
2012.03.26. 12:20
elméleteket akárki tud kreálni! De ha alá kell támasztani akkor 99.9% megsemmisül!

fogadni merem hogy ha megérem az öregkort, mondjuk 2050-et akkor sem lessz 100% bobabiztos alátámasztott elmélet erre!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. dragon83
2012.03.26. 12:47
Az ilyen elméletekkel kapcsolatban mindig eszembe jut, és nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy vajon milyen lehet az, amikor két hatalmas bolygó összeütközik? Micsoda látvány lehet, mekkora hatalmas energia szabadulhat fel? Szívesen megnéznék egy ilyet, na persze nem a Föld és egy másik bolygó ütközését.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Ronan
2012.03.26. 13:04
Tündérmesék helyett inkább fúziós erőmű fejlesztésre lehetne költeni azt a pénzt nem ilyen szarokra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Ereshkigal
2012.03.26. 13:31
Ütközés lesz, ha addig más nem, 1-2 milliárd év múlva találkozunk az Andromédával.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. hencooo
2012.03.26. 13:41
jaja!
egyébként meg úgy fest Ronan, arra is akad pénz:
Csúcsdöntéssel a fúziós energia felé
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Vendég-Ven... Eresh...
2012.03.26. 13:59
Ha a Theia az L4 vagy L5 pontok körül keletkezett, akkor eleve nem kis részt abból az anyagból jöhetett létre, amiből a Föld, tehát az összetétele jobban hasolíthatott a Földéhez, mint ha a Naprendszer távolabbi részén keletkezett volna.


Ereshkigal:

"1-2 milliárd év múlva találkozunk az Andromédával."

Inkább 4-5 milliárd év múlva, szóval ne siess annyira az óvóhely építésével.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. kiskoller
2012.03.26. 14:07
Amikor "összeütközünk" az Andromédával (csak tisztázásképp az Androméda is egy galaxis, ahogy a Tejút is) lehet hogy a bolygók/napok nem is fognak összeütközni, "csak" a gravitációs terek fognak összegabalyodni, tudniillik egy galaxis nagyon "szellős" (főleg távolabb a magtól, márpedig mi elég messze vagyunk a középponttól), simán előfordulhat(na) ha a gravitációt kivennnék a számolásból, hogy a két galaxis frontálisan ütközve is "átmenne" egymáson és semmi sem történne
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Vendég-Ven... kisko...
2012.03.26. 14:48
Így igaz, az egyes csillagok csak nagyon ritkán ütköznének össze. Viszont az Androméda gravitációs ereje akár ki is dobhatja a Naprendszert a Galaxisból, és a bolygópályák is alaposan megváltozhatnak, a Föld is kidobódhat a Naprendszerből.

Bár ez minket nemigen fog érinteni, mert a Nap épp akkoriban fog vörös óriássá változni. A Földet persze nem biztos, hogy elnyeli, mert a Nap tömege erősen csökkenni fog a kidobódott anyaggal, emiatt a Föld külsőbb pályára kerül, távolabb a Naptól. Azért a tengerek biztos elpárolognának (igazából már kb. 1 milliárd év múlva), de ha akkor még léteznek majd leszármazottaink, ők már jóval korábban megtalálják a módját annak, hogy biztonságos helyre vigyék a Földet vagy jobb helyre költözzenek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. VagasiFeri
2012.03.26. 18:13
Ilyen hülyeségek helyett inkább a tejiparba és a húsiparba kéne töb pénzt belefektetni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. TheRealTsL
2012.03.26. 20:36
Csak nevetni tudok az ilyen "másba kéne fektetni", "mással kéne foglalkozni" témájú kommenteken.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. minikahona
2012.03.26. 21:40
Hát ha ilyesmi történne ma, nem gondolkodnék, rögtön költöznék a Pegazus-galaxisba!
Egyébként lehet azon vitatkozni hogy hogy alakult ki a hold, de 100%-osan sosem fogjuk tudni hogy mi történt. De ezzel nem is kell foglalkozni. A tudomány legtöbb feltevését nem tudjuk konkrét bizonyítékokkal alátámasztani. Ez olyan mint a Mag filmben. Az űrhajós megkérdezi a geológust, hogy miért olyan biztos abban hogy a föld magját körülvevő magma sűrűsége olyan, mint amivel az számolt. Erre a geológus azt válaszolja, hogy a tudomány az csak feltevésekből áll. Lehet hogy a föld magja sajtból van, vagyis biztosan addig nem tudhatjuk amíg meg nem nézzük és ki nem elemezzük.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Ereshkigal
2012.03.26. 23:02
Meglehet. A Hold is sajtból van, Demjén is megénekelte. Bocs, nem tudtam kihagyni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. bodomehesz...
2012.03.27. 11:49
Fölösleges pénzkidobás az ilyet firtatni...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. sniperjoce...
2012.03.27. 20:31
minikahona
És mivel indulnál a Pegazusra egy Bc-304 -essel vagy valami mással?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. belaba
2012.04.02. 21:55
Ez maradt ránk a holdról, talán ezért azonos a két anyag?:

Udmurt beavatott regéiből annak idején Arvisura-Anyahita olyan feljegyzéseket is
készített, hogy messze északon, valamikor a Napistenség kimelegedése folytán még
fügefák is ontották gyümölcseiket. Amikor azonban a félelmetesen üvöltő sárkány
tűzkígyós farkával a Holdasszonyt a Földünkhöz vágta, arasznyi jégpor és hideg
hamu hullott a Földre és éjszaka borult mindenre. A nagytestű állatok dél felé menekültek,
és egymást taposták bele a mocsárba. Az Ősi-Szélasszony pedig megfagyasztott
mindent, így a céltalanul bolyongó emberiség is megfagyott. Csupán a beavatottak
tudták, hogy prémekbe burkoltan és nyájaikat terelgetve lehet elmenekülni.
Örök éjszakák, és hol hideg, hol meleg Ősi-Szélasszonyok harca mellett kellett dél
felé vándorolni annak, aki életben akart maradni. Nyájaik száma a felére csökkent,
mire a Pamir kiemelkedő hegyei aljára értek, de az éjszakák és az Ősi-Szélasszony
viadala itt sem szűnt meg. Hóviharok, forró-esők, sivatagi homok-záporok és
felhőszakadások váltakoztak, mire elérték a régen várt Nagyvizet. Itt már hosszabbak lettek a
nappalok és rövidebbek az éjszakák. A Nagyvíz-melléki beavatottak elmondták, hogy
Atlantisz napnyugati részét érte a üvöltő Vízisárkány farka és az lassan süllyedni
kezdett. Viszont a kis Ataiszi-szigetvilág ennek az ütésnek a hatására kiemelkedett a
Nagyvízből és a vízijártas emberek a beavatottjaik révén jelentették, hogy megindult
a vándorlás a beavatottak új birodalma, Ataisz felé.
Az egyszerű halász emberek pedig folyton csak mesélik: „Hosszú idő eltelt, rövid
idő eltelt és a dermesztő éjszakák és az Osi-szelek viadala után már kezd Joli-Tórem
Földje felmelegedni, és Ataisz boldog, mindent-termő Istenek-Földjévé változott. Most
pedig a 12. Armogur öreg fejedelem uralkodik Ataiszban és a régen várt felmelegedés
folytán megsokasodott alattvalói azt várják, hogy tudásuk legjavát a felmelegedett
egykori birodalmukba elvihessék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!